Mit tudunk most az alkalmazás előtt álló COVID-19 elleni vakcinákról?

A koronavírus 2020-as világjárvány során egyértelművé vált, hogy a nyájimmunitás elérése (vagyis hogy elegendően esnek át a fertőzésen, védettséget szerezve) nem reális elképzelés a vírus terjedésének lassítására, illetve az érintettek számának csökkentésére.

Folyamatosan zajlanak a klinikai tanulmányok mind a betegség kezelését célzó gyógyszerek, mind a megfelelő védőoltás kifejlesztése céljából. Az utóbbi hetekben körvonalazódott néhány gyártó által előállított vakcina, amelyek engedélyeztetése és élesben való bevetése a hetekben kezdődött meg.

A védőoltások korunk egyik legnagyobb vívmányai, rengeteg emberéletet mentettek meg világszerte alkalmazásukkal. Számos olyan betegség volt már a történelemben (gondoljunk csak a gyermekbénulásra vagy kanyaróra), amelyek nem lettek volna leküzdhetőek védőoltás nélkül.

Az engedélyeztetés küszöbén álló COVID-19 elleni vakcinák között számos különbség található, ám mindegyikre igaz, hogy emberi kipróbálásuk már a nyári hónapokban elkezdődött, így valójában napjainkra több mint 100 ezer ember kapott már valamilyen védőoltást, így az eddig közzétett eredmények nem kis mintán alapulnak. A vizsgálatok felgyorsítása elsősorban a technológia fejlődésének, az engedélyeztetési és bürokráciai könnyítésnek és a szervezőmunka felgyorsításának volt köszönhető.

A vakcinákkal szemben alapvető elvárás azok hatásossága (szakemberek szerint 50 százalék felett már jó eredménynek számít), biztonságossága (ritka és lehetőleg csak enyhe mellékhatása lehet), ugyanakkor az is kiemelten fontos szempont, hogy a készítmény könnyen gyártható és felhasználható legyen, azaz meg lehessen oldani annak megfelelő szállítását, tárolását úgy, hogy közben ne csökkenjen az oltóanyag hatásossága.

Lássuk részletesebben, melyek az egyes vakcinák fő jellemzői.

A Pfizer-Biontech által előállított vakcina: BNT162b2

A klinikai vizsgálat harmadik fázisában 2020 nyarán közel 40 000 ember fele kapta meg a két oltási körből álló védőoltást, 28 nap különbséggel. A védőoltás új technológiával előállított mRNS-tartalmú oltás, melynek révén az immunrendszer sejtes elemeket és antitesteket állít elő, egy esetleges megfertőződés esetére. Ekkor pedig várhatóan a megfelelő immunitás révén nem jön létre súlyos betegség (nem a fertőződést akadályozza meg tehát, hanem a betegség súlyos formájának kialakulását, vagy jó esetben a tünetek megjelenését is).

Az oltást 2020 decemberében engedélyezték és kezdték meg az Egyesült Királyságban, illetve Kanadában a Pfizer-Biontech vakcinával, így a nagyszámú eset hozta eredmények még későbbre várhatóak.

A vakcina hatása

94 megbetegedett egyénből összesen 9-en voltak azok, akik megelőzően megkapták a védőoltást. Ezekből kalkulálva a védettség a vizsgált csoportban úgy alakult, hogy az oltott személyek összességében 90%-kal kisebb arányban betegedtek meg, vagy mutattak tüneteket, mint a kontrollcsoport. Tárolása nehézséget jelent, mert nagyon alacsony (-70 ^oC fok körüli ) hőmérsékletet igényel a stabilitás megőrzéséhez és felhasználás előtt pár napig lehet csak hűtőszekrény hőmérsékletén tárolni.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

A vakcina alkalmazása során halálos szövődményt nem észleltek, jelentős mellékhatást sem, legalábbis rövid távon. A kialakult mellékhatások enyhe vírusfertőzés tüneteit „utánozták”: láz, fejfájás, gyengeség, levertség. Súlyos allergiás reakció azonban jelentkezett, ezért a brit Országos Egészségügyi Szolgálat fokozott figyelmeztetést adott ki, mely szerint ne adassák be a vakcinát azok, akiknél korábban már előfordult komoly allergiás reakció (ez vonatkozik bármely allergiára – ételallergiára, gyógyszerallergiára, a vakcina összetevőivel, illetve korábbi védőoltással szembeni allergiás reakcióra).

Bővebben A Pfizer-Biontech-vakcináról bővebben

A Moderna által előállított vakcina

A Moderna vakcinájával klinikai vizsgálat során 30 000 embert oltottak be. Az oltást két alkalommal kell beadni, négy hét különbséggel. A Moderna védőoltása RNS-alapú. Hatására a szervezetben vírusfehérjék képzése indul meg, mely beindítja az immunrendszer B- és T-sejtjeit, immunválaszt kiváltva, mely hasznos védővonalat képez egy esetleges tényleges fertőződés esetén.

