• Mikor nem ajánlott a terheléses EKG?

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

        Milyen esetekben ajánlott?

        Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

        • Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
        • A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
        • Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
        • Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
        • A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
        • Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
        • A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
        • Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

        Tudjon meg többet! Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG

        Hirdetés

        Milyen esetekben nem ajánlott?

        Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehetnek relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát, és ennek tudatában dönteni. Milyenek az abszolút kontraindikációk?

        • Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) - a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
        • Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában - a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
        • Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában - akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
        • Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége - a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
        • Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly - összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
        • Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa - szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
        • Szívizomgyulladás akut fázisa - nő a szívritmuszavar kockázata.
        • Súlyos aorta szűkület - ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
        • Szívbelhártya gyulladás - nőhet az embólia rizikója.
        • Mélyvénás trombózis - ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

        Melyek a relatív kontraindikációk?

        • Súlyos magas vérnyomás.
        • Bal oldali aorta szűkülete.
        • Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
        • Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
        • Középsúlyos aortaszűkület.
        • Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
        • Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
        • Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
        • Egy hónapon belül történt stroke.

        A kardiológusnak mérlegelnie kell

        - A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

        - Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

        Olvasson tovább! Diagnosztikai módszerek - EKG

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Módosítva: 2018.03.29 09:41, Megjelenés: 2018.03.29 09:41
      • Cikkajánló

        Mellkasi fájdalom

        Mellkasi fájdalom

        B. M. , szakfordító

        Mi okozhat légzéskor jelentkező mellkasi fájdalmat?

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 - Miért jelent nagyobb kockázatot a szívbetegek körében?

        A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél.

        A koronavírus miatt tapasztal éjszakai erős szívdobogást?

        A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek. Dr. Vaskó Péter a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy mik lehetnek a jelei annak, ha nem csak a stressz viszi fel a pulzust.

        Az EKG és a terheléses EKG

        A szívünk egy finoman megszerkesztett pumpa, amit elektromos automatika irányít. Az elektronika elemei maguk a szívizomsejtek. A pici elektromos jeleket az EKG készülék több görbe formájában jeleníti meg.

        Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

        A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

        Diagnosztikai módszerek - EKG

        Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

        Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG

        Az EKG vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. Az EKG vizsgálatnak egy speciális formája a terheléses EKG, mely során EKG regisztrátumot készítenek fizikai terhelés során. A beteg vagy szoba biciklin vagy futópadon mozog és közben vizsgálják a terhelés hatására bekövetkezett változásokat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.