Furcsa ízek és szagok a COVID-ból való felépülés után

Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna; Fazekas Erzsébet

Hazánkban sem ritka jelenség, hogy a poszt-COVID szindróma részjelenségeként a koronavírus-fertőzésen átesett személyek akár hosszú hónapokon keresztül végtelenül kellemetlen, az ízérzékeléssel és a szaglással kapcsolatos tünetekről (csatornaszag, képzelt szagok és ízek) számolnak be.

A COVID-19-et követő, a szagérzékelés megváltozását jelentő állapotot így ismertetik a kutatók: nem olyan erőteljes az érzékelés, mint korábban volt; bizonyos szagokat egyesek nem ismernek fel, illetve bármilyen hétköznapi, jól ismert dolgot, tárgyat szimatoljanak is meg, az ezúttal ismeretlen, szokatlanul kellemetlen szagú. Az elváltozás megjelenhet önmagában, vagy más tünettel (például orrfolyással) együtt. Nem ritka az a panasz, hogy az ételeknek odaégett, lekozmált, rothadt, romlott szaga van - számolnak be róla a külföldi kutatások is.

Mindez a COVID-19 lehetséges következménye. A vizsgálatok azt mutatják, az érintettek - poszt-COVID szindrómában szenvedők - mintegy 47 százalékánál ízlelési és szaglási változások lépnek fel kisebb-nagyobb mértékben, tehát ez a betegpopuláció közel felét jelenti!

A szaglással összefüggő anomáliák néha hetekig, máskor hónapokig fennállhatnak még a COVID-19 betegség múltával is. Van, aki a szagérzés zavarában (parozmiában) szenved, mások pedig jelen sem lévő szagokat éreznek – ez a fantozmia, amit "szaglási hallucinációnak” is neveznek. Az ízérzés- és a szaglászavarok jellemzően együtt járnak, de külön-külön is előfordulhatnak. Más gyógyult betegnél részleges (hipozmia) vagy teljes szaglásvesztés (anozmia) jelenhet meg.

A hazai beszámolók szerint legtöbben kifejezetten a magyar konyha alapjait alkotó hús (jellemzően a csirkehús), vöröshagyma (pl. lilahagyma), paprika hármasra panaszkodnak: az ételeknek undorító rothadt szaga, vagy íze, esetleg penészes romlott szaga van, így a magyar embereket különösen mélyen érinti ez a panasz. Sokan a kávét sem tudják elfogyasztani, annak bűzös, erős szaga miatt.

De a tünetek az élet minden területét érinthetik, sokan akár a korábban tetszetős öblítőt, parfümöt, vagy mosószert sem tudják elviselni többé. Esetenként a poszt-covidban szenvedők bizonyos illatokat furcsa, erős, túl intenzív esetleg hypo szagúnak éreznek, amelyhez való fokozott alkalmazkodás kimeríti idegrendszerüket, ólmos fáradtságot okozva.

Betegek beszámolói a szaglászavarról

Két érintett személy tapasztalatairól az alábbiak szerint jelent meg egy 2021. márciusi nemzetközi esettanulmány:

A 28 éves alany, akit hidegrázás, láz, enyhe légzési nehézségek, köhögés, testszerte jelentkező fájdalmakkal vittek a sürgősségire, a diagnózist követő 3. napon teljesen elvesztette szag- és ízérzékelését. Csak 53 nappal a betegség megjelenése után kezdte ízérzését visszanyerni, szaglása pedig a 87. napon tért vissza. Bár annak nem örült, hogy milyen formában: számára ettől kezdve mindennek égett szaga volt.

A tanulmányban szereplő 32 éves alany, akit általános gyengeség, fáradtság és a különféle testrészeiben jelentkező fájdalma miatt vettek föl a sürgősségire, 6 nappal később ismételten ott kötött ki, mert további panaszai lettek: enyhe légzési nehézségei mellett elvesztette íz- és szagérzékelését. Szaglása a vírusfertőzés bekövetkezte utáni 72. napon tért csak vissza.

Mennyi ideig tart a zavar?

A COVID-19 kialakulása után hetekig, vagy hónapokig - hazánkban akár fél éves időtartamról is beszámolnak az érintettek - fennállhat a parozmia. Májusban 268 olyan személyt vontak vizsgálatba a külföldi kutatók, akiknél a megbetegedés során parozmia alakult ki. Úgy találták, a résztvevők szaglásának megváltozása 10 naptól 3 hónapig tartott. A csoport minden tagjánál az eltérés megjelenése előtt részleges, vagy teljes szaglásvesztés alakult ki. Több mint 75%-uk ízérzékelése is megváltozott, és csak 0,7%-uknak volt egyéb tünete (folyt, vagy eldugult az orruk).

