Miért kell a reméltnél tovább várni a COVID-tesztek eredményére?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Bak Marianna, biológus megjelent:

Tesztekről, laborokról, csúszásokról - közérthetően. Az omikron gyorsan végigsöpört a világ nagy részen, így az Egyesült Államokon is, ahol nem sokkal e vírusvariáns megjelenése után már ez okozta a COVID-19-esetek több mint 98 százalékát. Ezért egyre nagyobb lett a laboratóriumokon a terhelés.

Egekbe szökött a tesztkérések száma, főleg azt követően, hogy egyre szűkösebb lett az otthon végezhető antigén gyorstesztekhez való hozzáférés. Ebben a helyzetben – bár érhető, de – magyarázatra szorul, hogy a tesztet végeztetők miért panaszkodnak egyre többet. Ők azt a kérdést ismételgetik, hogy miért lesz meg az eredmény oly lassan, mikor korábban 24-48 órán belülre ígérték.

Mára a várakozás tartama több napra nyúlt, s ezen időszak alatt az érintettek gyötrődve azon tépelődnek, kell-e izolálni magukat, vagy élhetik mindennapjaikat a szokásos menetrend szerint. Az alábbiakban szakemberek próbálják megadni a magyarázatot, mi is tart ennyi ideig...

Ez is érdekelheti Vajon koronavírus-fertőzött lett? Ne bizonytalankodjon, hordjon speciális védőmaszkot!

A jelentősen megnövekedett tesztelési szám a fő ok, de nem az egyetlen. „Meglepő, hogy mi minden felelhet a késedelemért” – mondja Dan Milner, a laborszakorvosok szervezetének, az Amerikai Klinikai Patológiai Társaságnak (American Society for Clinical Pathology) a tisztifőorvosa. Azt is hozzáteszi, hogy a tesztelési folyamat az orrból a mintavételi pálcikával történő mintavételtől a teszt eredményének megérkezéséig bonyolultabb annál, mint ahogy a laikus gondolná. Ezt a többi szakértő is megerősíti. A folyamat több lépésből áll, s az eredmény elkészültét sok minden hátráltathatja, természetesen például az is, ha a laborszemélyzet több tagja COVID-os lesz.

Fő ok a mennyiség

A nemzeti statisztikák és az egyes laborokból érkező napi adatszámok jelzik, hogy milyen mértékben nőtt meg az igény a tesztekre. Január 11-én például csaknem 2 millió COVID-19-tesztet kértek az USA-ban, ami kéthetes periódusban 43 százalékos emelkedést jelent. A több mint kétezer helyszínen részleget működtető klinikai labor, a Quest Diagnostics pedig működése során (2020. óta) összesen már 67,6 millió COVID-tesztet végzett, a január 12-i adat pedig közel 3 millióval haladta meg a december 21-i számot.

A kaliforniai egyetem (UCLA) klinikai mikrobiológiai laborjában mostanában több mint 2 ezer COVID-teszt készül naponta, szemben az 1 hónappal korábbi 7-800 minta ellenőrzésével, mondja Omai B. Garner (UCLA Health System). Az igazgató azt is hozzátette, hogy – jól láthatóan – az igény még nem is ért a csúcsra. A helyi kormányzat, cégek és más szerződő felek számára szolgáltató arizonai labor (Paradigm Site Services, Tucson) naponta négyezer tesztet végez, miközben november elején még csak napi egyezernél tartottak, mondja Steven Kelly ügyvezető. A mennyiség mellett egyéb akadályok is felmerülhetnek, s ezek miatt csúszik a vállalási idő.

