• Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tévhitek és tények

        Szerző: WEBBeteg - S. J., újságíró, Lektorálta: Dr. Földi Ildikó

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Akkor is elkaphatom a betegséget, ha be vagyok oltva.

        Tény - Sajnos a védőoltások nem 100%-os hatékonyságúak, ezért előfordulhat, hogy megbetegszünk annak ellenére, hogy beoltatjuk magunkat, ennek azonban kevés az esélye. Ha mégis előfordul, akkor fontos hangsúlyozni, hogy a betegség lefolyása sokkal enyhébb, illetve a szövődmények kialakulása is ritkább, mint a nem oltott embereknél, ezért érdemes beoltatnia magát.

        Ha úgy döntök, hogy nem oltatom be magam vagy a gyermekeimet, az csak rám tartozik.

        Tévhit - Azzal, ha a kötelező védőoltásokat nem adatja be magának, nemcsak a saját, hanem a környezete egészségét is veszélyezteti. Elsősorban az újszülöttekre, idősekre, legyengült immunrendszerrel rendelkezőkre veszélyes egy oltatlan ember társasága, továbbá azokra, akiknél nem fejtette ki (még) a hatását a vakcina.

        Ha egyszerre több oltást kap a gyermek, akkor túlterhelik az immunrendszerét.

        Tévhit - Még a fiatal gyermek immunrendszere is elég erős ahhoz, hogy megvédje őket azoktól a baktériumoktól, amelyek nap mint nap érik őket. A legyengített vírusok sem veszélyesebbek ettől.

        Hirdetés
        A HPV elleni védőoltás
        A HPV (humán papillomavírus) okozta fertőzés sajnos egyre gyakoribb. A HPV a méhnyakrák kórokozója, mely ellen létezik már védőoltás. A HPV elleni védőoltás széles körben javasolt, legideálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt, hiszen a HPV oltás szempontjából azok a legalkalmasabbak, akik még nem élnek szexuális életet.

        A HPV elleni védőoltás

        A védőoltásokat csak a nyereség miatt találták ki.

        Tévhit - A gyógyszergyártó cégek nem jótékonysági szervezetek, ezért érthető, ha termékeiket alapvetően azért gyártják, hogy azon profitot termeljenek. Ennek megfelelően természetesen a védőoltás-gyártás is üzlet, de korántsem akkora, mint azt sokan gondolnák. A WHO 2012-es jelentése alapján a gyógyszeripar mindössze 2-3 %-át teszi ki a vakcinák értékesítése, ami talán a legkisebb „szelete” az eladásoknak, így egyértelművé válik, hogy nem elsősorban üzleti érdek van a vakcinák eladásán, hanem tényleges hatással bírnak. Másfelől a súlyos betegségek kezelése sokkal drágább, mint azok megelőzése, tehát ha kizárólag a profitszerzésről lenne szó, akkor nem a betegségek megelőzéséhez járulnának hozzá az oltóanyagokkal.

        Az MMR-oltások autizmust okozhatnak.

        Tévhit - 1998-ban a világ egyik legnevesebb orvosi lapjában, a Lancetben jelent meg Dr. Andrew Wakefield cikke, ami kapcsolatot vélt felfedezni az MMR (rubeola, mumpsz, kanyaró) oltás és az autizmus kialakulása között. A hír megosztotta az orvosok és a kutatók véleményét, ezért több kutatást is indítottak a kapcsolat feltárása végett. A vizsgálatok azonban nem bizonyították ezt a feltételezést, ezért az orvosi szakma egyértelműen visszautasította azt, hogy az MMR oltás és az autizmus kialakulása között bármilyen kapcsolat lenne.

        Az oltások akár cukorbetegséget is okozhatnak.

        Tévhit - A veleszületett rubeola szindróma valóban összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel és az is alátámasztható, hogy a rubeolavírus képes a hasnyálmirigyben megsokszorozódni, ami szintén felveti az autoimmunitás lehetőségét (a rubeolavírus ellen termelt antitestek révén). Tudományos alapon tehát elvileg hírbe hozható az MMR-oltás a cukorbetegség kialakulásával. DE! A vírusfertőzések csak akkor okozhatnak problémát, ha képesek az inzulint termelő hasnyálmirigy béta-sejtjeibe bejutni, ilyen szempontból a védőoltások viszont nem hogy rosszat, hanem jót okoznak, ugyanis az oltóvírus (a vírus gyengítése miatt) kevésbé veszélyes a tényleges vírusoknál (a kialakuló immunitás miatt).

        Felnőttkorban már nem érdemes beadatni a HPV elleni vakcinát.

        Tévhit - A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott” a vírussal. Ezért javasolják a világ minden pontján a tinédzserek oltását, de felnőtt korban sem késő beadatni a vakcinát, hiszen a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség.

        A méhnyakrák elleni oltás halálos is lehet.

