• Több negatív vírusteszt ellenére is lehet valaki COVID-19-beteg

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        COVID-19-beteg voltam, bár az ötször is negatív teszteredményeim ezt nem támasztották alá - osztotta meg saját esetét a nyilvánossággal dr. Christine Zink. Az amerikai sürgősségi orvos klinikai munkája mellett szakmai témájú cikkeket is ír a lakosság tájékoztatására. Az edukálás egyik példája olvasható az alábbiakban.

        Nem is olyan régen, ha az embernek fájt a torka, eldugult az orra, általában kicsit se aggódott azon, hogy tán valami durva fejlemény zajlik odabenn. Nagy valószínűséggel helyesen hozta meg az öndiagnózist: ez megfázás. Majd elsétált a patikába, megvette a szükséges orrcseppet, s hazament pihenni. Ha belázasodott, úgy vélte, ez influenza, és elkönyvelte, utolérte az évente menetrendszerűen érkező kellemetlenség – és eszébe se jutott életet fenyegető betegséget vizionálni. „Már megint egy vírus. Rázzuk le, aztán nyomás vissza dolgozni.” Manapság azonban, ha az ember megbetegszik, sok minden másképpen zajlik.

        Sürgősségin dolgozó orvos lévén naponta kérdezik tőlem barátok, hogy ilyen vagy olyan tünetük miatt aggódjanak-e, nem COVID-19-re utalhat-e. Vagy csak allergiáról, esetleg más vírus okozta fertőzésről volna szó? Szomszédom lánya lázas lett, alhasi fájdalmai voltak – COVID-os lett? Egy barátomnak erősen fájt a feje, testszerte fájdalmat érzett. Ez COVID? Bátyám hányinger mellett extra nagy fáradtságot érzett. Ugye ez COVID-19, és hol csináltasson tesztet? Mi legyen a feleségével, no és pláne a gyerekkel? – kérdezte.

        Az elmúlt pár hónap során mindenki számára világosan kiderült, hogy a COVID-19 számtalan tünettel járhat: nemcsak láz, köhögés, légszomj, nehézlégzés, no meg testszerte jelentkező fájdalom, de a rendkívüli mértékű fáradtság, hasmenés, hányinger, ízlelés- és szaglásvesztés mellett sok egyéb kellemetlenség is jelentkezhet. Minthogy sok a lehetséges tünet, valamint a szimptómáknak számtalan kombinációja létezik, és általában véve is annyi a zavaros hírverés e betegség körül, hogy egyre többen rettegve gondolnak arra, esetleg utolérte őket a végzetes kimenetelű baj. Ezért aztán megnyugtató válaszokra vadásznak a neten, orvosszakértőket kérdezgetnek, és esetleges betegségük egyre korábbi időpontjában kérnek tesztet...

        Hirdetés

        Negatív tesztek sorozata

        Június közepén, amikor Texas lazított a "maradj otthon" rendelkezésen, és engedélyezte, hogy nyissanak a vállalkozások, kórházamban szinte rögtön a túlterheltség jelei mutatkoztak. Ekkoriban történt, hogy a szintén sürgősségi orvos férjem fertőzött, majd COVID-19-es lett. Éjszakai ügyeletes voltam azon a napon, amikor este belázasodott. A fáradtság szinte azonnal ledöntötte a lábáról. Kiderült, hogy koronavírustesztje pozitív lett. Bár nekem nem volt tünetem, kórházam azonnal elrendelte, hogy végezzék el nálam is a tesztet, hiszen férjem révén potenciális vírushordozó vagyok. Az első tesztem eredménye negatív lett. Férjem azonnal bevonult egy olyan szállodába, amit a megfertőződött egészségügyi dolgozók izolációjára tartottak fenn, engem pedig hazaküldtek. Aggódtunk az ő pozitív eredménye miatt, azért, hogy átadhatta nekem is a vírust, és hogy mi lesz, ha valamelyikünk súlyos állapotba kerül. De a betegség e korai szakaszában nem tehettünk mást, vártuk, mi jön most.

