A tüdőtályog okai, tünetei és kezelése

Szerző: WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg, kialakulását vagy a legyengült, sérült, immunkárosodott szervezetet megtámadó virulens kórokozó okozza, vagy daganat segíti elő. Prognózisa ennek megfelelően rosszabb, mint általában a tüdőgyulladásos betegségé.

A tüdőtályog a tüdő szövetében elzárt, gennyet tartalmazó üreg, amely különféle gyulladásos problémák és daganatos betegségek következtében, vagy ritkábban tüdőgyulladás miatt keletkezik.

A légzőszervek sémás ábrázolása; Forrás: www.ciggyfree.com
A légzőszervek sémás ábrázolása
Forrás

A tüdőtályog kialakulásának okai

A tüdőtályog szövődményként jelenik meg, mikor - különböző okok következtében - szöveti elhalással járó elfolyósodás és üregképzés jön létre. A folyadék lényegében gennyes váladék, mely szöveti károsodás, vér alakos elemeit és baktériumot tartalmaz.

Tüdőtályog előfordulhat - sajnos egyre gyakrabban - széteső tüdőrák beolvadásakor, és teljes mértékben utánozhatja a tüdőtályog klinikai és radiológiai képet.

A tüdőtályog kialakulásának egy másik lehetősége az alkoholisták, drogosok, gyenge immunrendszerű betegek esetében az anaerob (csak oxigénhiány esetén szaporodóképes) baktériumok szájflórába jutása a tüdőn keresztül.

Tüdőtályog kialakulhat még távoli vér útján tötént (haemathogén) szórás következtében is, mikor bárhol a szervezetben létezik egy fertőző góc, forrás és a bacteriaemia során a kórokozók a véráramba jutnak innen pedig mindkét tüdőbe.

A haemathogén szórás, apró, kétoldali, gyors szöveti elhalást okoz. Radiológiai megjelenése pedig gyors üregesedési hajlamot mutat. Főleg radioterápián átesett nyelőcsőtumor, vagy hörgőtumor képes sipolyt kialakítani a szomszédos üreges szervbe, fokozva a gennyesedés lehetőségét és a tüdőtályogok megjelenését.

Agresszív kórokozók

Ismerünk olyan tüdőgyulladást okozó kórokozókat, melyek az átlagnál gyakrabban eredményeznek tályogosodási folyamatot. Sorrendben a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae, a Staphylococcus aureus és az anaerob baktériumok.

A tüdőtályog tünetei

Az antibiotikum megjelenése előtt nagy jelentőséget tulajdonítottak a hirtelen jelentkező, köhögéssel, fulladással járó, nagy mennyiségű gennyes váladék felköhögésének, amely során eleinte akár 200-400 ml váladék is ürült. Ez jelezte a tüdőtályog kezdetét. A nagy mennyiségű gennyes (purulens) köpet ürítése jelentős megkönnyebbülést okozott a beteg állapotában, láza is csökkent.

Manapság hasonló jelenség csak igen ritkán, elhanyagolt esetekben észlelhető. A tüdőtályog tünetei kezdetben megegyeznek gyulladásos alsó légúti betegségek tüneteivel:

  • láz: mindig jelen van, kivéve nagyon legyengült egyéneket, és makacsan visszatérő jellegű, meghaladja a 38-39 fokot. A lázat gyakran hidegrázás kíséri, ilyenkor érdemes haemokultúrára vért venni a kórokozó kimutatására. Ha a láz nem szűnik, hidegrázások, száraz, kínzó, nem produktív köhögés kínozza a beteget, a különben máskor hatékony antibiotikus kezelés mellett, tüdőtályogra kell gondolni;

  • köhögés: kezdetben nem produktív, míg a hörgőrendszerbe törés be nem következik; ekkor hirtelen, igen masszív, bűzös köpet ürül, mely szövetdarabokat és vért is tartalmazhat. Előfordulhat vérköpés is, valamely tüdőbeli ág felmaródása következtében. A köpet kiürülését a testhelyzet nagymértékben befolyásolja. Nemcsak a köpet, de a beteg lehellete is bűzös, ami pár napos antibiotikus kezelést követően gyakran megszűnik;

  • mellkasi fájdalom: nem jellemző kifejezetten a tüdőtályogra. Ha a folyamat a mellhártyához közel helyezkedik el, lehetőség van a falhoz tartozó mellhártya izgatásával, légvétel által fokozódó mellkas fájdalomra. Gyakrabban észlelnek és panaszkodnak tompa, nyomó, szegycsont mögötti érzésre, melyhez hirtelen kialkuló nehézlégzés társul, ha a betegek nagymennyiségű köpetet ürítenek;

  • sápadt, sovány, rendezetlen küllem: is gyakran jellemző a betegekre, meg, hogy ellentétben súlyos klinikai állapotukhoz, magukat nem vallják olyan súlyos betegnek.

Hogyan kezelhető a tüdőtályog?

A tályog feltétlenül kórházban kezelendő! Az aktív tályog kezelése alapvetően konzervatív, azaz kombinált antibiotikus kezelésből, és az ahhoz csatlakozó gyógyszeres terápiából áll. Általában nagydózisú, kombinált antibiotikus kezelést alkalmaznak.

A daganatban képződött tályog gyógyíthatósága, a tumor operálhatóságától függ. A tályog nehezen uralható, gyakran fatális kimenetelű, amennyiben a daganat mellett helyezkedik el a tüdőben. Ugyancsak igen rossz gyógyhajlamúak a többszörös tályogok.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Mire figyeljünk inhalálás esetén?...

Megfázás, asztma, COPD... A légúti betegségek kezelésében fontos szerep jut az inhalációs terápiának, amely során a gyógyszerek, gyógyhatású...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.