Negatív kalóriák

A negatív kalóriának nincs megalapozott tudományos háttere, ezért nincsenek megbízható adatok sem arról, hogy melyik ételek tartoznak ide. Maga a negatív kalória kifejezés sem az orvostudomány szakkifejezése.

Isabelle Martin „Negatív kalóriák, karcsúsító élelmiszerek” című könyvében említi először, 1994-ben. Így orvosilag nem elfogadott az a teória, hogy a „negatív kalóriás” ételekből (idesorolják a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt) bármennyit lehet enni, azzal indokolva, hogy emésztésük több energiába kerül a szervezet számára, mint amennyit kinyer belőlük. Ha valóban léteznének ilyen ételek, akkor az azt jelentené, hogy ha ezekből sokat eszünk, akkor éhen halnánk, ami természetesen lehetetlen.

Az energiaszükségletet alapvetően a szervezetben lejátszódó élettani folyamatok határozzák meg. A fiatalok és a felnőttek energiaszükségletét az alapanyagcsere, az alvás, a munkavégzés, a szabadidős tevékenység energiaigénye alapján állapítják meg. Amennyiben a tápanyagokkal bevitt energiamennyiség fedezi a szükségletet, a szervezet energiaegyensúlyban van. Ekkor nincs raktározás, a testtömeg, illetve a testzsír mennyisége nem változik.

A szükségesnél nagyobb energiabevitel esetén raktározási folyamatok zajlanak le a szervezetben, ez a pozitív energiamérleg. A szükségesnél kisebb energiabevitel esetén pedig a szervezet a szükséges energiát a raktározott tápanyagok felhasználásával biztosítja, ez a negatív energiamérleg.

Tartós fennállása esetén megáll a csecsemők, gyermekek és ifjak növekedése, csökken az energialeadás, a fizikai aktivitás és megváltozik a testfelépítés (a szénhidrát- és zsírraktárak után a szervezet az életfontosságú folyamatokhoz szükséges energiát a fehérjék lebontásával biztosítja).

A zöldségek, gyümölcsök nélkülözhetetlenek a szervezet számára

Az egészséges felnőtt személyek esetében a bevitt tápanyagok mintegy 95 százaléka szívódik fel. Mind a szénhidrátok (jelentős forrása számos gyümölcs és zöldség is), mind a zsírok energiát szolgáltatnak a szervezet számára, míg a fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek a vízzel együtt nélkülözhetetlenek az anyagcseréhez, illetve annak szabályozásához, a növekedéshez, a szövetek felépítéséhez.

A zöldségek, gyümölcsök döntően vizet, szénhidrátot, rostot, ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaznak. A bennük található nem emészthető élelmi vagy diétás rostok az emésztő enzimek hatásának ellenállnak, és gyakorlatilag alig hasznosulnak, a széklettel távoznak. A rostoknak azonban számos pozitív hatásuk van az emésztőrendszerre, a testsúlycsökkentés tekintetében egyrészt hosszabb rágást igényelnek, a gyomorürülést lassítják, teltségérzetet, lassabb felszívódást biztosítanak, elősegítve a fogyást.

Fontos megemlíteni továbbá a specifikus dinámiás hatást, mely a táplálkozással összefüggő folyamatok (táplálékok felszívódása, tápanyagok metabolizmusa, raktározás stb.) energiaszükséglete.

Az egyoldalú táplálkozás hiánybetegségek kialakulásához vezethet

Szénhidrátok esetében ez 4-7 százalék, fehérjéknél 18-25 százalék, míg zsírok vonatkozásában 2-4 százalék. Vegyes táplálkozás mellett pedig 8-15 százalék között mozog. (Átlagosan egy nap az energiaszükséglet kb. 10 százaléka jut az elfogyasztott ételek feldolgozására.)

Számos tényező befolyásolja az összetételen túl a specifikus dinámiás hatást: pl. az életkor, a fizikai aktivitás, de az elfogyasztott étel mennyisége is.

Összefoglalva elmondható, hogy „negatív kalóriás” ételek nincsenek, és semelyik ételre nem mondható el az a megállapítás, hogy korlátlan fogyasztása negatív energiamérleget, és testsúlycsökkenést okozna. Továbbá ez a diéta egyoldalú táplálkozáshoz és hiánybetegségek kialakulásához vezethet.

(Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet)