• A tüneteket nem mutatók ugyanannyi vírust hordozhatnak, mint a tünetes betegek

        Szerző: WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró; lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász

        A tünetmentes COVID-19 fertőzöttek ugyanannyi vírust hordozhatnak, mint a tünetet mutatók, ráadásul közel annyi ideig - írják egy dél-koreai tanulmány szerzői.

        A legtöbb koronavírus tesztelés a tünetet mutató COVID-19 betegekre fókuszál, ezért mindenütt igen kevés adat van azon esetekről, amikor tünetmentesen zajlik a fertőzési folyamat. Tömeges tesztelések révén azonban Dél-Koreában már a járványkitörés elején, márciusban sikerült aszimptomatikus eseteket azonosítani. Ennek következtében egyre több bizonyíték támasztja alá azt az állítást, hogy a koronavírus fertőzöttek jelentős hányadát a tünetmentes esetek teszik ki. Azt azonban a kutatók nem tudták egyértelműen megmondani, hogy ők valójában mennyire, milyen arányban képesek terjeszteni a SARS-CoV-2 vírust.

        Pozitív tesztet kapott tünetmentes személyeket vizsgálva a kutatóknak lehetőségük volt adatot szerezni arról, hogy esetükben mennyi vírus került az orr-, a torok nyálkahártyáról a mintavételi pálcára. Rendszeresen tesztelés mellett csak akkor engedték haza a tünetmentes egyéneket, ha koronavírus-tesztjük ismételten negatív lett. Az elvégzett 1.886 teszt eredményei arra utalnak, hogy a tesztelés idején tünetmentes fertőzöttek torkában ugyanannyi vírusanyagot lehetett találni az orr és garat mintában, mint a tünetet mutatóknál.

        Hirdetés

        A vizsgálatból az is kiderült, hogy a tünetmenteseknél is jelentős ideig lehetett detektálni a vírust – bár, az is nyilvánvaló lett, hogy az ő szervezetük valamivel gyorsabban szabadult meg a fertőző ágensektől, mint a tünetet mutatóké. Az aszimptomatikus pácienseknél 17 nap volt a diagnosztizálástól a negatív tesztig eltelt idő medián értéke (ez a jelző szám az a határ, ami fölé került az esetek fele, illetve amely érték alatt maradt a másik fele). E 17 nappal szemben a tüneteseknél 19 és fél nap volt a medián idő.

        Lásd még A COVID-19 esetében az enyhe ritkán jelent könnyedén elmúlót

        Mekkora a tünetmentesek szerepe a járvány terjedésében?

        Az adatokat rögzítő kutatók elismerték, hogy vizsgálatuk nem tudta meghatározni azt, hogy a tünetmentes páciensekben a SARS-CoV-2 vírus jelenléte milyen szerepet játszhatott annak továbbadásában, egyáltalán felelt-e azért, hogy ezek az emberek terjesztők lettek. Elviekben az a tény, hogy valakinek az orrában, torkában ugyanakkora számban található vírus, azt jelenti, hogy pontosan ugyanannyit adhat át másoknak. Ezzel szemben ugyanakkor - elméleti alapon - azt lehet inkább mondani, hogy a tünetmentesek kevésbé lesznek terjesztők, mert náluk kisebb annak valószínűsége, hogy kínzó, görcsös köhögés tör rájuk, ami messzebbre szórja szét a levegőben a megfertőzött cseppecskéket.

        Az igazolt tény, hogy egy nem beteg személy légzőtraktusában a nyálkahártyán pontosan annyi vírus van, mint annak, aki beteg lett, szükségképpen nem jelenti azt, hogy ugyanannyit szét is szór a külvilágba”, állítja dr. Simon Clarke, sejt-mikrobiológus (University of Reading). Kiegészítésként megjegyzi, miközben létező kockázatot jelentenek a tünetmentes fertőzöttek is, jóval nagyobb rizikót jelent a környezete számára az, akinél a COVID-19 nyilvánvaló tünete a köhögés, és ezáltal biztosan terjeszti a vírust. 

        Annak kockázata, hogy valakitől elkapjuk a koronavírus fertőzést, számos tényezőn múlik, magyarázza dr. Andrew Preston infekció-biológus (University of Bath). Például azon is, hogy milyen a fertőzött személy légcseréje, légvétele – azaz milyen mélyre szívja be a levegőt, és milyen gyorsan fújja ki. A rizikó nagyságában az is meghatározó, hogy mennyi ideig állunk mellette, milyen közel, illetve, hogy zárt térben vagyunk-e együtt.  

        A fentiekre tekintettel összegzésképpen a korábbi intelmeket tudjuk felidézni: feltétlenül tartsuk be a személyek között javasolt távolságot, főleg zárt térben, hordjunk maszkot, és betegen ne menjünk közösségbe.

        Ez is érdekelheti

        Szerző: WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró
        Forrás: BBC News
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.08.15 08:14, Megjelenés: 2020.08.15 08:14
      • Cikkajánló

        Influenza

        Influenza

        Dr. Gócs Viktor

        Milyen tünetekkel jár az influenza? Hogyan kell kezelni? Milyen szövődményei lehetnek?

        Portré

        Portré

        Balogh Mária, újságíró

        A beteg java a legfőbb törvény! - Dr. Major Tamás, nőgyógyásszal beszélgettünk.

        COVID-19 - A második hullám meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg

        A koronavírus-járvány második hullámának meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg, ami miatt számítani kell a fertőzöttek számának további növekedésére - nyilatkozta az országos tisztifőorvos a közmédiának.

        Koronavírus - Az EU tovább szűkítette a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját

        Az Európai Unió a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felülvizsgálta és ismét szűkítette azon országok körét, amelyek állampolgárai korlátozásmentesen léphetnek be az Európai Unióba. Csütörtökön Kanada, Georgia és Tunézia került le a listáról.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.