A vizsgálati anyag (kenet) begyűjtése, szállítása szintén hátráltató tényező lehet. „Az emberek nem pontosan értik az egész folyamatot” – mondja Garner igazgató. Óriási félreértés, hogy a kenetet a begyűjtés helyén vizsgálják. Ez többnyire nem így van, kivétel csak egyes gyors (és igen költséges) PCR-tesztek esetén fordul elő. Amikor megtörténik az orrból a mintavétel, az anyagot zárt vizsgáló csőben elküldik a laborba. A közelibe futár viszi, de a legtöbb esetben távolabbra kell szállítani, „gyakori, hogy egy másik államba” – mondja az UCLA Health System igazgatója. De még a helyi laborba jutást is hátráltathatja a közúti forgalom, az időjárási nehézségek. Fontos, hogy megfelelő, ellenőrzött hőmérsékleten történjen a szállítás, „megfelelő hőfokon, speciális hűtőben kell szállítani, majd tárolni a mintákat” – jegyzi meg Steven Kelly, a Paradigm vezérigazgatója.

Megérkezés a laborba

Amint a kenetgyűjtő pálcikán a minta beérkezik a laborba, ott jegyzékbe veszik (minden fontos adatát feljegyezik). Az, hogy ezt követően milyen gyorsan kerülhet sor az elemzésre, azon is múlik, hogy egyszerre mennyi minta érkezett, és ehhez képest mekkora a labor kapacitása, figyelemmel a személyzet, a berendezések számára. Külön kérdés, mennyi a laboros munkatárs. Ahogy nőtt az igény, úgy nőtt a gond, kiket állítsanak be az elemző munkára.

Az igények államonként eltérőek, jegyzi meg Garner, s hozzáteszi, hogy bárkit nem dolgoztathatnak. Az elemzést végzőknek képzett, megfelelő tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező klinikai laborszakembereknek kell lenniük.

Továbbá, mint bármely más munkahelyet, a laborokat is érinti, hogy alkalmazottai megfertőződnek, s izolációban otthon kell maradniuk.

A laborosokra amúgy nagy teher hárul, ha özönlenek a minták, helyt kell állniuk, túlórázva is, mondja Kelly. Az elmúlt 3 hétben cége további 30 alkalmazottat vett föl, így 160 munkatárssal működnek, egyesek heti 7 napon szolgálatban vannak.

A teszteléshez szükséges berendezések, illetve hiányuk is lassíthatja a folyamatot.

Gyakori kérdés, hogy lehet-e hamis a teszt eredménye, említi Omai B. Garner (UCLA Health System). Az igazgató nem szokott hibát tapasztalni. Minden labor minőségellenőrzésen esik át, a minőségbiztosításra, hitelesítésre törvényi szabályozás vonatkozik, mint például az 1988-as CLIA (Clinical Laboratory Improvement Amendments). Ez a módosítás vonatkozik az összes amerikai vizsgálati helyszínre, ahol emberi mintákkal foglalkoznak, ahol betegségek megelőzése, illetve gyógyítása, kezelése érdekében az egészségre vonatkozó, diagnosztikai megállapításokat hoznak. Ez a CLIA-szabályozás megfogalmazza a megfelelő követelményeket. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention (CDC)) a lakosság számára is elérhetővé tette a laborok listáját, ahol minden érdeklődő ellenőrizheti adott laboratórium minőségbiztosítását és működési engedélyét (CLIA Laboratory Search Tool). De minden egyes államban hozzáférhető a laborok listája, néhol a naponta végzett tesztek számát, a várakozási időt is közlik az érdeklődőkkel.

Laborelemzések, analízisek

A koronavírus-fertőzöttség kimutatására kétféle tesztet csinálnak a laborokban. Az egyik, „a vírus bizonyos fehérjéit detektáló antigénteszt szinte semmiben nem tér el” az otthoni gyorstesztektől, mondja Dan Milner, a laboratóriumok tisztifőorvosa. A tesztkazettán van egy kontrollcsík és egy tesztcsík.