A vakcina hatása

Limitáló tényező, hogy a klinikai vizsgálat során azt nézték, hogy az első 95 személy, akiknél kialakultak a koronavírus okozta tünetek, részesültek-e oltásban vagy nem. A 95 személyből 5 eset volt az, akik tünetessé, vagy beteggé váltak és megelőzően kaptak oltást. Ez alapján jutott arra a gyógyszercég, hogy a vakcinájuk hatékonysága 94.5%-os. Súlyos betegség pedig egy esetben sem alakult ki az oltottak között. Tárolása egyszerűbb, mínusz 20 ^oC-fok is elegendő, hűtőszekrény hőmérsékletén közel egy hónapig tárolható. Eddigi vizsgálatok alapján legalább három hónapos védettséget találtak a beoltottak körében.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Halálos szövődményt, súlyos mellékhatást nem észleltek a vizsgálat során. Enyhe és uralható mellékhatások megegyezőek voltak a Pfizer vakcináéval.

Bővebben A Moderna vakcinájáról részletesebben

Szputnyik V vakcina

Adenovírus-alapú vektor vakcina, szintén két alkalommal beadott védőoltást igényel. A harmadik fázisban lévő vizsgálatok jelenleg zajlanak, nem teljes még minden információ a vakcinával kapcsolatban. Egyelőre Magyarországon klinikai vizsgálat keretein belül lehetne beadatni a vakcinát, mivel engedélyeztetése nincsen. Oroszországban is a harmadik fázis keretén belül kezdik elvileg az orvosok és tanárok oltását, tehát hivatalos törzskönyvezése még nem történt meg.

A vakcina hatása

Hatékonyságnak a gyártó cég 92%-ot jelölt meg a korai I. és II. fázisú vizsgálatok alapján. Tehát azt vizsgálják, mi a hatékony dózis, hogyan ürül ki a szervezetből, és milyen mellékhatások jelentkezhetnek, milyen a hatékonyság. Érdekesség, hogy a III. fázisvizsgálatok ideje alatt már megkezdték leírások alapján a beoltást és már több tízezer helyi lakos részesült benne.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Jelentős mellékhatásról, halálesetről nem szólnak az adatok.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája

24 ezer önkéntes beoltása megtörtént már, az eredmények azt mutatták, jóval kevesebb esetben alakult ki betegség az oltottak körében. A vakcinát szintén két alkalommal kell beadni az érintetteknek. Az oltás csimpánz adenovírust alkalmaz vektorként, tárolása pedig hűtőszekrény hőfokon is elegendő.

A vakcina hatása

Vizsgálati módszerektől függően 70-90% közötti hatékonyságot jeleznek az oltással kapcsolatban. Ez függ a beadott vakcina dózisától, a magasabb hatóanyag-tartalmú oltás eredményei jobbnak adódtak.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Halálos szövődményt, súlyos mellékhatást nem észleltek a vizsgálat során. Enyhe és uralható mellékhatások megegyezőek voltak a Pfizer vakcináéval.

Bővebben Az AstraZenexa-Oxfordi Egyetem vakcinájáról

Egyéb vakcinák

Sanofi-GSK vakcina: I-II. fázisú vizsgálatok kezdődtek ősszel a proteintartalmú vakcinával, így a fejlesztés és vizsgálat, valamint az előállítás kicsit hátrébb tart, mint az előző védőoltások. A hármas fázisú vizsgálatok hamarosan megindulhatnak a korai eredmények elemzését követően, az engedélyeztetés várhatóan 2021 év végére lesz kész.

Johnson and Johnson vakcina: Tesztelését októberben függesztették fel, egy eset kapcsán kialakult súlyos betegség miatt.

Kínai BBIBP-CoV vakcina: Inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcina. Októberben publikálták a kis esetszámú vizsgálat eredményeit, melyben súlyos mellékhatást nem észleltek, alacsony volt az oltottak megfertőződésének és tünet kialakulásának aránya. A hatás már a 14. nap magasságában, relatíve korán jelentkezett.

További vakcinák szintén korai fázis vizsgálatokban vannak még, ezek eredményei később lesznek ismertek.

Mit várhatunk összességében a védőoltástól?

A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus elleni vakcinák közül a harmadik generációs (nukleinsav-alapú) védőoltások lesznek a legeredményesebbek. A világjárvány kitörésével még egyező évben megkezdődött a vakcinák fejlesztése és alkalmazása is. Ez a hihetetlen gyors ütem a modern technológiáknak köszönhető.

Megosztja a lakosságot a frissen kifejlesztett vakcinákkal szembeni bizonytalanság, azonban azt fontos kiemelni, hogy érdemi védettség a populációban akkor fog kialakulni, ha az emberek legalább 60%-a vagy a fertőződés, vagy a védőoltás révén szerez immunitást. Ez védheti meg az embereket, az időseket, megakadályozva az eddig több mint másfél millió halálesettel járó pandémia továbbterjedését.

A védőoltásokkal a cél az lenne, hogy mikor az oltott egyén találkozik a vírussal, gyors immunválasszal átvészelni tudja gond nélkül. Az immunitás nem azt jelenti, hogy valaki nem kapja el a vírust, hanem azt, hogy van fegyvere a vírus ellen és így az gyorsan, akar észrevétlenül leküzdhető.

További vakcina információk

• Kik ne induljanak még el beoltatni magukat?
• Oltassák vagy ne oltassák magukat a COVID-19-fertőzésen átesettek?
• Gyakori kérdések a COVID-19 elleni vakcinákról

Forrás: WEBBeteg.hu
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus