Fájdalmas hólyag szindróma - Tünetek, okok és kivizsgálás

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

Az interstitialis cystitis - más néven fájdalmas hólyag szindróma vagy hólyagfájdalom szindróma - egy olyan krónikus állapot, melyet a kellemetlen hólyagnyomás, hólyagfájdalom és az enyhétől az erősig terjedő medencei fájdalom kombinációja jellemez.

Noha a betegség a férfiaknál és gyerekeknél is előfordulhat, az érintettek többsége nő, s hosszú távú, káros hatással van az életminőségre.

A betegség tüneteinek súlyossága változik, s egyesek tapasztalhatnak javuló időszakokat is. Bár manapság nem létezik olyan kezelési eljárás, mely megbízhatóan megszünteti az interstitialis cystitist, különféle gyógyszerek és egyéb terápiák enyhíthetik a panaszokat.

A fájdalmas hólyag szindróma tünetei

Az interstitialis cystitis tünetei egyénenként változnak, de az idő múlásával, illetve allergia, menstruációs ciklus, szexuális aktivitás, stressz hatására is változhat. A betegség leggyakoribb tünetei a következők:

  • Tartós, sürgető vizelési inger
  • Gyakori vizelés, gyakran kis mennyiségben, de az egész nap folyamán, sőt éjjel is. Súlyos esetben akár naponta 60-szor is vizelhet a beteg.
  • Medencetáji fájdalom, vagy a hüvely és végbélnyílás közötti terület fájdalma nők esetében, a herezacskó és végbélnyílás fájdalma férfiaknál.
  • Kismedencei fájdalom szexuális együttlét során, illetve férfiaknál fájdalmas ejakuláció.
  • Krónikus kismedencei fájdalom.

Egyesek csak a fájdalmat érzékelik, míg olyanok is vannak, akiknél a betegséget csak a gyakori, sürgető vizelési inger jelzi.

A legtöbb betegnél azonban a fájdalom és a vizelési kényszer együttesen jelen van.

Noha a tünetek nagyon hasonlítanak a krónikus húgyúti fertőzés tüneteihez, a betegségben szenvedők vizeletében általában nincs baktérium.

Ugyanakkor a tünetek súlyosbodhatnak, ha a fájdalmas hólyag szindrómában szenvedő beteg húgyúti fertőzést is kap.

Amennyiben krónikus hólyagfájdalmat, vagy gyakori, sürgető vizelési ingert érez, keresse fel orvosát!

Sárga, vízszerű, zavaros, véres - Betegségre utalhat a vizelet

Vizelési napló
A napló segítségével orvosát olyan információkhoz juttatja, mely közelebb visz a tünetek okához, és így a megfelelő kezelés kiválasztásához.
A vizelési napló letöltése

A fájdalmas hólyag szindróma okai

A húgyhólyag egy üreges, izmos, léggömb alakú szerv, mely a vizeletet egészen addig tárolja, míg Ön készen nem áll azt kiüríteni.

A felnőtteknél a hólyag addig tágul, míg tele nem lesz, majd ezt követően, a kismedencei idegek segítségével jelzi az agynak, hogy eljött az ürítés ideje. Ez teremti meg a vizelési ingert a legtöbb embernél. Az interstitialis cystitisben szenvedőknél ezek a jelek valamiképpen összecserélődnek, így a beteg gyakrabban érzi a vizelési ingert, és gyakrabban ürít, de kevesebbet.

Az is valószínű, hogy a fájdalmas hólyag szindrómában szenvedő betegeknél sérült a hólyag belső védőhámja. Ez lehetővé teszi a vizeletben lévő mérgező anyagoknak, hogy irritálják a hólyag falát.

Feltételezhető, ám még nem bizonyított, hogy az interstitialis cystitis kialakulásához hozzájárulnak bizonyos autoimmun reakciók, örökletes tényezők, fertőzések és allergiák is.

Kockázati tényezők

A betegséghez kapcsolódó leggyakoribb kockázati tényezők az alábbiak:

  • Szex – A nőknél sokkal gyakrabban diagnosztizálják az interstitialis cystitist, mint férfiaknál vagy gyerekeknél. A férfiak is tapasztalhatnak olyan tüneteket, melyek hasonlítanak a fájdalmas hólyag szindróma tüneteire, de azokat leggyakrabban prosztatagyulladás okozza.
  • Életkor – A betegség leggyakrabban a 30-as és 40-es életéveikben járókat sújtja.
  • Krónikus betegségek – Az interstitialis cystitis gyakran társul más krónikus betegségekhez, mint például irritábilis bél szindróma, fibromyalgia.

A fájdalmas hólyag szindróma szövődményei

Az interstitialis cystitis számos szövődményt okozhat, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • Csökkent hólyagkapacitás – A betegség okozhatja a húgyhólyag falának megvastagodását, ezáltal csökken a hólyag kapacitása, kevesebb vizeletet tud tárolni.
  • Alacsonyabb életminőség – A gyakori vizelési inger és az állandó fájdalom zavarhatják a társasági életben, munkában és egyéb hétköznapi tevékenységekben.
  • Párkapcsolati problémák – A gyakori vizelés és fájdalom kihat a párkapcsolatra, és a szexuális intimitásra is negatívan hat.
  • Érzelmi problémák – A krónikus fájdalom és a megszakított alvás mind a betegség velejárói, melyek érzelmi stresszt okozhatnak és depresszióhoz vezethetnek. Ugyanakkor a depresszió és a szorongás rontják a betegség tüneteit.