        Tévhit - A méhnyakrák elleni vakcina mellékhatásainak jelentésére szolgáló rendszer (VAERS) adatainak félreértelmezése adott „alapot” a fenti mondatnak. Egy Snopes által idézett statisztika szerint 2006 júniusa és 2013 márciusa között körülbelül 57 millió HPV elleni vakcinát adtak be, és ezalatt az idő alatt a VAERS rendszerébe 22 ezer jelentés érkezett, amelyből 2008. december 31-ig 32 eset volt, ami halállal végződött. (A valós szám ennél magasabb és alacsonyabb is lehet, hiszen ezek ellenőrizetlen és nyers bejelentések voltak.) Ez a statisztikai adat úgy értelmezhető, hogy 32 olyan nő haláláról tudnak, aki korábban HPV elleni vakcinát kapott, nem pedig úgy, hogy 32 ember halt meg a HPV elleni vakcina miatt, hiszen ezek a halálozások nem közvetlenül a vakcina beadása után történtek.

        Az oltóanyagok mikrocsipeket tartalmaznak, hogy megfigyelhessenek bennünket.

        Tévhit - Sokaknak megdöbbentő lehet, ha valaki erre a filmbe illő összeesküvés elméletre hivatkozik, ám tudni kell, hogy az oltásellenes emberek egy csoportja valóban a mikrocsipek behelyezésétől tart, és tulajdonképpen ezért ódzkodik az oltásoktól. Ha esetleg Ön is közéjük tartozik, kérje meg az oltást beadó védőnőt/orvost, hogy mondja el, milyen összetevőkből áll a vakcina.

        A téma cikkei


        Forrás: WEBBeteg
        S. J., újságíró
        Lektorálta: Dr. Földi Ildikó

        Módosítva: 2018.05.30 20:09, Megjelenés: 2017.05.30 21:41
      • Cikkajánló

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Szponzorált tartalom

        Az orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)

        A Polio Világnap tanulsága, üzenete

        Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) vagy Heine-Medin-kór a neve annak a poliovírus (az enterovírusok közé tartozik) fertőzés okozta betegségnek, ami az 1940-50-es években világszerte, így Magyarországon is sok áldozatot követelt. A központi idegrendszert támadó vírus gyulladást okoz, minden századik betegnél pedig - a gerincvelőben lévő mozgató idegsejtek elhalása miatt - bénulást is. A ma is velünk élő betegek közül sokan kerekesszékben töltik napjaikat. Az érintettek évente, egy kiemelt napon (október 24.) találkozót tartanak.

        Törekedni kell a helyes antibiotikumhasználatra

        Törekedni kell a helyes antibiotikumhasználatra az egészségügyi ellátás során, és ebben mind a lakosságnak, mind pedig a szakembereknek nagy szerepük és felelősségük van - mondta az egészségügyért felelős államtitkár.

        A védőoltások valódi biztonsága

        Az egészségügyi ellátók már régóta szeretnék tisztázni a védőoltások biztonságossága körül kialakult vitákat, és a betegekben felmerülő kérdésekre egyértelmű válaszokat adni. Egy mostanában készült amerikai tanulmány, melynek eredményeit a Gyermekgyógyászati Akadémiai Szövetségek konferenciáján mutatták be, épp ezzel a kérdéssel foglalkozik.

        Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

        A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

        Influenza elleni védőoltás: kockázat vagy védelem?

        Vannak, akik feleslegesnek vagy károsnak ítélik, mások a tűtől félnek - számos oka lehet annak, hogy az éves influenza elleni védőoltást a legtöbben a végtelenségig halasztják. Ám az influenza súlyos betegség, ezért javasolják a szakértők a magas kockázatú csoportba tartozók számára a védőoltást.

        Védőoltások: mik lehetnek a következmények?

        A védőoltások alkalmazása a kockázat-haszon mérlegelésén alapszik. Mindennek van kockázata: egy oltás beadásának, egy gyógyszer bevételének, egy gépjárműben utazásnak vagy egy kirándulásnak is. Akkor alkalmazunk egy kezelést, akkor adunk védőoltást, ha az ebből eredő várható haszon, előny messze meghaladja a hátrányokat.

        Ezekre a védőoltásokra van szükség iskoláskorban

        Miért fontos, hogy gyermekeink oltottak legyenek? Mikor nem oltanak be egy gyermeket? Hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése? Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet? Minden az iskolai védőoltásokról.

        Valóban oltásellenesek a magyar szülők?

        2016 tavaszán felkorbácsolta az indulatokat az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása, amely szerint az óvodai felvételinek nem feltétele az, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokat megkapja. Ünnepeltek az oltásellenesek, míg mások pánikba estek, hogy ezzel az oltatlan gyerekek hadát szabadítják rájuk. Idén nyáron ismét, a környező országokban sokakat megbetegítő kanyaró kapcsán gondolkozhattunk el azon, vajon mennyire fontosak a védőoltások - és ezzel vajon mennyire vagyunk tisztában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.