Nagyobb járványt hozhat, ha belefáradunk a védekezésbe

Szerző: WEBBeteg - Dr. Fekete Émi, általános orvos, egészségügyi újságíró

A különböző járványügyi szabályok elfogadottsága vagy éppen elutasítása nem csupán a szövevényes társadalmi viszonyoknak, a mindenkori oktatásnak és kommunikációnak az eredménye. Az egészség- és járványtudatosságot számos lelki-érzelmi tényező befolyásolja: akár az értelemmel szemben is.

A kötelező jellegű járványügyi intézkedések, a jogkövető magatartás és az egyéni tudatosság együttesen határozzák meg a tömeges terjedésre képes fertőző betegségekkel szembeni fellépés hatásosságát. A lassan 2 éve tartó COVID-19 világjárvány azonban olyan kiterjedt módokon változtatta meg a nyugati társadalom hétköznapjait, amihez fogható korlátozással és veszélyérzettel korábban nem kellett még szembenéznie.

Ha volt is hasonló pszichés és társadalmi nyomás rajtunk, az térben és időben nagyságrendileg kisebb mértékben jelent meg. Gyakrabban csak hírből ismertük a járványok okozta veszélyeket, vagy egyes szolgáltatások és a személyes szabadság korlátozását. Ehhez képest a magyar társadalom – hasonlóan más nemzetekhez – olyan krónikus stresszt és bizonytalanságot él meg, ami nem csak a járványkezelés eszközeibe, hanem a tudományokba vetett bizalmat is kikezdte. Ez pedig a COVID-19 elleni küzdelem lankadásán túl kihathat a népegészségügy egyéb területeire is:

  • rontja a többi védőoltás biztonságosságáról alkotott képet,
  • erodálhatja az orvos-beteg kapcsolatokat és az ellátásba vetett bizalmat,
  • megnyithatja a teret egyéb fertőző betegségek, például az influenza terjedésére.

A fenti negatív hatások kialakulásához számos viselkedéslélektani tényező járul hozzá, többek között a tanult tehetetlenség és az ún. pandémiás kimerülés (pandemic fatique) játszanak meghatározó szerepet. Kérdés, hogy a COVID-19 okozta „kiégés” miképpen hat a járványok terjedésére, ezen belül az influenzajárványra?

„Biztos nem covid, csak influenza”

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a köztudatban szinte ártalmatlanná vált az influenza. A COVID-19 járvány első évében még dominált az ismeretlen vírustól való félelem, így számos intézkedés – a távolságtartás, a távmunka és a maszkviselés is – olyan fegyelemmel jelent meg a hétköznapokban, ami kedvező mellékhatásként elfojtotta az influenzajárvány lehetőségét. Mindkét vírus elsősorban légúti megbetegedéseket okoz, de a médiafigyelem kereszttüzében az influenza először a „jobbik rosszá” vált a köztudatban, a második év végére pedig már sokan az ártalmatlan náthával, megfázással említik csak egy lapon.

Azáltal, hogy az új koronavírus okozta veszélyre (több értelemben is) egyre immunisabbá válnak az emberek, és a nyugati kultúrától viszonylag idegen, kötelező maszkviselést is vonakodva teljesítjük – nem feltétlen várható a tavalyihoz hasonló kimenetel: a pandémáis kimerültségből fakadó társadalmi beállítódás akár egy újabb influenzajárvány kialakulását is előidézheti. Annak ellenére, hogy a COVID-19 melletti viszonylagosságban vannak, akik az enyhe légúti, influenzaszerű tüneteket mutató megbetegedést nem veszik komolyan (különösen akkor nem, ha még egy negatív COVID-gyorstesztet is fel tudnak mutatni), az influenzavírus továbbra is nagy egészségügyi kockázatot jelent egyes társadalmi csoportok számára. Többek között a 65 év felettiek, a krónikus betegek, a várandósak és a kisgyermekek érdekében is fontos, hogy az éberség a COVID-19 járvány árnyékában ne lankadjon el!

Az influenzavírusok már régóta köztünk vannak, és szezonális jelleggel ütik fel a fejüket. Éppen ezért nemzetközi és nemzeti szinten is kiépített figyelőszolgálat működik az influenzaszerű tünetek, a légúti kórokozók és a terjedés észlelése céljából. A figyelőszolgálat adatai alapján a szomszédos országokban, különösen Ausztriában és Szlovákiában is jelen van már az influenzavírus. Az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az elmúlt hetekben folyamatos növekedést mutatott Magyarországon is: 2021. november 15-21. között az országban közel 12 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által közzétett ábrán jól látszik, hogy a tavalyi évhez képest (fekete vonal) idén korábban jelenhetett meg az influenzavírus és több influenzaszerű megbetegedést is regisztráltak. Míg tavaly nem érte el a megbetegedések száma a járványküszöböt – ami vélhetően a védelmi intézkedéseknek és az influenza elleni védőoltás felvételének együttes hatása volt 2020 végén –, addig 2021-ben november végére lényegében elértük a járványküszöböt.

Influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók Magyarországon, 2021. novemberig

1. ábra: Influenzaszerű megbetegedések miatt orvoshoz fordulók számra 100 000 lakosra és az influenza-pozitív minták száma Magyarorszgon (Forrás: NNK influenza figyelőszolgálat)

Fontos kiemelni, hogy jelenleg számos aspecifikus tüneteket okozó légúti vírus is jelen van, így az új koronavírus és az influenzavírus mellett az RSV és az adenovírusok is terjednek. Ugyanakkor az influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a figyelőszolgálat még nem tett jelentést, ami némiképp bizakodásra adhat okot: a pandémiás kimerültséget legyűrve még elkerülhető lehet az influenzavírus halmozott terjedésének megelőzése. Ehhez viszont nem elég passzívan a kötelező magatartási szabályokra várva kezdeni a telet, hanem lehetőség szerint helyre kell állítani a védőoltásokba vetett bizalmat is, hiszen az általános oltási bizonytalanság és kifejezett oltásellenesség az évtizedek óta használatban lévő, jól ismert védőoltásokról alkotott képet is megrendítette.

Ezt kell tudni a fertőző légúti betegségekről

Bizonytalanság, romló lelki egészség

A WHO már korábban felismerte az ún. „pandémiás kimerülés” megjelenését. A lelkiállapot romlása minden korcsoportot olyan mértékben érintett, amit évtizedek óta nem tapasztalt a nyugati világ. Az állapotromlás főleg azokat érintette, akik a veszélyhelyzet miatt elveszítették a munkájukat, illetve a fiatalok körében általánosságban is kiugró értékek voltak megfigyelhetők. A járványhelyzet vitathatatlanul elmélyítette az eddig is fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket, jól láthatóvá vált, hogy lényegesen nehezebb helyzetben vannak azok a társadalmi csoportok, akik eleve bizonytalanabb volt a megélhetésük.

Emellett jelentősen romlott a polgárok járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos elégedettsége, 2020. nyarához képest például majdnem megfeleződött azoknak a száma, akik a támogató intézkedéseket méltányosnak tartják. A 27 tagországban végzett felmérések alapján az Európai Unióval szembeni bizalom is csökkent, de továbbra is erősebb, mint a nemzeti kormányok vagy a média esetében.

Járványügy bizalmi index az Európai Unióban

2. ábra: Intézményekbe vetett személyes bizalom, 1 – egyáltalán nem bízik benne, 10 – teljes mértékben megbízik benne (Eurofound)

A COVID-19 elleni védőoltásokkal szemben az európai polgárok kb. negyede bizalmatlan – és ez az arány az oltási hatékonyság csökkenésével vélhetően év végére magasabb is lett. Magyarországon az új védőoltásokkal szembeni bizonytalanság valamivel az EU-s átlag felett van. 2021 tavaszán a megkérdezettek 30%-a nem tartotta valószínűnek, hogy felveszi a választható védőoltást, ami gyakorlatilag összecseng a novemberi átoltottsággal, mely szerint Magyarországon a teljes oltási sorban részesültek aránya 68% körül van.

A kialakult "járványtrendek" azzal egészülnek ki, hogy a depresszióra való hajlam is Európa-szerte minden korcsoportban megugrott a COVID-19 járvány második évére. Míg 2020 tavaszán a WHO minden korcsoportban 50% körüli kockázatot mért a depresszió kialakulására, mely értékek a nyári időszakra csökkentek, úgy 2021 tavaszára a depresszió kockázata a 18-34 és a 35-49 évesek körében elérte a 60-64%-ot, ami jelentős emelkedésnek számít. Az 50 év felettiek körében valamivel mérsékeltebben, de szintén emelkedés volt látható.

Cikkajánló: a járvány lelki hatásai

„Valahol tudom, hogy veszélyes, de már nagyon unom”

A pandémiás kimerülés azt jelenti, hogy az emberek idővel motiválatlanná válnak a védelmi intézkedések és magatartási szabályok megtartásában, amit számos érzelem, tapasztalat és szubjektív érzékelés befolyásol. Ez egy természetes reakció, amit az egyén és a társadalom az elhúzódó népegészségügyi veszélyhelyzetre adott. A hétköznapokat jelentősen korlátozó intézkedések miatt a tanult tehetetlenség erősödött, az öröm és biztonság megélése pedig nehezebbé vált. Ezt a fajta magatartást számos tényező befolyásolja, amelyek egyéni és közösségi szinten megnyilvánulva a legerősebbek. Ilyen szociokulturális és egyéni tényezők az alábbiak:

  • társas elvárások és a baráti kör viselkedése;
  • munkahelyi vagy iskolai támogatottság;
  • jogszabályok és egyéb viselkedési szabályok;
  • eszközök elérhetősége (pl. fertőtlenítők, nem közösségi közlekedésre módok);
  • egyéni tájékozottság és egészségtudatosság.

Emellett a kimerüléshez hozzájárulnak az alábbiak:

  • megtapasztalt nehézségek és negatív érzések;
  • észlelt kellemetlenségek, egyéni érdekek, unalom;
  • egyéni értékek és hiedelmek, szubjektív kockázatértékelés.

A kimerülés viszont az élet számos területén visszaüthet, ez az ún. rebound, ami a nem koronavírus okozta fertőző betegségek terjedését is ismételten elősegítheti – anélkül viszont, hogy a veszélynek széles körben tudatában volnánk. Ennek oka pedig nem más, minthogy viszonylag érzéketlenné váltunk két év alatt a számadatokra és az enyhe tünetekre nézve. Érthető okokból.

Visszacsaphat-e az influenza?

A kimerülést támogatja az is, hogy a korlátozások mindenkire kihatnak, azokra is, akiket a vírusveszély személyesen nem érint, így még összetettebb az közösség, amelynek motiválására és támogatására szükség volna a járványkezelés során. A pandémiás kimerülés hatására a megszokottá vált gyakorlatok, mint a megelőző fertőtlenítő kézmosás, a maszkviselés vagy a személyes találkozások számának csökkentése – már kevésbé hatékonyak. Sokszor csak látszólag valósulnak meg.

Ahogy azt fentebb már említettük, eltolódott az ingerküszöbe is annak, hogy mit érzékelünk veszélyesnek: tele vannak a közterek és a közösségi járművek enyhe náthás tüneteket mutató emberekkel, de akár köhögési rohamokat is szép számmal azonosíthatunk, ha elmegyünk otthonról. Egy ilyen megfáradt közegben pedig ismét fennáll annak a veszélye, hogy az új koronavírus mellett az influenzavírus és egyéb légúti vírusok is könnyedén terjedjenek. A szezonális influenza a korábbi évek tapasztalatai alapján világszerte mintegy 290 000 – 650 000 halált okozott évente. Egyébként mond jelenleg ez a számadat nekünk valamit?

A 2020/2021. évi szezonban az influenzaszerű megbetegedések a védelmi intézkedések fegyelmezett megtartása mellett nem érték el a korábbi járványos nagyságrendet, pedig a figyelőszolgálatok világszerte nagyobb figyelmet fordítottak a légúti megbetegedésekre. A nem COVID-19 okozta légúti megbetegedések - mint pl. a parainfluenza, vagy az RSV - észlelése 2021. tavaszán kezdett ismét emelkedni, ráadásul olyan évszakban, ahol korábban nem volt jellemző ezeknek a fertőzéseknek a kiugró megjelenése.

A jelenséget azért is szükséges komolyan venni, mert az elmúlt 2 évben kialakulhatott egy új, viszonylag nagy szubpopuláció: emberek olyan csoportjai, akik immunrendszere a szezonális influenzára nézve naiv. Ezért a banálisnak tűnő légúti tünetek komolyan vétele és az influenza elleni védőoltások felvételének támogatása közösségi szinten és szakemberként is kiemelten fontos lehet a váratlan megbetegedések megelőzésében.

Cikkajánló: influenzajárvány 2021/2022

Szerző: Dr. Fekete Émi, általános orvos, egészségügyi újságíró

Felhasznált források:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Anafilaxiás sokk Anafilaxiás sokk

Milyen tünetekről ismerhetjük fel? Mit tegyünk anafilaxiás sokk esetén?

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Deltakron - újabb...

A SARS-CoV-2-koronavírus legújabb variánsának azonosításakor tudósok azt állapították meg, hogy ez a delta és az omikron kombinációja. A deltakron...

A COVID-19 pandémia miatt...

A koronavírus-járvány alatt sokak egészségét kikezdte a stressz, az elszigeteltség, a magány és a mindennapi szokások felborulása. A szakemberek ma...

Miért nem járható út a...

Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg"...

Influenza a rendelőben és az...

Már két hete tart az influenzajárvány, és áprilisig várhatóan véget sem ér. De még nem késő beoltatni magunkat, s ha elkaptuk a vírust, akkor sem...

Itthon nem fenyeget a calici-járvány

Hányással és hasmenéssel járó norovírus fertőzött meg 1,1 millió embert Nagy-Britanniában. Az itthon calicivírusként ismert kórokozó gyorsan...

Járványok - és ami mögöttük van

Régebben isteni csapásnak tartották, ma már tudjuk, hogy szemmel nem látható kórokozók a felelősek kialakulásukért. És persze az, hogy egyrészt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.