Milyen vizsgálatokkal igazolható a csontritkulás?

A kivizsgálás a páciens egyéni és családi kórtörténetének alapos kikérdezésével kezdődik. Fontos figyelembe venni a beteg kórelőzményében előforduló traumákat, beleértve az eséseket, és természetesen a családban előforduló csontritkulást, valamint a beteg életkorát.

Gyógyszerszedés

A beteg által szedett gyógyszereket is ismernie kell a vizsgáló orvosnak, hiszen egyes készítmények csontritkulás kialakulására hajlamosítanak, ilyenek például a kortikoszteroidok vagy némely vízhajtó gyógyszerek.

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során fontos a testmagasság mérése, korábbi adatokkal történő összehasonlítása és a test zömülésére utaló jelek vizsgálata. A spontán vagy provokálásra kialakuló fájdalom vizsgálata, a gerinc görbületének mértéke is a vizsgálat részét képezik.

Laborvizsgálatok

Laborvizsgálattal igazolható egyes endokrin betegségek jelenléte, melyek a csontritkulás kialakulására hajlamosíthatnak. Ilyen például a fokozott parathormon elválasztás, melynek oka lehet a mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata. A veseállomány pusztulása is vezethet csontvesztéshez ugyancsak a parathormon szintjének emelkedésén keresztül, ugyanis, ha a vese állományának károsodása következtében csökken a D-vitamin szintézise és emelkedik a foszfátszint, az az anyagcserében változásokat hoz létre, melyek következménye többek között csontritkulás is lehet. Szintén e betegség kialakulására hajlamosít a pajzsmirigy túlműködése, vagy a pajzsmirigy alulműködése esetén történő hormonpótlás túlzásba vitele is. A nemi hormonok alacsony szintje is csontritkulás kialakulását vonhatja maga után, és értelemszerűen a kalciumbevitel és a D-vitamin fogyasztásának elégtelensége is.

Röntgenvizsgálat

A röntgenvizsgálatnak a patológiás törések felderítésében, illetve egyéb metabolikus csontbetegségektől való elkülönítésében van szerepe.

Denzitometria

Más néven DEXA vizsgálat, ugyanis a neve egy angol kifejezésből származik, mely magyarul kettős energiájú röntgensugár elnyelődést jelent. A csontok denzitometriás vizsgálata arra szolgál, hogy megismerjük a csont ásványi anyag tartalmának mértékét. A vizsgálat alapvető a csontritkulás időbeni felismerésében, illetve a kezelés hatékonyságának követésében és a törési kockázat megítélésében. A csontsűrűség megítéléséhez a Z-score-t vagy a T-score-t használják, míg a Z-score a nem és az életkor szerinti normálértéket jelöli, addig a T-score az azonos nemű fiatalkori átlagértéktől való eltérésről ad felvilágosítást. A mérés helyei az ágyéki gerinc, a combcsont és a csukló. Ha a T-score kisebb, mint -2,5, csontritkulásról beszélünk, ha -1 és -2,5 között van, mérsékelten csökkent a csont tömege.

A fenti vizsgálatok alapján megállapítható a csontritkulás diagnózisa, szekunder csontritkulás esetében ennek kiváltó oka és a folyamat súlyossága.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos