Mikor nem ajánlott a terheléses EKG?

Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

  • Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
  • A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
  • Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
  • Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
  • A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
  • Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
  • A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
  • Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Tudjon meg többet! Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG

Milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehetnek relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát, és ennek tudatában dönteni. Milyenek az abszolút kontraindikációk?

  • Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) - a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
  • Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában - a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
  • Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában - akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
  • Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége - a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
  • Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly - összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
  • Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa - szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
  • Szívizomgyulladás akut fázisa - nő a szívritmuszavar kockázata.
  • Súlyos aorta szűkület - ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
  • Szívbelhártya gyulladás - nőhet az embólia rizikója.
  • Mélyvénás trombózis - ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

  • Súlyos magas vérnyomás.
  • Bal oldali aorta szűkülete.
  • Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
  • Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
  • Középsúlyos aortaszűkület.
  • Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
  • Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
  • Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
  • Egy hónapon belül történt stroke.

A kardiológusnak mérlegelnie kell

- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

- Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Olvasson tovább! Diagnosztikai módszerek - EKG

Dr. Vaskó Péter
Dr. Vaskó Péter, kardiológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Az EKG és a terheléses EKG

A szívünk egy finoman megszerkesztett pumpa, amit elektromos automatika irányít. Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A pici elektromos jeleket...

Diagnosztikai módszerek - EKG

Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.