        Két nappal később, elkészült az újabb (a 2.) tesztem – ez a gyors antigénteszt szintén negatív eredményt mutatott. Ez nem is lepett meg annyira, hiszen még ekkor se voltak tüneteim. Biztosabbra akartak menni, a pontosabb eredmény érdekében következett a PCR-vírusteszt (ez volt a 3.) – ami a gyorsteszttel szemben detektálja a vírus-RNS-t. Ám ennek eredménye ritkán jön meg gyorsan. Ez a kettős tesztelési protokoll olyan esetekben javasolt, amikor erősen gyanítható, hogy valaki COVID-19-es lett, még akkor is, ha az első gyorstesztje negatív. Bár jól éreztem magam, látszólag jól is voltam, tartottam attól, hogy tünetet nem mutató áldozat vagyok. Nem akartam a fertőzést továbbadni 11 éves fiamnak, akit egyedül kellett ellátnom, míg férjem hotelkaranténban volt elszigetelve. Amennyire csak lehetett, biztonságban akartam tudni a gyereket. Persze azt is világosan láttam, hogy adott helyzetben különösen igényli a szeretetem, a törődésem. Így aztán mániákusan tisztogattam a lakásban a felületeket, mindig maszkot viseltem, ha a közelébe kerültem, és többnyire egy olyan szobába küldtem videójátékozni, ahová én be se léptem. Tudtam, hogy egészséges. Orvosként azzal is tisztában voltam, hogy ha meg is betegszik COVID-19-ben, kicsi annak a valószínűsége, hogy súlyos állapotba kerülhet. Persze, milyen az ember, főleg, ha anya. Ott motoszkált bennem, mi van, ha mégis ő lesz azon néhány gyerek egyike, akik mégis nagyon súlyos állapotba kerülnek, nem is térve ki most a még rosszabb kimenetelre.

        A következő napon köhögni kezdtem, és rázott a hideg. Tudtam, valami nincs rendben – bár nem voltam lázas, és a tüneteim nem voltak nagyon meggyőzőek. Elkészült a negyedik COVID-19 tesztem. Mondjam? Ez is negatív lett. Férjem szerint bennem talán más vírus telepedett meg, hiszen a megelőző hetekben annyi sokféle betegséggel hozzám forduló esetet láttam el. Talán ez csak egy megfázás, esetleg influenza. Persze nem tudtam, mit is gondoljak. Nem hittem azt, hogy megnyugodhatok a 3 negatív COVID-teszt miatt (a PCR eredményére ekkor még mindig vártam).

        Elővigyázatosságból kínosan ügyeltem rá, hogy fiam jelenlétében rajtam legyen a maszk. Tudtam, a kimutatott eredményem lehet, hogy álnegatív. Azt is, hogy a COVID-19-tünetek nem azonnal mutatkoznak, s idővel rosszabbodnak. Ezért továbbra is azt monitoroztam, hogy is érzem magam. Miközben arra vártam, hogy tapasztalok-e magamon új és/vagy rosszabb tüneteket, beleástam magam annak témájába, hogy mennyire lehet megbízható a COVID-19 tesztelése.

        Mit mond a szakirodalom a tesztek megbízhatóságáról?

        A kórházak sürgősségi osztályán általában alkalmazott vírus- és antigéntesztek képesek kimutatni az aktív fertőzést, miközben az ellenanyag (antitest) tesztek arra valók, hogy jelezzék azt, ha a szervezet korábban találkozott a vírussal, ha ki volt téve a fertőzésnek. Tény ugyanakkor, hogy amennyiben a vírusteszt (antigénteszt) érzékenysége kicsi, illetve ha időben túl korán vetik be, a páciens hamis eredményt: álnegatív leletet kaphat. Ennek lehetőségéről írt a Mayo Clinic Proceedings című szaklap júniusi száma. Egy másik orvosi kiadvány (Internal and Emergency Medicine) pedig egy 30 éves kínai férfiról közölt esettanulmányt: ő 7 negatív PCR-teszt után kapott pozitív eredményt, betegsége nyolcadik napján. A Johns Hopkins kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a túl korai COVID-19-tesztelés megnöveli az álnegatív leletek lehetőségét.