Egy két hónappal korábbi (2021 márciusában megjelent) tanulmányban azt írták le, hogy 195 megfertőződött egészségügyi dolgozó közül 125 résztvevőnél találták szaglásképtelenségre illetve működészavarra utaló jelzéseket, illetve 118 személynek volt ízlelési diszfunkciója. A résztvevők 89%-ánál 6 hónapon belül teljes vagy részleges felépülés történt, általában már az első két hónapon belül megindult valami változás, némi javulásra került sor.

Bővebben Poszt-COVID: minden tizedik embert érint, 8 hónappal a megbetegedést követően is

Az érzékelési zavar okai

Egyelőre tisztázatlan, hogy mi okozza a parozmiát, és az is, hogy ez miként következne a COVID-19 betegségből. Nem világos a folyamat pontos mechanizmusa sem. Szakemberek feltevése szerint a szaglóhám károsodása játszhat benne szerepet. E hámszövetre érkezik ugyanis a „szag”, a légárammal közvetített anyagi molekulák, majd a részecskékhez kapcsolódó információ idegi közvetítésével jut az agyba, ahol lezajlik az ingerület értelmezése.

A tudósokban az is felmerült, hogy az orrban lévő, onnan az agyba vezető receptorok, neuronok sérülése tehető mindezért felelőssé, ezek károsodása járul hozzá a tünetek kialakulásához. A legtöbb ember akkor jön rendbe e téren is, amikor szervezete teljesen felgyógyul a koronavírus okozta betegségből.

Melyek a leggyakrabban érzett szagok?

Az említett májusi tanulmányukban tételesen összefoglalva írták le megfigyeléseiket a külföldi kutatók, a különös szagokat érzők beszámolói alapján. A kérdezettek

  • csatornaszagot (54,5%),
  • rothadt hús (8,7%),
  • záptojás (13,4),
  • átizzadt, büdös zokni (7,5%),
  • déli gyümölcsök (6%)

szagát érezték. A parozmiás emberek a fentieknél is többféle módon írták le azt, amit és ahogyan érzékeltek: mintha cigaretta égne, füstszag volna. Másnak vegyszer, ecet vagy ammónia szaga áradt. Volt, aki rothadásra, bűzös borzra asszociált, illetve hagyma vagy égett gumi szagát érezte.

Az említett "illatélmények" legáltalánosabb kiváltói az alábbiak voltak: egyeseknél (46,6%) a legtöbb szag hatására előjött, 22,4%-uknál csak a parfüm, a résztvevők 10,5%-ánál bármiféle szag, 10,5%-nál a sültek szaga, 10,1%-nál a hús idézte elő a szagélményt. Néhány COVID-19-beteg pedig fantozmiás lett, ők olyan szagokat éreztek, amiknek forrása egyáltalán nem is volt jelen.

Az orrban jelentkező égő érzés nem a poszt-COVID, hanem a COVID-19 egyik korai tünete lehet, bár ez nem sorolható a tipikus szimptómák közé. Azt feltételezik a tudósok, hogy ezért a vírusfertőzés által okozott gyulladás felelhet. Más, orrot érintő tünet (orrfolyás, vagy -dugulás) az esetek többségére nem jellemző. (A témában korábban megjelent tanulmányoknak a 2020-as összefoglalója azt mutatja, hogy a 1773 igazoltan COVID-19 diagnózisú egyénből álló csoportban csak az esetek 4,1%-ában fordult elő orrdugulás, és az egyének 2,1%-ának folyt az orra.)

Mit tehet a COVID-19-ből felgyógyult személy?

A különös szagokat érző legtöbb ember 3 hónapon belül rendbe jön, írják a májusi tanulmány szerzői, akik 7 hónapon át, 268 megerősített diagnózisú ember klinikai jellemzőit vizsgálták két iraki kórházban. Azt állapították meg, hogy a helyzet akkor rendeződik, amikor a károsodott szövetek regenerálódnak, és helyreállítják a megfelelő működésüket.

Nem tudni olyan speciális kezelésről, ami képes volna korrigálni a koronavírus fertőzés okozta betegség miatt kialakuló szagérzékelési zavart. A szakemberek javaslata annyi, hogy kerülni kell a kiváltó okot (triggert), ezáltal minimalizálni lehet a tünetek kialakulását.

