A tüneteket nem mutatók ugyanannyi vírust hordozhatnak, mint a tünetes betegek

Szerző: WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró; lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász

A tünetmentes COVID-19 fertőzöttek ugyanannyi vírust hordozhatnak, mint a tünetet mutatók, ráadásul közel annyi ideig - írják egy dél-koreai tanulmány szerzői.

A legtöbb koronavírus tesztelés a tünetet mutató COVID-19 betegekre fókuszál, ezért mindenütt igen kevés adat van azon esetekről, amikor tünetmentesen zajlik a fertőzési folyamat. Tömeges tesztelések révén azonban Dél-Koreában már a járványkitörés elején, márciusban sikerült aszimptomatikus eseteket azonosítani. Ennek következtében egyre több bizonyíték támasztja alá azt az állítást, hogy a koronavírus fertőzöttek jelentős hányadát a tünetmentes esetek teszik ki. Azt azonban a kutatók nem tudták egyértelműen megmondani, hogy ők valójában mennyire, milyen arányban képesek terjeszteni a SARS-CoV-2 vírust.

Pozitív tesztet kapott tünetmentes személyeket vizsgálva a kutatóknak lehetőségük volt adatot szerezni arról, hogy esetükben mennyi vírus került az orr-, a torok nyálkahártyáról a mintavételi pálcára. Rendszeresen tesztelés mellett csak akkor engedték haza a tünetmentes egyéneket, ha koronavírus-tesztjük ismételten negatív lett. Az elvégzett 1.886 teszt eredményei arra utalnak, hogy a tesztelés idején tünetmentes fertőzöttek torkában ugyanannyi vírusanyagot lehetett találni az orr és garat mintában, mint a tünetet mutatóknál.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a tünetmenteseknél is jelentős ideig lehetett detektálni a vírust – bár, az is nyilvánvaló lett, hogy az ő szervezetük valamivel gyorsabban szabadult meg a fertőző ágensektől, mint a tünetet mutatóké. Az aszimptomatikus pácienseknél 17 nap volt a diagnosztizálástól a negatív tesztig eltelt idő medián értéke (ez a jelző szám az a határ, ami fölé került az esetek fele, illetve amely érték alatt maradt a másik fele). E 17 nappal szemben a tüneteseknél 19 és fél nap volt a medián idő.

Lásd még A COVID-19 esetében az enyhe ritkán jelent könnyedén elmúlót

Mekkora a tünetmentesek szerepe a járvány terjedésében?

Az adatokat rögzítő kutatók elismerték, hogy vizsgálatuk nem tudta meghatározni azt, hogy a tünetmentes páciensekben a SARS-CoV-2 vírus jelenléte milyen szerepet játszhatott annak továbbadásában, egyáltalán felelt-e azért, hogy ezek az emberek terjesztők lettek. Elviekben az a tény, hogy valakinek az orrában, torkában ugyanakkora számban található vírus, azt jelenti, hogy pontosan ugyanannyit adhat át másoknak. Ezzel szemben ugyanakkor - elméleti alapon - azt lehet inkább mondani, hogy a tünetmentesek kevésbé lesznek terjesztők, mert náluk kisebb annak valószínűsége, hogy kínzó, görcsös köhögés tör rájuk, ami messzebbre szórja szét a levegőben a megfertőzött cseppecskéket.

Az igazolt tény, hogy egy nem beteg személy légzőtraktusában a nyálkahártyán pontosan annyi vírus van, mint annak, aki beteg lett, szükségképpen nem jelenti azt, hogy ugyanannyit szét is szór a külvilágba”, állítja dr. Simon Clarke, sejt-mikrobiológus (University of Reading). Kiegészítésként megjegyzi, miközben létező kockázatot jelentenek a tünetmentes fertőzöttek is, jóval nagyobb rizikót jelent a környezete számára az, akinél a COVID-19 nyilvánvaló tünete a köhögés, és ezáltal biztosan terjeszti a vírust.

Annak kockázata, hogy valakitől elkapjuk a koronavírus fertőzést, számos tényezőn múlik, magyarázza dr. Andrew Preston infekció-biológus (University of Bath). Például azon is, hogy milyen a fertőzött személy légcseréje, légvétele – azaz milyen mélyre szívja be a levegőt, és milyen gyorsan fújja ki. A rizikó nagyságában az is meghatározó, hogy mennyi ideig állunk mellette, milyen közel, illetve, hogy zárt térben vagyunk-e együtt.

A fentiekre tekintettel összegzésképpen a korábbi intelmeket tudjuk felidézni: feltétlenül tartsuk be a személyek között javasolt távolságot, főleg zárt térben, hordjunk maszkot, és betegen ne menjünk közösségbe.

Ez is érdekelheti

Szerző: WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: BBC News
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Angolkór Angolkór

A kóros D-vitamin-hiány tünetei, kezelése és megelőzése.

A szervátültetettek 95 százaléka...

A szervátültetettek 95 százaléka túl van a második Covid-oltáson, 54 százalékuk pedig november közepéig már a harmadikat is felvette – derül ki...

Koronavírus - 4311 új fertőzött...

A beoltottak száma 6 162 758 fő, közülük 5 870 466 fő már a második oltását is megkapta, 2 790 263 fő pedig már a harmadik oltást is felvették.

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.