Tartós katéterrel otthon is kezelhető a mellkasi folyadékgyülem

A mellűri folyadék a mellhártya lemezei közötti kóros mennyiségű folyadékfelszaporodás, mely nehézlégzést, fokozódó fulladást, nyomó-szúró jellegű mellkasi fájdalmat okozhat.

A mellűri folyadék a mellhártya lemezei közötti kóros mennyiségű folyadékfelszaporodás, mely nehézlégzést, fokozódó fulladást, nyomó-szúró jellegű mellkasi fájdalmat okozhat. E tünetek lassan vagy gyorsan fokozódó akadályt képezhetnek a mindennapi teendők elvégzésében, de akár életet veszélyeztető oxigénhiányos állapot is kialakulhat.

A mellűri folyadékgyülem nem önálló betegség, mindig valamilyen elsődleges kóros eltérés következménye. Kialakulása mögött közvetlenül a mellhártya nyirok- vagy vénás keringési rendszerének zavara áll. Ezek a keringési zavarok általában súlyos megbetegedések, szervi elégtelenségek, vagy a mellhártya deganatos/gyulladásos betegségének következményei.

A kiváltó betegség megfelelő oki kezelése esetén a mellűri folyadék képződése átmenetileg vagy végleg megszűnhet. Bizonyos esetekben azonban az oki kezelés mellett invazív kezelésre is szükség lehet. Amennyiben a megfelelő oki kezelés ellenére a mellűri folyadék ismét kialakul vagy nem szűnik meg, mellhártya-kitapasztást (pleurodézist) kell végezni invazív módszerekkel.

A visszatérő mellűri folyadék leggyakrabban használt kezelésmódjai: ismételt mellkascsapolás (thoracocentesis), mellhártya-összetapasztás (pleurodézis) különböző módszerei, továbbá a visszatérő mellűri folyadékgyülem kezelésére már a beteg otthonában is lehetőség van tartós katéter beültetésének segítségével.

A mellűri folyadékgyülem kezelési lehetőségeiről és az állami finanszírozás részleteiről olvassa el szakmai cikkünket is: Terápiás eljárások a mellűri folyadékgyülem kezelésére

Tartós katéter: új, élvonalbeli terápia a hazai kórházakban

A visszatérő mellűri folyadékgyülem tartós katéterrel történő kezelése egyszeri, minimálisan invazív beavatkozás, a katéter beültetésével lehetővé téve az otthon történő, szakképzett személy segítségét nem igénylő rendszeres folyadéklebocsátást. Ez a terápia Magyarországon 2026. január elsejétől daganatos betegek részére állami finanszírozásban elérhetővé vált.

A terápia több évtizedes nemzetközi gyakorlatra tekint vissza. Széleskörű szakmai elfogadottságát jelzi, hogy az Amerikai Mellkassebész Társaság (AATS) irányelvei, illetve az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) ajánlása szerint az eszköz alkalmas a malignus pleurális folyadékgyülem végleges palliatív kezelésére. Van Meter és mtsai., 2011-ben végzett szisztematikus irodalmi áttekintése során, 19 tanulmány összesen 1348 malignus mellűri folyadékgyülemmel küzdő, tartós katéterrel kezelt beteg adatait dolgozta fel. Eredményeik szerint a betegek 95,6% a tünetek enyhülését tapasztalta a katéterhasználat során és 46,6% esetén pedig spontán pleurodézis alakult ki, átlagosan 52 nappal a katéter beültetése után.

A spontán pleurodézis: a fenti tanulmányban említett fogalom, mely a tartós katéter használatához köthető, és a rendszeres lecsapolások következtében kialakuló mellhártya- kitapadást és a folyadéktermelődés megszünését jelenti. A beültetéstől számított rövid időn belül többször elvégzett csapolásoknak köszönhetően a folyadékképződés gyakran lassulni kezd, majd megszűnik. Spontán pleurodézis esetén a betegek arra lesznek figyelmesek, hogy elmaradnak a nehézlégzéssel járó, életet megkeserítő panaszok, és lecsapoláskor nem ürül folyadék a mellüregből. Ultrahang- és röntgenvizsgálat igazolja, hogy nem található, vagy minimális reziduális (maradvány) folyadék van az érintett mellüregben. Ebben az esetben akár a katéter eltávolítása is megfontolható.

Tartály és kötszerek a katéter otthoni használatához

Maga a katéter egy vékony, puha szilikoncső, amely tartósan a mellüregben fekszik, nem szükséges cserélni. A katéter külső, testen kívüli része kb. 10 cm hosszú, a végén levő egyirányú szelep – ha nincs használatban – bezárul.

Az otthoni folyadéklebocsátás kellékei: egyszerhasználatos steril tartály (mellűri folyadékgyülem esetén egy egyliteres vákuumpalack), steril kötszerek a katéter steril fedéséhez folyadéklebocsátás után.

Amikor a beteg érzi, hogy tünetei fokozódnak (pl. nehezedik a légzése), csatlakoztatja a lecsapoláshoz szükséges palackot, a folyadék rövid idő alatt lefolyik, ennek hatására azonnali állapotjavulás következik be. Az alkalmanként lecsapolható folyadékmennyiség maximum 1 liter.

A lecsapolás befejeztével a palackot le kell választani a katéterről, a katétert pedig a kötszercsomagban található steril fedőkötszerekkel, az előzetes oktatásnak megfelelően, vízálló kötszerrel lehet fedni. Ily módon a katéter kényelmesen, mások számára észrevétlenül viselhető a ruházat alatt.

Az otthon elvégezhető folyadékcsapoláshoz szükséges steril kellékek egyszerhasználatosak, a betegnek minden alkalommal új szettet kell használnia. A szettek felírását kezelőorvosa végzi.

A katéter használatával a betegek közérzete, életminősége sokat javul, ennek következtében könnyebben és gyorsabban kivitelezhetőek az alapbetegség kezelését célzó oki terápiák is. Az otthoni folyadéklebocsátás lépései úgyszintén könnyen és gyorsan elsajátíthatóak. A terápiával a folyadékképződés kontroll alatt tartható, a kórházi kezelések emiatt pedig szükségtelenné válnak.

Szerző: Dr. Bogyó Levente, PhD, mellkassebész főorvos
Forrás: Van Meter ME, McKee KY, Kohlwes RJ. Efficacy and safety of tunneled pleural catheters in adults with malignant pleural effusions: a systematic review. J Gen Intern Med. 2011 Jan;26(1):70-6. doi: 10.1007/s11606-010-1472-0. Epub 2010 Aug 10. PMID: 20697963; PMCID: PMC3024099.