Az EKG és a terheléses EKG

A szívünk egy finoman megszerkesztett pumpa, amit elektromos automatika irányít. Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A nagyon pici elektromos jeleket az EKG-készülék több görbe formájában jeleníti meg.

Ha a szívritmusban, vagy magában a szívizomzatban valami megváltozik, az általában, de nem mindig, látható a görbén. Azok a változások, amelyek csak átmenetiek (pl. koszorúérgörcs miatti fájdalom következménye), legtöbbször csak a panasz alatt látszanak.

Tehát, ha panaszmentes napon készül egy EKG, ami "negatív", az nem sokat mond. Az EKG akkor mond igazán sokat a panaszról, ha a panasz ideje alatt készül. A beteg kezeire, lábaira és mellkasára rögzítik az EKG elvezetéseit.

Mit mutat a terheléses EKG?

Ha a koszorúér-betegség lehetősége felmerül, terheléses EKG-vizsgálat készítése is javasolt. A vizsgálattal a koszorúereken fennálló jelentősebb "kemény" szűkületeket lehet kimutatni. A panasz (szívnél a mellkasi fájdalom) csak akkor jelenik meg, amikor a szívizom nem kap elég friss vért.

A terhelésnél akár "szobabiciklin", akár "futószőnyegen" terheljük a vizsgált személyt, a szívizom vérigényét növelik meg. Ha jelentős szűkület van egy nagyobb éren, vagy akár több éren is, a terhelés egy adott szintjén már nem tud annyi vér átfolyni, hogy elég legyen a szívizomzatnak.

Ilyenkor a szív elektromos jelei megváltoznak, és ezt EKG-val rögzíthetik.

A vizsgálat során az EKG-t, pulzust és vérnyomást folyamatosan követik. A terheléses vizsgálattal jó eséllyel kizárható a jelentős "kemény" koszorúér-szűkület, és meghatározható indokolt-e koszorúérfestést végezni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tschürtz Nándor, RizikóRiadó Program