Az időjárás és a koronavírus-járvány összefüggései

A COVID-pandémia hullámainak kialakulására és a görbe változásaira jelentősen hatnak az aktuális évszakok, illetve befolyásoló tényező lehet az adott terület klímája is – így foglalható össze egy friss dolgozat eredménye.

A COVID-19 fertőzés átvitele nem egyenletes, mert szezonálisan jelentkező eltérések figyelhetőek meg ebben is. Mégpedig a hőmérsékleti viszonyok miatt, illetve a páratartalom következményeként, és a változások az év különböző szakaszaiban, a különféle régiókban megnövelhetik a kiugrások számát – így számoltak be a jelenségről a járványügy és a trópusi medicina szaklapjában (The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene) megjelent tanulmány szerkesztői.

Az Egyesült Államok hűvösebb, például északkeleti területei, a tél folyamán magasabb lehet az esetszám, miközben a melegebb térségekben, délen, inkább nyáron fordul elő több eset. Egy-egy hőmérsékleti zónában két szezonális csúcs fordulhat elő. „Úgy véljük, hogy a COVID endémiássá válhat, azt értve ezen, hogy adott terület lakosságának körén belül marad, de fogunk látni járványcsúcsokat, amelyek arra alapozódnak, hogy adott földrajzi régió melyik pontján vagyunk” – fogalmazott dr. Antarpreet Jutla hidrológus (University of Florida). „A csúcsok súlyosságát az fogja megszabni, hogy adott területen, a megszokott átlagos időjáráshoz képest, mennyivel hidegebb, illetve melegebb a hőmérséklet.”

A száraz levegőben életképesebb a koronavírus

Jutla és kollégái a világ 19 olyan pontján, ahol feltűnően magas a hőmérséklet (az ilyen pontokat ’hot spot’ megnevezéssel ismeri az irodalom), elemezték a COVID-19 esetek előfordulását és úgy találták, hogy bizonyos hőmérsékleti és páratartalomra vonatkozó küszöbértékek felett és alatt az esetszám megszaporodik.

Konkrétan azt vették észre, hogy több a megbetegedés, amikor a levegő hőmérséklete 16-17°C fok alá esik, vagy ha 23-24 fok fölé emelkedik. Legkevésbé tehát a 16-24°C közötti hőmérséklet kedvez a koronavírus terjedésének.

Azt is jellemzőnek vélik, hogy a szárazabb környezetben, helyeken, a vírus tovább marad 'életben', azaz tovább marad fertőzőképes, míg a párásabb levegő esetén kisebb mértékben terjed a járvány.

A jelenség oka

A légköri nedvesség, a páratartalom (humiditás) és a hőmérséklet befolyásoló szerepet játszik abban, hogy milyen a koronavírus részecskéinek mérete, és abban is, hogy a vírus mennyi ideig marad meg (lebegve) a levegőben.

• A szárazabb környezetben, a hidegebb térségekben jellemzően az történik, hogy a víz elpárolgása nyomán a részecskék kisebb méretűek lesznek, s ezért tovább képesek lebegni a levegőben.
• Párás közegben a levegő több vizet tartalmaz, ami kondenzálja a vírusrészecskéket, ezáltal azok nagyobb méretűvé válva nem maradnak fenn a levegőben.

Az emberi viselkedés is számít

A tudósok egyik feltűnően érdekes megfigyelése, hogy 16-24°C közötti napokon általánosságban kevesebb COVID-19 esetet detektáltak, mert olyan időszakokban az emberek többsége leginkább a szabadban tartózkodik.

Ennél hűvösebb időben az emberek többsége zárt helyre húzódik, hogy elkerülje a hideget, aminek következtében nagyobb a személyek kitettsége a vírus átadására, az egymás közötti vagy a légtérben visszaforgatott levegő miatti továbbfertőzésre.

A kutatók arra is magyarázatot találtak, hogy a melegebb idő sem vetett véget a pandémiának. Amint a hőmérséklet 24 fok fölé kúszik, sokan a meleg elől zárt térbe húzódnak, ami azzal jár, hogy kiteszik magukat a mások közelségéből fakadó kockázatoknak, illetve a levegő páratartalmát csökkentő légkondicionálóból kiáramló levegőtől is megfertőződhetnek. A klíma ugyanis nem csak hűt, de ki is szárítja a benti levegőt, s mint láttuk, ez elősegítheti a vírus terjedését.

Emellett másféle tényezők is hatással lehetnek a COVID-19 hullámok kialakulására – ezek közé sorolja Antarpreet Jutla a lakosság magatartását, a társadalmi és gazdasági trendeket. A hidrológus és munkatársai egy olyan modellt terveztek, amely az USA-ban előre jelzi a COVID-19-hullám hetenkénti kockázatát. A modell figyelembe veszi a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, adott terület népsűrűségét, gazdasági stabilitását, a lakosság életkorát, etnikai sokféleségét, összetételét, élet- és lakókörülményeit, valamint a beoltottsági státuszát.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendszeres légcsere, az alapos szellőztetés és a megfelelő légszűrők alkalmazása nagymértékben csökkentheti a COVID-19 esetek számát a közösségi terekben.

Ez is érdekelheti Hol a legnagyobb a koronavírussal való megfertőződés kockázata?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: COVID Spikes Vary by Seasons, Temperature Regions (WebMD)