        Tanulmányukban (Annals of Internal Medicine) leírták, hogy ha a vírusinfekciót követő 4 napon belül készül a teszt, 67% annak az esélye, hogy a lelet álnegatív, vagyis hamis megnyugtatást ad! A kutatók szerint, ha a teszt a tünetek megjelenésekor, azaz többnyire a fertőzötté válás negyedik napján készül, 38%-ra esett vissza annak az esélye, hogy félrevezető lehet. Megfigyelések szerint azonban akkor lesz megbízhatóbb a tesztelés, ha csak a tünetek fellépte után 3-4 nappal végzik el, bár még ilyen esetekben is, minden ötödik (20%) lelet tévesen negatív lehet. A COVID-19-tesztelés, a hamis eredmények gondjával, a bizonytalansággal kapcsolatban további részletekre is kitér a The New England Journal of Medicine. A nagy szakmai presztízsű lap arra a konklúzióra jut, hogy „a klinikusoknak nem kellene megbízniuk a váratlan, azaz nem várt negatív eredményekben. Azaz, ha olyan személy kapja, akinél megmutatkoztak a tipikus tünetek és ismerten ki volt téve a fertőződésnek, úgy kellene tekinteni a negatív eredményt, hogy hibás, félrevezető.”

        Olvasson tovább! Koronavírus gyorstesztek - Érdemes?

        A félrevezető eredmény rosszabb, mint ha nincs eredmény

        Azt is megjegyzik, hogy bizonyos helyzetekben kifejezetten szükségtelen, sőt veszélyes is lehet a tesztelés, mert egyfelől hamis biztonságérzetet ad, de nem változtatja meg, hogy miként járjanak el adott személy megbetegedésekor, és fölöslegesen éli fel az amúgy is szűkös tesztelési készleteket. Tehát nagyon megfontolandó, hogy mindenkinek csináljanak-e COVID-19-tesztet, aki úgy véli, hogy neki ez kell. És ha mikroszinten a válasz nemleges, vajon nem értelmes-e az érv, hogy makroszinten viszont érdemes megtenni, segítve a közegészségügyi monitorozást. A széles körű tesztelés ugyanis segíthet meghatározni, mely térségekben van leginkább jelen a vírus (a fertőzöttség), s ennek megfelelően miként kell fellépni, reagálni. Ez a stratégia rendkívül hasznos, amikor nagyon kiterjedt kontaktkutatást kell végezni, és tájékoztatási eljárásokat kell bevezetni. Ezek sajnálatraméltó módon nagyon hiányoznak az Egyesült Államokban – mondja Christine Zink, amerikai orvosnő. Nem helyes, ha anélkül érhető el a nagytömegű tesztelés, hogy nem végzik el a megfelelő nyomkövetést, kontaktkeresést, -felderítést.

        Ha nem történik meg a lakosság oktatása, felvilágosítása, akkor a negatív eredményt kapott páciensek, különösen azok, akiknél enyhék a tünetek, tévesen azt gondolhatják, hogy ők nem is betegek, hogy ők nem fertőznek, át se vihetik a vírust másokra, ezért végre se hajtják az ajánlott karanténszabályokat, izolációs előírásokat – holott éppen ilyenkor volna rájuk a leginkább szükség.

        Az álnegatív tesztek veszélyeire tekintettel, és figyelembe véve, hogy véges számban áll rendelkezésre az eszköz, a magam részéről mindig elmagyarázom a pácienseimnek: aki tudja magáról, hogy ki volt téve a COVID-19-fertőződés esélyének, és most enyhe tünetei vannak, minden bizonnyal elkapta a betegséget. Javaslom neki, hogy izolálja magát, és ne egy következő teszttel próbálkozzon – mondja dr. Zink. Arra utalok, hogy nagyon elhibázott, ha felkínálok egy tesztet, ami álnegatívként jön vissza, és ezzel hamis biztonságérzetet ad. Azt hangsúlyozom, megértem csalódottságukat, s elmagyarázom, hogy jóval pontosabb a teszt, ha akkor végzik, ha már egyértelmű, jól észlelhető tünetek alakultak ki. És bár tudom, hogy rendkívüli módon nehéz, idegőrlő a várakozás sokak számára, de adott időpontban a távolságtartás, az izoláció és a gondos önvizsgálat, saját magunk megfigyelése lehet a legjobb tanács.

