• Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        Dr. Gyulai Nóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        A mellűri folyadékgyülem minden esetben kóros, mennyiségétől függően a légzést különböző mértékben negatívan befolyásolja.

        Amennyiben a két mellhártyalemez közé folyadék kerül, azok többé már nem tapadnak össze egymással. A csapolással az a cél, hogy lehetőség szerint a két mellhártya minél közelebb kerüljön egymáshoz, a közéjük került folyadék pedig minél nagyobb részét lebocsátásra kerüljön. Mivel a mellkas állandó térfogatú, ha a térfogata egy részét oda nem való folyadék tölti ki, akkor annál kevesebb helye van a tüdőnek, hogy megfelelően táguljon belégzéskor.

        Hirdetés

        Mi állhat a háttérben?

        Gyakran előfordul olyan kis mennyiségű mellkasi folyadék felhalmozódás, aminél sem mód, sem szükség nincs a mellkas csapolásra, hanem gyógyszeresen, vízhajtó tablettákkal meg lehet oldani. Ez leggyakrabban szívelégtelenség miatt alakul ki. A mellkasi folyadék egyéb gyakori okai a mellhártya steril vagy fertőzéses eredetű gyulladása (empyema), különböző autoimmun betegségek és a mellhártya daganatos érintettsége.

        Súlyosabb esetekben, például bakteriális mellhártyagyulladás vagy daganatos betegség megjelenése a mellhártyán, szükség lehet nem csak a folyadék egyszerű, tűvel való eltávolítására, hanem úgynevezett mellkas csövezésre, mely a folyadékkal telt üregbe egy vékony műanyag cső bevezetését jelenti. Ez általában 3-4 napig van bent, ezen keresztül a folyadék folyamatosan távozhat és teljesen kiürülhet, másik előnye, hogy rajta keresztül közvetlenül gyógyszert lehet bejuttatni az érintett területre.

        Bővebben Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        Jellegzetes tünetek

        Mellkasi folyadékgyülem gyanúja akkor merül fel, ha a betegnek nehézlégzése van, mely nem ismert asztmából vagy egyéb légúti betegségből adódik, esetleg kellemetlen nyomó, feszítő érzés van a mellkasban, de nem fájdalom.

        Bővebben a tünetről Nehézlégzés, légszomj, fulladás - Mi más okozhatja?

        Előzetes vizsgálatok, előkészítés mellkas csapolásra

        Az első vizsgálat ilyen esetekben a kopogtatáson túl egy egyszerű mellkasröntgen felvétel, amely nagy biztonsággal kizárja vagy megerősíti a mellkasi folyadékgyülem gyanúját. Amennyiben érdemi mennyiségű mellkasi folyadékra van gyanú, főleg ha ismeretlen eredetű és panaszt is okoz, további kórházi vizsgálatokra van szükség. Legpraktikusabb a mellkasi ultrahangvizsgálat, mely egyáltalán nem fáj, és segítségével pontosan megjelölheti a szakember a lebocsátáshoz szükséges szúrás helyét.

        Ezeken kívül előzetes vizsgálatként vérkép, vércsoport, véralvadási paraméterek szükségesek vérvételből, illetve nagyon fontos, hogy amennyiben a beteg véralvadásgátló kezelést kap, azt a beavatkozás előtt kihagyja.

        Amennyiben egy betegnél felmerül a mellkas-csapolás szükségessége, mint minden egyéb, szúrással illetve potenciális szövődménnyel járó beavatkozásnála beteg tájékozott beleegyezése szükséges, melyet írásban is megerősít. Ez a jogi szakkifejezés azt jelenti, hogy a beavatkozást megelőzően a beteg részletes írásos tájékoztatót kap a tervezett műveletről, illetve szóban lehetősége van orvosának kérdéseket feltenni, amennyiben nem kapott választ minden kérdésére a nyomtatott tájékoztató elolvasását követően.

        A mellkas-csapolás menete

        A mellkasi folyadék leengedése általában maximum 10 perces beavatkozás, melyet legtöbbször ülve végeznek. A csapolás helyét fertőtleníti az orvos, majd egyetlen vékony tűszúrással fájdalomcsillapítót ad a hát bőre alá, mely alig érezhető, legfeljebb kis mértékben fájdalmas. Először megvárják a hatás kialakulását és utána egy kicsit vastagabb tűt az előzőleg megjelölt helyen, két borda közt beszúrnak, melyen a mellkasi folyadék elkezd kicsorogni. Ennek mennyisége 10-20 ml-től akár 1,5 literig is terjedhet.

        A beavatkozás nem megterhelő, utána pár órát megerőltetni nem szabad magát a betegnek. Kontroll mellkas röntgenen lehet meggyőződni róla, hogy maradt-e még a mellkasban folyadék, illetve kizárható-e az egyetlen gyakoribb (2-5%-ban előforduló) szövődmény, a légmell, mely általában ágynyugalom mellett pár nap alatt magától meggyógyul.

        Mire számíthat a beteg a mellkas-csapolás után?

        Amennyiben a beavatkozás megtörténik, a beteg azonnal megkönnyebbül, jobban kap levegőt, az esetleges nyomó, feszítő érzés rögtön megszűnik.

        További vizsgálatokra is szükség lehet

        Ha a mellűri folyadékgyülem oka még nem tisztázott, rendszerint a lebocsátott folyadékot további vizsgálatoknak vetik alá, leggyakrabban laborvizsgálatra, bakteriológiai vizsgálatra és citológiai vizsgálatra küldik, illetve szükséges lehet a beteg kardiológiai szakvizsgálata is a betegség okának pontos megállapítása céljából.

        Dr. gyulai Nóra
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        Módosítva: 2018.04.26 16:04, Megjelenés: 2018.04.26 16:04
      • Cikkajánló

        Fáradékonyság

        Fáradékonyság

        Dr. Antalffy Katalin Anita

        A fáradékonyság hátterében különböző okok állhatnak. Mik lehetnek ezek?

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.