Magas vérnyomás - Élet betegséggel cikkek

A vérnyomást befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot. Gyakran az orvosi rendelőben magasabb értékek kerülnek rögzítésre, mint az otthon mért vérnyomásértékek. A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításában, valamint a kezelés hatékonyságának felmérésében is segíthet az otthoni mérés.

A vérnyomás rendszeres mérése minden 40 év fölötti ember számára ajánlott. Sok esetben egy rutin vérnyomásmérés során derül fény a magasvérnyomás-betegségre, amely addigra - panaszok jelentkezése nélkül - már jelentős károsodást okozhatott az érrendszerben.

A magas vérnyomás kezelésével megelőzheti a súlyos, akár az életet veszélyeztető szövődményeket. Orvosa javasolhatja, hogy a magas vérnyomáshoz hozzájáruló egyéb betegségeket is kezeltesse, így például a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

Mind a mai napig, amikor valaki azt mondja, hogy hipertóniában, azaz tartósan fennálló magasvérnyomás-betegségben szenved, a legtöbben csak legyintenek rá, ahogy arra is, ha néha kicsit magasabb az érték, mint a megszokott, vagy ez akár többször is előfordul. Pedig nem szabad félvállról venni, mert a magas vérnyomás veszélyes betegség!

A túlsúly leadása mellett a megfelelő, egészséges étrend betartása hozzájárulhat a magas vérnyomás kordában tartásához.

Ahogy az a napi adatokból, tájékoztatókból is látszik, egyre több a COVID-19 beteg Magyarországon is. A világon eddig több mint 230 ezer ember vesztette el az életét az alapbetegségükre telepedő koronavírus miatt. A kutatók hatalmas energiákkal dolgoznak, keresik az ellenszert, azt a vakcinát, ami a védelmet jelentheti talán a jövő év második felében. Ezt viszont egyelőre egyetlen felelős szakember sem bátorkodik megerősíteni.

A magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél.

A vesekőképződés világszerte, így hazánkban is az egyike a leggyakrabban előforduló betegségeknek. A vesekövek kialakulásának pontos oka a mai napig nem minden részletében tisztázott, de számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti a vesekövek kialakulását.