• Az EKG és a terheléses EKG

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Tschürtz Nándor

        A szívünk egy finoman megszerkesztett pumpa, amit elektromos automatika irányít. Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A pici elektromos jeleket az EKG készülék több görbe formájában jeleníti meg.

        Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A nagyon pici elektromos jeleket, az EKG készülék több görbe formájában jeleníti meg.

        Hirdetés

        Ha szívritmusban, vagy magában a szívizomzatban valami megváltozik, az általában, de nem mindig látható a görbén. Azok a változások, amelyek csak átmenetiek (pl. koszorúérgörcs miatti fájdalom következménye), legtöbbször csak a panasz alatt látszanak.

        Tehát, ha panaszmentes napon készül egy EKG, ami "negatív", az nem sokat mond. Az EKG akkor mond igazán sokat a panaszról, ha a panasz ideje alatt készül. A beteg kezeire, lábaira és mellkasára rögzítik az EKG elvezetéseit.

        Mit mutat a terheléses EKG?

        Ha a koszorúér-betegség lehetősége felmerül, terheléses EKG vizsgálat készítése is javasolt. A vizsgálattal a koszorúereken fennálló jelentősebb "kemény" szűkületeket lehet kimutatni. A panasz (szívnél a mellkasi fájdalom) csak akkor jelenik meg, amikor a szívizom nem kap elég friss vért.

        A terhelésnél akár "szobabiciklin", akár "futószőnyegen" terheljük a vizsgált személyt, a szívizom vérigényét növelik meg. Ha jelentős szűkület van egy nagyobb éren, vagy akár több éren is, a terhelés egy adott szintjén már nem tud annyi vér átfolyni, hogy elég legyen a szívizomzatnak.

        Ilyenkor a szív elektromos jelei megváltoznak, és ezt EKG-val rögzíthetik.

        A vizsgálat során az EKG-t, pulzust és vérnyomást folyamatosan követik. A terheléses vizsgálattal jó eséllyel kizárható a jelentős "kemény" koszorúér szűkület, és meghatározható indokolt-e koszorúérfestést végezni.

        Dr. Tschürtz NándorForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Tschürtz Nándor, RizikóRiadó Program

        Módosítva: 2018.06.17 16:04, Megjelenés: 2017.04.30 07:38
      • Cikkajánló

        Nagyothallás

        Nagyothallás

        Dr. Zsuga Judit

        Mi okoz nagyothallást? Hogyan alakul ki? Mik a rizikófaktorok? Miért kell orvoshoz fordulni?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Mikor kell a nyugalmi és mikor a terheléses? - EKG-kisokos

        Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

        Krónikus alacsony vérnyomás: tünetek, kiváltó okok és kezelés

        A vérnyomás kóros értékeinek az egészségre gyakorolt hatásaival az orvostudomány rengeteget foglalkozik, ám legtöbbször csak a magas vérnyomásról hallunk. Ugyanakkor a krónikus (idült) alacsony vérnyomás (hipotónia) is számos szövődmény előidézője lehet.

        A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyabbak, ha lefekvés előtt veszik be

        Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.

        Diagnosztikai módszerek - EKG

        Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

        Értágítás és érműtét

        Ha érfestésnél olyan szűkületet vagy szűkületeket találnak, ami biztonsággal eredményesen megtágítható, akkor értágítást (koszorúéren ezt PTCA-nak hívják) javasolnak.

        Az érfestésről (angiográfia)

        Ha egy-egy érterületen (koszorúerek, nyaki erek, hasi erek, láb erei) jelentős szűkületre utaló jelek vannak, a javasolt diagnosztikai módszer általában az érfestés (angiográfia).

        A szívritmuszavar diagnózisa

        A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező ritmuszavar igazolásáig hosszú idő telhet el. A szívritmuszavarok diagnózisának felállításához orvosa vizsgálhatja a hajlamosító betegségeket, illetve folyamatos monitorozást javasolhat az arrhythmiák kimutatására.

        Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG

        Az EKG vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. Az EKG vizsgálatnak egy speciális formája a terheléses EKG, mely során EKG regisztrátumot készítenek fizikai terhelés során. A beteg vagy szoba biciklin vagy futópadon mozog és közben vizsgálják a terhelés hatására bekövetkezett változásokat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.