Hiányállapotok az ízérzékelési zavar szövődményeként
Az ízékelés zavara sok esetben beszűkíti egyesek táplálkozással kapcsolatos lehetőségeit. Többen beszámoltak arról, hogy elhagyva a büdösnek, rossz ízűnek érzett ételeket, mindössze bizonyos gyümölcsöket, zöldségeket, tésztaféléket, esetleg túróféléket tudtak fogyasztani. Ez azonban hosszútávon hiányállapotok kialakulásához is vezethet, ami egyre sürgetőbbé teszi a szaglás és ízérzészavar orvosi megoldási lehetőségeinek mielőbbi pontosítását.

Érdemes-e orvoshoz fordulni a fantom szagérzékelés panaszával?

Minden olyan esetben, amikor „képzelt szag” zavarja meg az egyént, vagy ha minden, a hétköznapok során ismert, megszokott szagnak különös mellékillatát érzi, célszerű erről orvosnak beszámolni.

A legtöbb ember szaglása nagy valószínűséggel visszatér, amint a szervezete képes teljesen reparálni, helyreállítani a koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott károsodásokat. Az orvos abban tud segítséget nyújtani, hogy az esetlegesen fennálló egyéb egészségügyi állapotot, más betegséget ki lehessen zárni – minden olyasmit, ami a fennálló panaszokhoz vezethetett. A szakember ajánlhat olyan megoldásokat, amelyek tompítják a tünetek kellemetlenségét.

A parozmia kivizsgálása

Hazánkban többek közt például a Semmelweis Tudománygyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján is működik Szaglás Ambulancia, mely hetente többször fogad betegeket. A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, emellett az egyetem poszt-COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket.

Az első lépés - dr. Kraxner Helga, az ambulancia igazgatója szerint - a poszt-COVID és egyéb eredetű szaglásvesztés esetén is a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat. Ennek során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ennek érdekében endoszkópos vizsgálatot, ha szükséges, akkor képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálatot is végezhetnek. Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is.

Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találnak a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végeznek. A komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szag megkülönböztetést és szag felismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg esetében megállapítható, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek.

Így kezelhető a szaglási zavar

Egy 2021 augusztusában publikált kis tanulmány szerzői arra utalnak, hogy a gyulladáscsökkentésre alkalmazott orális kortikoszteroiddal, illetve szaglástréninggel komoly változásokat lehet elérni a szagérzékelés terén.

Részben ezt támasztja alá a magyarországi orvosi gyakorlat is, de hazánkban a szájon át szedhető és komolyabb mellékhatásprofillal rendelkező szteroidok helyett a lokális, orrspray formában alkalmazott biztonságos szteroid készítményeket használják. A szteroid tartalmú, egyébként allergiában, allergiás asztmában, arcüreggyulladás esetén rutinszerűen, alacsony mellékhatásprofillal alkalmazott orrspray-k a hazai betegek visszajelzései alapján valóban felgyorsították a gyógyulási folyamatot.

A szaglástréning során a páciens minimum 12 héten át, naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon, mint a virág-, a fűszeres- vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét – mondta az ambulancia vezetője, hozzátéve: minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett szaglásnapló vezetését is ajánlják a szakemberek. Ebben a páciens heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékeli saját szaglását.

Bővebben Szaglástréning a Selmmelweis Egyetemen

A szaglástréning mellett, ha szükséges, egyéb terápiák is alkalmazhatóak. Ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló hialuronsav-tartalmú spray-k vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek. Emellett hatékonynak bizonyulnak – alátámasztva a feltételezett neurológiai eredetet is – az idegsejtek regenerálódását elősegítő komlex B-vitaminokat tartalmazó készítmények is. Javasolt kiegészítésképp D-vitamint, C-vitamint, cinket, omega-3-at, antioxidánsokat tartalmazó készítményeket szedni, amelyek szintén jótékony hatásúak lehetnek. Továbbá, egyes esetekben beszámoltak a neurológus által felírható tioktánsav (alfa-liponsav) tartalmú tabletta jótékony hatásáról is, ez azonban szigorúan szakorvosi javaslathoz kötött szer, amelynek indikálhatóságába sokszor beleszámít a kísérő társbetegségek, mint például a diabétesz megléte is.

Poszt-COVID zavarok

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
További forrás: Weird Smell in Nose After Having COVID-19 (Healthline) - Fazekas Erzsébet fordítása

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus - ezer fölött a...

A hétvégi összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 5 859 814, közülük 5 571 043 fő már a második oltását is megkapta, 612 ezren pedig...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Poszt-COVID: tüdőkárosodás is...

A leggyakoribb tünet, ami akár hónapokon át jelentkezhet a lezajlott koronavírus-fertőzést követően, a fáradtság. A betegség átvészelése...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.