A másik, a PCR (polimeráz-láncreakción alapuló) teszt a vírus genetikai anyagát mutatja ki. Mégpedig úgy, hogy az „RNS-t kivonják a mintából, tisztítják” – magyarázza Mariah Corbit, a Paradigm Laboratories egyik vezetője. Speciális vegyszereket, enzimeket adnak hozzá, majd a PCR-berendezés felforrósítás-hűtési lépések sorozatában analizálja a mintát. A PCR-technológia révén a tudósok meg tudják növelni az RNS mennyiségét, akkor is, ha a mintában kevés található belőle, egy enzim segítségével a vírus RNS-ről DNS-másolatot állítanak elő, és ezt sokszorosítják, így ha a mintában jelen volt koronavírus-RNS (bármilyen kevés is), akkor az határozottan, egyértelműen megfigyelhető lesz. A mintához ugyanis fluoreszcens festéket adnak, ami a DNS-hez kötődik, így ha volt vírus-RNS a mintában, arról készült DNS-kópia, az sokszorozódott, ezekhez kötődik a festékanyag és a minta látható fényt bocsát ki, azaz világít. S a berendezés ezt a jelet detektálja. A PCR-teszt még azt is megmutatja, hogy milyen mennyiségben volt jelen a vírus a mintában, s ennélfogva következtetni lehet arra is, hogy annak a személynek a szervezetében, akitől a minta származik, mekkora lehet a vírusmennyiség – mondja Chris Johnson, a cég orvos-igazgatója.

Amikor megkezdődik az elemző folyamat, meg lehet becsülni, mennyi idő múlva lesz eredménye, mondja Dan Milner. A PCR-teszt elemzése nem tarthat 1,5-2 óránál tovább, ám laboronként ez is változó. Az antigénteszt készítésének ideje legfeljebb 20 perc. A PCR-gyorsteszt, ami 1-2 órán belül, olykor még hamarabb is eredményt tud kimutatni, igen költséges (mintegy 300 dollár). Az eljárási folyamat fel is gyorsítható a még hamarabbi eredmény megismerése érdekében, mondja Dan Milner. Általában véve elmondható, hogy a pozitív eredmény előbb jelenik meg, mint a negatív. „Azonnal leolvasva, akár 20-30 percen belül jelentést is lehet írni a pozitív eredményről.

A gyorsteszteket vállaló laborok többnyire csak COVID-mintákkal foglalkoznak, és helyben végzik, így biztosítva a lehető leggyorsabb forgást. A nem rapid tesztek megfordulási ideje persze szubjektív, az eredményre váró páciens számára hosszabbnak látszik, érződik. Az egyik laborban (Quest Diagnostics) például a stopperóra még azon nap végén indul, amely napon begyűjtötték a mintát, s annak a napnak a végén zárul, amikor elkészül a jelentés az eredményről.

Az eredmény igazolása, hitelesítése

Lelet készül mind a pozitív, mind a negatív eredményről. „Megerősítő tesztelésre sosem kerül sor, ezért minden labornak nagyon megbízhatóan kell működnie”, mondja Omai B. Garner, s hozzáteszi, a vizsgálatot akkor ismétlik meg, ha a teszt nem tűnik meggyőzőnek. Ha másodszor sem egyértelmű, akkor ráírják a leletre, hogy bizonytalan, ekkor (egy új mintából) meg lehet rendelni a második tesztet.

Hosszú távú kilátások

Az igény várhatóan a közeljövőben sem esik majd vissza. „Ha a labor oldaláról nézzük, mindenki számára frusztráló, hogy sem az infrastruktúra, sem a kapacitás nem nőtt fel az igények szintjére. Általában sehol nem építették ki a pandémia leküzdéséhez szükséges mértékben a tesztelési infrastruktúrát.” A járvány elején, amikor először futott magasra az igény, akkor kellett volna erre gondolni – véli Omai B. Garner. Időközben a laborok vezetői rájöttek, mennyire fontos időben megismerni az eredményeket, de érthető, hogy a pontosságot, megbízhatóságot nem áldozhatják fel a gyorsaságért. „Minden körülmények között az a helyes, ha a lehető legnagyobb pontosságra törekszünk, ezért egy kis késlekedés sem tekinthető nagy árnak” – foglalja össze a lényeget Steven Kelly, a Paradigm Laboratories szakembere.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logó WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Why Your COVID Test Results Take That Long (WebMD)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Cikkajánló

Vaspótlás
Vaspótlás

Válasszuk a számunkra legmegfelelőbb formát! (x)

A migrén tünetei
A migrén tünetei

Mikor beszélhetünk migrénről?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.