A vérnyomáscsökkentő kedvezően hat az agyműködésre is

A gondolkodási képesség romlása egyértelműen összefügg a magas vérnyomással, a vérnyomáscsökkentők szedése pedig a szív és a vese mellett az agy működésére is kedvezően hat.

Az elmúlt évtizedben több nagyszabású klinikai vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelés nemcsak az akut érkatasztrófák megelőzése révén védi az agyat, hanem hosszabb távon csökkenti az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás és az enyhe kognitív zavar kialakulásának kockázatát is. Ez azt jelenti, hogy a megfelelően beállított vérnyomás hozzájárulhat a memória, a figyelem megőrzéséhez idősebb korban.

Vérnyomás és agyműködés

A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek két módon is hozzájárulnak a gondolkodási képesség romlásának megelőzéséhez.

Egyrészt a hipertónia kezelése csökkentik a stroke, ezáltal az érkatasztrófa nyomán kialakuló, változó mértékű agyi károsodás kockázatát. Fontos tudni, hogy előfordulhatnak olyan agyi mikroinfarktusok is, amik nem okoznak közvetlen panaszokat, de a gondolkodási képesség romlását eredményezik (szubklinikus stroke).

Kevésbé volt nyilvánvaló viszont az, hogy a magas vérnyomás kezelése befolyásolja az agyi vérkeringés egészségét, így hozzájárul az enyhe kognitív zavar és a vaszkuláris demencia, azaz a romló agyi keringés okozta időskori szellemi leépülés megelőzéséhez is.

A kognitív zavarok (memóriaproblémák, gondolkodási képesség) jórészt az agyi vérellátással, az agyi erek állapotával függnek össze, mivel az egészséges agyi vérkeringés biztosítja a szükséges oxigén- és tápanyagellátást. Sokáig kérdés volt azonban, hogy a magas vérnyomásnak milyen szerepe van az agyi keringés romlásában, és a vérnyomáscsökkentés milyen mértékben járul hozzá a szellemi teljesítőképesség romlásához.

Fontos kiemelni, hogy az agy különösen érzékeny a vérkeringés finom változásaira is. Már mérsékelt vérnyomáscsökkentés is javítja az agyi perfúzió (véráramlás) stabilitását és csökkenti az úgynevezett fehérállomány-károsodások kialakulásának ütemét, amelyek szoros kapcsolatban állnak a memória és az információfeldolgozási sebesség romlásával.

Részletesen Hipertónia és demencia

Klinikai bizonyítékok

A Sprint Mind vizsgálat 9361, 50 évnél idősebb beteg kognitív állapotát követte. Eredményeik szerint ha a gyógyszeres vérnyomáscsökkentő kezelés célértéke 120 Hgmm-es szisztolés vérnyomás volt, az szignifikánsan csökkentette az enyhe kognitív zavar előfordulását már az enyhén emelkedett értékhez képest is. (Bár magasvérnyomás betegségnek a 140/90 határérték fölötti vérnyomás számít, az optimális szint a hazai ajánlások szerint is a 120/80 Hgmm érték.)

Enyhe kognitív zavarnak azt nevezi az orvostudomány, ha vizsgálatokkal kimutatható a kognitív képességek romlása, de alapvetően nem érinti a mindennapos életvitelt és még nem teljesíti a demencia kritériumait ("a demencia előszobája"). Ilyenkor sokszor a gyors döntéseket igénylő helyzetek megoldása vagy az összetett feladatok átlátása válik nehezebbé és lassabbá.

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az intenzívebb vérnyomáscsökkentés nemcsak az érrendszeri káros események számát csökkentette, hanem önállóan is védő hatást gyakorolt a kognitív agyi funkciókra. Ez arra utal, hogy a vérnyomás megfelelő kontrollja közvetlen idegrendszeri előnyökkel is jár, és nem kizárólag csak a stroke megelőzésén keresztül.

Egy 12 tanulmány eredményeit összegző metaanalízis 92 ezer résztvevő adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy már kismértékű, átlagosan 3,2 Hgmm szisztolés vérnyomáscsökkentés is 7%-os relatív rizikócsökkenést eredményez a kognitív károsodások (enyhébb romlás és súlyos demencia egyben) előfordulásában. A legutóbbi, 2022-es metaanalízis eredményei szerint a jelentősebb, 10/4 Hgmm vérnyomáscsökkentés 13%-os rizikócsökkenéssel járt együtt.