        Ami pedig engem illet, 48 órával később jött a következő szakasz: súlyosbodó köhögés, testszerte erősödő fájdalmak és igen erős hasmenés. Biztos voltam benne, hogy COVID-19-em van – miközben megjött a PCR-vírusteszt. Ez is negatív lett. Eltelt újabb két nap, majd fiam lázas lett. Úgy döntöttem, mindkettőnk számára tesztet végeztetek, de nem a saját kórházam sürgősségijén, arra a valószínűtlen eshetőségre gondolva, hogy talán a mi laborunkban fordult elő tévedés. Nos, ez a teszt is negatív lett – legalábbis az enyém. A fiamé pozitív. Minthogy az utóbbi időben én voltam az egyetlen személy a közelében, nagy bizonyossággal meg voltam róla győződve, hogy én fertőztem meg őt COVID-19-cel, bár a vírus jelenlétét nálam egyszer se tudták igazolni.

        Jelenleg egész családom jól van. Szerencsére, a betegség senkinél se volt súlyos, fiam csak egy éjszaka volt lázas. Férjemmel együtt újra dolgozunk. Július végén mindnyájunknál kimutatták a COVID-19 ellen termelődött antitesteket – ez pedig végül hivatalosan is megerősítette, hogy COVID-19-beteg voltam, annak ellenére, hogy az összesen öt vírus- és antigénteszt ezt nem tudta kimutatni.

        Ahogy az idő előrehaladtával egyre többet tudunk erről a betegségről, meg arról, hogyan lehet/kell a legjobban tesztelni, nyomon követni, és a fertőzést leküzdeni, remélhetőleg egyre kevesebb álnegatív eredményt fogunk látni. De addig is, kellenek az érzékenyebb, pontosabb módszerek a vírus jelenlétének kimutatására. Fontos az is, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, no meg természetesen hallgassunk az orvosszakértők tanácsaira.

        Amúgy pedig továbbra is érvényben marad a tanács: mindazok, akik ki vannak téve a COVID-19 hatásának, ha enyhe tüneteik vannak is, maradjanak otthon és kövessék az elkülönülésre, izolációra vonatkozó protokollt. Ha pedig a tünetek súlyosak, forduljanak orvoshoz. Aki tesztet akar, és meg is tudja oldani, csináltasson magának. De mindenki jól vésse eszébe, hogy a negatív teszteredmény nem jelenti bizonyosan azt, hogy nem fertőződött meg. Azt se higgye senki, hogy ilyenkor a fertőzést nem adhatja át mindazoknak, akik a környezetében élnek.

        Olvasson tovább! A tüneteket nem mutatók ugyanannyi vírust hordozhatnak

        WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Forrás: I Had COVID-19 But Tested Negative 5 Times. Here's What You Should Know About Testing. (yahoo.com)

        Módosítva: 2020.09.03 16:05, Megjelenés: 2020.09.03 16:05
      • Cikkajánló

        Időjárás-változás

        Időjárás-változás

        Dr. Bálint Anita

        Mi történhet az ízületekben időjárás-változás hatására? Mit tehetünk?

        3-as típusú cukorbetegség

        3-as típusú cukorbetegség

        B. M., szakfordító

        Különböző genetikai okok vezethetnek 3-as típusú cukorbetegség kialakulásához.

        Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

        Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a világ minden új fertőzés megjelenésekor, vagy minden influenzaszezonban. Most miért más ez a helyzet? Mi a nagy hajtűkanyar a koronavírus biológiájában, ami ekkora veszélyt hoz az életünkre nézve?

        Koronavírus: új szigorításokat jelentett be az operatív törzs

        Az operatív törzs bejelentette: hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét - tájékoztatott a portfolio.hu.

        Koronavírus - 2194 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 56 krónikus beteg

        2194 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 68 127 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.