• Vészjelzés: a kórházba kerülő gyerekek kétharmadát fenyegeti a betegséghez kapcsolódó alultápláltság

        Szerző: Semmelweis Egyetem

        A malnutríció, más néven a betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye a magyar kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti, 12 százalékukat pedig súlyosan – derült ki a magyarországi gyermekkórházakban végzett országos felmérésből.

        Az egészségügyi dolgozók leterheltsége mellett a tájékozatlanság is nehézséget jelent: ha egy gyermek nem megfelelően táplált, azt legtöbben csak a testsúllyal hozzák összefüggésbe, miközben az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti. Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces STRONG szűrést, amely hazánkban is több ízben bizonyított, de még mindig nincs benne a protokollban. A módszer segítségével időben diagnosztizálni lehet a kóros tápláltsági állapotot, és mihamarabb elkezdhető a malnutríció megelőzéséhez szükséges terápia. A megfelelő táplálkozás vagy táplálás pedig nagyon komoly segítséget nyújt a szervezetnek a betegségek legyőzésében.

        A rossz tápláltsági állapot a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki, hanem – függetlenül a szülő és a gyermek anyagi helyzetétől – bizonyos betegségek fennállása esetén is. A probléma abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van.

        Hirdetés

        Hogyan élik meg a gyerekek a kórházi tartózkodást?


        A kórházi tartózkodás minden gyerek számára nehéz – legyen bármilyen korú is. Az otthontól és a barátoktól való távollét, az idegen szituáció, a vizsgálatok, a szokásos napi rutin megváltozása mind-mind frusztrációt okoznak a gyerekeknek. Hogyan élik meg a gyerekek a kórházi tartózkodást?>>

        Az életkornak és egészségi állapotnak nem megfelelő táplálkozás miatt a túlsúlyos gyerekeknél is olyan energia- és tápanyaghiány alakulhat ki, amely súlyosan károsítja szervezetük működését, például akkor, ha betegség miatt pár napig nem képesek táplálkozni. A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti hajlamot, megnyújtja a kórházi tartózkodások időtartamát, lassítja a műtéti beavatkozások utáni felépülést, rontja az iskolai eredményeket és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.

        Ránézésre az orvosok sem tudják felismerni a problémát, de egy háromperces vizsgálat megoldást jelenthet

        Egy holland kutatás szerint a szélsőségesen sovány vagy kövér gyerekek esetében az orvosok többsége szemrevétellel is meg tudja állapítani, hogy fennáll-e az alultápláltság veszélye. Ugyanakkor az átlagos testsúlyúaknál sokszor ők sem ismerik fel a malnutríciót, ezért is elengedhetetlenek a szűrővizsgálatok. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a különböző gyerekkórházak osztályain eltérő a már kialakult malnutríció előfordulási gyakorisága: míg a kardiológián, a gasztroenterológián, a neurológián és a pulmonológián 25-31%, addig az onkológián és a sebészeten 13-14 % közötti a súlyos a malnutríció rizikója.

        A problémára megoldást jelenhet a nemzetközileg kidolgozott STRONG szűrés (Screening Tool for Risk On Nutritional status and Growth), amely csupán 3 percet vesz igénybe, ráadásul igen jelentős forrásokat takaríthat meg a magyar egészségügynek. A szűrőlap négy szempontot értékel: vizsgálja a rizikót jelentő betegség meglétét, az alultápláltság szubjektív megítélését, a táplálékbevitel és veszteség mértékét, valamint az aktuális testsúlyvesztést.

        „A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány. A lakosság megfelelő táplálkozását a felelősségteljes egészségpolitikai döntések is támogathatják, de a kormányzat mellett a gyerekorvosok is nagyon fontos szerepet játszanak. Segíteniük kell a megfelelő táplálkozási szokások kialakítását és a gyerekek akut vagy krónikus malnutríciójának időbeni észlelését. Ideális esetben már a kórházba kerülés előtt fel kellene ismerni a problémát.” – hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy minden hazai kórházban és a háziorvosi rendelőkben is szűrjék a malnutríciót, megelőzve ezzel a későbbi szövődményeket.

        Az egyetemi kórházakban nagyobb az alultápláltság rizikója

        A kutatás (Gyermekgyógyászat, 2014. február) során 27 hazai intézményben 1117 gyermek vett részt malnutríció-szűrésben: a kicsik 52 százalékát közepesen fenyegette az alultápláltság kockázata, 12 százalékukat pedig súlyosan, ami azonnal beavatkozást, azaz táplálásterápiát igényel.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ahogy azt a korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is kimutatták: jelentős a különbség az egyes kórházak között. A városi kórházakban minden második gyermeket, míg az egyetemi intézményekben a kicsik csaknem háromnegyedét érintette a malnutríció kockázata. Miután ezek az intézmények a súlyosabb esetekkel foglalkoznak, egyértelmű összefüggés mutatható ki a betegségek súlyossága és a rossz tápláltsági állapot között.

        (Semmelweis Egyetem)

         

        Módosítva: 2014.03.13 07:38, Megjelenés: 2014.03.13 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        A problémával érdemes orvoshoz fordulni. Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

        A prosztata vizsgálata

        A prosztata vizsgálata

        WEBBeteg összeállítás

        Fontos időben kiszűrni a daganatos elváltozást. Milyen vizsgálatok szükségesek?

        Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

        Nem egy felnőtt rémálma az orvosnál tett látogatás. A kiszolgáltatottság érzése és a bizonytalanság a közeljövő beavatkozásaival szemben, az idegen környezet jelenléte még az idősebb korosztály képviselőiben is szorongást szül.

        Normális-e az orrfolyás fogzáskor?

        Sokan és gyakran úgy vélik, hogy a fogzás olyan tüneteket okozhat, mint az orrfolyás, láz, fájdalom, ingerlékenység és alvási problémák. Azonban a tudományos bizonyítékok ezen állítások mögött nem egyértelműek.

        Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

        Tévhitek a gyermekgyógyászatban

        Munkája során több orvos tapasztalja, hogy a gyermekek kezelésével kapcsolatban számos tévhit létezik. Az egyik legnagyobb ilyen az antibiotikumok körül van. Megtörtént esetekről számolunk be, melyek segítségével talán elkerülhetőek lesznek a tévedések.

        A leggyakoribb gyermekbetegségek

        Sok esetben nem a fertőzés maga veszélyes, hanem a lehetséges szövődmények kialakulása. Szerencsére ezen betegségek jó része védőoltással megelőzhető.

        Tévhitek a gyermekbetegségekkel kapcsolatban

        Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan pillanatnyilag fájdalmas is lehet - mint például a fájós fül felszúrása -, ám hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.

        Új remény a ritka betegséggel élőknek

        Ma Magyarországon minden 10. családban olyan gyermek születik, aki a 6000 ritka betegség valamelyikével küzd és él együtt. Sajnos ezeknek a gyerekeknek nem mindegyike kezelhető, de sokszor azok is későn kapják meg a megfelelő ellátást, akik problémájára lenne megoldás.

        A szülői gondoskodás orvossal nem pótolható

        Dr. Drávai István gyermekgyógyász, háziorvos 35 éve van a pályán. A Sopronba az egyetemi évek után visszatérő doktor gyermekgyógyász háziorvosként dolgozik. Interjú.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.