Részletek és ajánlások

Mennyire jelentős a vérnyomáscsökkentő kezelés hatása?

A vizsgálatok többsége az enyhe kognitív zavar előfordulásának csökkentésében mutatta ki szignifikáns mértékben a vérnyomáscsökkentők szedésének kedvező hatását. A tartós vérnyomáskontroll különösen fontos, mivel az agyi kisérkárosodás évek, évtizedek alatt alakul ki. A megfelelő kezelés pedig nem azonnali, hanem hosszú távú védő hatást biztosít az agy számára.

Milyen mértékben kell csökkenteni a vérnyomást az agy egészsége szempontjából?

Fontos hangsúlyozni, hogy már viszonylag kis vérnyomáscsökkentés is mérhetően csökkenti a kognitív romlás esélyét. A kedvező hatás viszont egyenesen arányos azzal, hogy mennyire sikerül megközelíteni az optimális vérnyomást. A legjobb a 120-as szisztolés célérték, de már kisebb mértékű vérnyomáscsökkenésnél is mérhető a különbség. Minden 5 Hgmm csökkenés nagyjából 7 százalékkal csökkenti a rizikót. Úgy tűnik, a szisztolés vérnyomás (az első/felső érték) nagyobb jelentőségű, mint a diasztolés (a második/alsó) érték.

Vérnyomáscsökkentők szedésével megelőzhető a demencia?

Nem. A demencia kialakulása több tényező együttes eredménye, a magas vérnyomás kezeléssel a relatív kockázat 5-20 százalékkal csökkenthető, de mást is kell tenni a demencia megelőzése érdekében. Ugyanakkor a hipertónia az egyik legjelentősebb, módosítható kockázati tényező, és a kezelése az egyik leghatékonyabb orvosi beavatkozás az agyi egészség hosszú távú megőrzése szempontjából. A vérnyomás megfelelő beállítása hozzájárul az idegsejtek pusztulásának lassításához is.

Milyen életkorban a legnagyobb jelentőségű a kezelés?

Az időskori szellemi képességek javítása szempontjából fontos, hogy a fennálló hipertónia kezelése már 40 és 65 éves életkor között, tünetmentes állapotban elkezdődjön. A későn megkezdett terápia esetén már kialakulhatnak olyan agyi kisérelváltozások és léziók, amik nem visszafordíthatóak.

Csak vérnyomáscsökkentő tablettákkal érhető el a kedvező hatás?

Nem, kisebb mértékű emelkedés esetén az orvosok is az életmódváltás szerepét hangsúlyozzák, és az esetleges gyógyszeres terápia mellett is fontos az egészséges életvitel. Idősebb életkorban azonban az életmódterápia önmagában legtöbbször nem elegendő a kívánt célérték eléréséhez, ilyenkor a hipertónia szövődményeinek megelőzéséhez fontos a gyógyszeres kezelés is.

A klinikai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a gyógyszeres vérnyomáscsökkentés önmagában is jelentős védő hatással rendelkezik az agy működésére. Ez a hatás elsősorban a vérnyomás normalizálásán keresztül érvényesül, függetlenül attól, hogy melyik gyógyszercsoporttal történik a kezelés.

Mindemellett léteznek még nem kellően bizonyított elemzések arra vonatkozóan, hogy a renin-angiotenzin rendszerre ható (ACE-gátlók és ARB-k), illetve a kalciumcsatorna-blokkoló típusú vérnyomáscsökkentők rendelkeznek kiegészítő előnyös hatással is az agyműködés szempontjából. Egyes vizsgálatok szerint ezek a gyógyszerek kedvezően befolyásolhatják az agyi vérkeringés autoregulációját, valamint csökkenthetik a gyulladásos és érfali károsodás folyamatait, azonban a legfontosabb és bizonyított tényező maga a vérnyomás csökkentése és annak tartós kontrollja.

WEBBeteg összefoglaló - MTI, PubMed, JAMA, European Heart Jurnal
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta

Források:

• Effect of Intensive vs Standard Blood Pressure Control on Probable Dementia (JAMA)
• Association of Blood Pressure Lowering With Incident Dementia or Cognitive Impairment (JAMA)
• Blood pressure lowering and prevention of dementia (European Heart Journal)