Tabuk nélkül a védőoltásokról
megjelent:
A védőoltások léte és alkalmazása, a lakosság átoltottsága adja meg a népesség számára a járványügyi biztonságot, hangsúlyozzák epidemiológiai szakemberek, infektológusok, gyermekgyógyászok.
A vakcinálás lényege és célja, mindenki számára egészséges életet biztosítani - a fogantatástól kezdődően, emeli ki a WEBbeteg olvasói számára dr. Mészner Zsófia (Nemzeti Gyermekegészségügyi Intézet).
A védőoltás a prevenció egyik legfontosabb eszköze, teszi hozzá a főigazgató, hiszen a betegség kialakulását előzi meg. A gyermekhalálozás radikális visszaszorításában, és nem mellékesen a gazdasági növekedés megteremtésében is alapvetően fontos tényező a védőoltások alkalmazása, mondhatni, a tiszta ivóvíz után ez áll a ranglista második helyén. Ennek ellenére a lakosság keveset tud a védőoltásokról, miközben azok akár a jelenlegi demográfiai krízisünk megoldásában is szerepet játszhatnak.
| Esetenként ajánlható oltások |
| Bizonyos betegségek esetén a betegségnek kitett egyéneket oltásban kell részesíteni. Ilyen betegségek pl. a tetanus, a diphteria, a pertussis, a rubeola, a morbilli, a mumps, a veszettség, a Hepatitis B vagy a hastífusz. A külföldi utazások előtt mindenképpen fontos tájékozódni az esetleges járványveszélyről és annak megfelelően a szükséges oltásokat beadatni. |
A járványokkal szemben az emberiség évszázadokon keresztül tehetetlen volt. Ezt a kiszolgáltatottságot szüntette meg az immunológia egyik jelentős vívmánya, az a felismerés, hogy az immunrendszer még úgy is képes lehet védettséget biztosítani az ismételt fertőzésekkel szemben, ha az egyén különben a fertőzésen át sem esett. Ez a képesség tehát az oltások alkalmazásával mesterségesen is kiváltható és fenntartható.
Miközben a kutatók egyre újabb területeken jelentenek be eredményeket, és fontos fejlesztések zajlanak a laboratóriumokban, a világon - elsősorban a fejlődő országokban - évente ma is 57 millió ember halálát okozzák fertőző betegségek (ezek teszik ki az összes halálozási ok egynegyedét). A járványos kórok gyors terjedését a nagyvárosi életforma, a szegénységgel párosuló rossz higiénés, táplálkozási viszonyok és a megváltozott utazási szokások jelentősen elősegítik.
Várható élettartam és a védőoltások jelentősége
Hazánkban az átlagos várható élettartam 6 évvel rövidebb, mint az EU országaiban: nem szükséges külön kiemelni, hogy erre való tekintettel is feltétlenül élni kellene a betegségmegelőzés azon eszközével, amit egy-egy védőoltás beadása jelent.
Gyermekkori védőoltások |
| A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatású immunoglobulinokat. A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Gyermekkori védőoltások |
Ezért is fájdalmas, mennyi tévhittel kell megküzdenie a szakembereknek.
Nem elég elmondani, hogy a betegségek kezelése, már ha egyáltalán létezik adott bajra gyógymód – mennyivel fájdalmasabb, bonyolultabb és drágább, mint a kór megelőzése.
A kötelező védőoltások sikerei ellenére, a választható oltások igénybevétele igen alacsony nálunk – ennek kirívó példája a H1N1 influenza elleni védőoltás körül kialakult helyzet, de az ellenérzés, a tiltakozás, az elutasítás igaz lehet a kisgyerekeknek beadható és beadandó oltások esetében is.
A védőoltások gyakran, éppen saját sikereiknek esnek áldozatul. Rettegett kórok, mint a fekete-himlő, torokgyík, járványos gyermekbénulás - a védőoltások hatására - eltűnnek a köztudatból ezért már nem a bajtól, hanem az ellene adandó védőoltások mellékhatásaitól tartanak (sokszor teljesen alaptalanul!) egyes szülők, de még nagyobb baj, hogy gyakran maguk az orvosok is!
A populációs védettség csökkenése nagyon nagy veszély
Az oltás elmaradása miatt, csökkenhet az úgynevezett populációs védettség, ennek nyomán pedig az adott betegség egy-egy területen úja megjelenhet. Ennek kárát az egész társadalom látja, de különösen a nem oltható csoportok tagjai: a krónikus betegek, az újszülöttek. A jelenséget több európai országban tapasztalták meg, napjainkban is – Nagy Britanniában például kanyaró járvány ütötte fel a fejét.
A védőoltásokkal kapcsolatban azt is kiemelik a szakemberek, hogy újabb generációikkal már nem csak a klasszikus fertőző kórok megelőzésére, hanem súlyos, rosszindulatú kórok elleni védelemre is nyílik mód.Sikerként említik a méhnyakrák elleni védőoltás szerepét.
Az életkorhoz kötött hazai oltási rendszer nemzetközi összehasonlításban is, kiemelkedő eredményeket mutat. Manapság már csak egy-egy kanyaró, vagy tetanusz okozta megbetegedéssel találkozni évente. De nem elég belenyugodni az eredményekbe - hangsúlyozza dr. Mészner Zsófia - ahhoz, hogy a kiemelkedő teljesítményt meg lehessen őrizni a jövőben is. A védőoltási rendszert az igényekhez igazítva modernizálni kell, de legfőképpen meg kell értetni a lakossággal, hogy egy-egy beoltott egyén nem csak magát, hanem szűkebb és szélesebb közösségét is védi, az amúgy legyőzhető fertőző betegségekkel szemben.
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)
