Az EKG és a terheléses EKG

A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés - erre hívta fel a figyelmet a Gotttsegen György Országos Kardiológiai Intézet.

Horváth Ildikó szerint a világon évente egy magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben, a világ felnőtt lakosságának pedig harmada szenved ebben a betegségben, azonban csak fele van tisztában az állapotával.

Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

Ha érfestésnél olyan szűkületet vagy szűkületeket találnak, ami biztonsággal eredményesen megtágítható, akkor értágítást (koszorúéren ezt PTCA-nak hívják) javasolnak.

Ha egy-egy érterületen (koszorúerek, nyaki erek, hasi erek, láb erei) jelentős szűkületre utaló jelek vannak, a javasolt diagnosztikai módszer általában az érfestés (angiográfia).

A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező ritmuszavar igazolásáig hosszú idő telhet el. A szívritmuszavarok diagnózisának felállításához orvosa vizsgálhatja a hajlamosító betegségeket, illetve folyamatos monitorozást javasolhat az arrhythmiák kimutatására.

Az érszűkületre utaló jellegzetes tünetek (lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök és fekélyek) az esetek nagy részében felvetik a betegség gyanúját, melynek megerősítése különféle képalkotó és laboratóriumi módszerekkel történik.

Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.