Felkészülés az orvosi vizsgálatra

Előfordulhat, hogy az orvos arra kéri, a vizsgálat előtt pár nappal vezessen naplót arról, hogy milyen gyakran és mennyit vizel, illetve mennyi folyadékot fogyaszt. Meggyorsíthatja a vizsgálatot, illetve segítheti orvosát a következőkkel is:

  • Írja le az összes tünetet, amit tapasztal, még azokat is, melyekről úgy gondolja, nincs köze a betegségéhez!
  • Készítsen egy listát azokról a vitaminokról és táplálék kiegészítőkről, melyeket szed, illetve arról, milyen gyakorisággal használja azokat. Sok táplálék kiegészítő tartalmazhat olyan összetevőket, melyek irritálhatják a húgyúti szerveket.
  • Legyen Önnél jegyzetfüzet és toll, hogy lejegyezhesse a hasznos információkat.
  • Készítsen egy listát azokról a kérdésekről, melyeket fel szeretne rakni az orvosának.

Néhány hasznos kérdés, ami a betegséggel kapcsolatban érdekelheti:

  • El fognak múlni a tüneteim?
  • Milyen típusú vizsgálatokra lesz szükségem?
  • Az étrend megváltoztatása segítené a tünetek enyhítését?
  • A jelenleg használt gyógyszereim súlyosbíthatják a betegségem?
  • Vannak olyan gyógyszerek, melyek segítenek a tüneteim enyhítésében?
  • Szükségem van műtétre?
    Bizonyosodjon meg arról, hogy mindent ért, amit az orvos elmond. ha valamit nem ért pontosan, ne habozzon megkérni az orvost, hogy magyarázza el, miről van szó.

Milyen kérdésekre számíthat az orvostól?

  • Milyen gyakran érzi, hogy vizelnie kell?
  • Vizelés után is érzi még a késztetést?
  • Szokott vizelni az utolsó vizelést követő két órán belül?
  • Éjjelente felébred vizelni?
  • Érez fájdalmat vagy égető érzést a hólyagjában?
  • Érez fájdalmat a hasában vagy medencéjében?
  • Jelenleg él aktív szexuális életet?
  • Mennyire zavarják a tünetei?

Vizsgálatok és diagnózis

Az interstitialis cystitist nehéz felismerni, mivel a tünetei nagyon hasonlítanak más betegségek tüneteihez. A pontos diagnózis felállításához az orvos kérni fogja az Ön betegségeinek kórtörténetét, illetve a pontos tünetleírást.

Valószínűleg húgyhólyag napló vezetését is kérni fogják, melyben pontosan vezetni kell, hogy mikor és mennyit vizelt, illetve mennyi folyadékot fogyasztott. Ezek az információk nagyon hasznosak a fájdalmas hólyag szindróma diagnosztizálásában.

Mivel a gyakori vizelési ingernek és az alhasi fájdalomnak számos oka lehet, a kezelőorvosnak ki kell zárnia az olyan betegségeket, mint a húgyúti fertőzés, vesekő, húgyhólyagrák, szexuális úton terjedő betegségek, endometriózis, hüvelyi fertőzés vagy prosztatagyulladás.

Az inkontinencia

Az interstitialis cystitis diagnosztizálására alkalmazott vizsgálatok a következők lehetnek:

  • Teljes kismedencei vizsgálat, mely során az orvos megvizsgálja a külső nemi szerveket, a hüvelyt és méhnyakat, valamint kitapintja a belső kismedencei szerveket. Esetlegesen a végbélnyílás és végbél vizsgálatára is sor kerülhet.
  • Vizeletvizsgálat, mely során húgyúti fertőzésre utaló jeleket keresnek.
  • Kálium-érzékenységi vizsgálat, mely során az orvos egyszerre alkalmaz a hólyagban vizet és kálium-kloridot. Ezután megkéri, hogy egy 0-5-ös skálán jellemezze a fájdalmat és vizelési ingert, amit érez. Ha több fájdalmat vagy erősebb vizelési ingert érez a kálium alkalmazása után, akkor Önnek interstitialis cystitise van. Normális hólyag esetében nem érez különbséget a két anyag használatakor.
  • Cisztoszkópia, melyet az egyéb, hólyagfájdalommal járó betegségek kizárására használnak. A vizsgálat során egy apró kamerával ellátott cső (cisztoszkóp) segítségével vizsgálják meg a hólyagot. A cisztoszkópon keresztül az orvos folyadékkal tölti fel a hólyagot (steril vízzel vagy sóoldattal), így az orvos alaposan meg tudja vizsgálni a hólyagot, illetve annak kapacitását is. Ezt az eljárást általában érzéstelenítéssel végzik, a kellemetlenségek csökkentése érdekében.
  • Biopszia, mely a cisztoszkópia során történik. Ilyenkor az orvos a hólyagból, vagy húgycsőből apró szövetdarabot (biopsziát) vesz, melyet mikroszkóp alatt tud megvizsgálni. Ennek célja, hogy ellenőrizze a húgyhólyag-rák illetve egyéb ritka hólyagbetegségek kizárása.

Tovább

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító;
Mayo Clinic
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.