Gyakori kérdések a COVID-19 elleni vakcinákról

Szerző: WEBBeteg.hu - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A COVID-19 megbetegedés ellen kifejlesztett új vakcinák kapcsán jogosan merül fel sok kérdés az emberekben. Bár ezek közül számos megválaszolásához még további hónapokra van szükség, a legfontosabb kérdéseket már megbízhatóan meg tudja válaszolni az orvostudomány.

Összegyűjtöttük, hogy a tudomány aktuális eredményei alapján mit lehet tudni a koronavírus elleni oltásokról, és hol van még szükség további adatgyűjtésre.

Védelmet nyújtanak a védőoltások a megbetegedés ellen?

A védőoltás nem akadályozza meg teljes biztonsággal a megfertőződést, egyeseknél még akár panaszokkal járó betegség is kialakulhat, védőoltás mellett ennek esélye azonban sokkal kisebb. A súlyosabb megbetegedés elkerülése a cél, ezt figyelembe véve pedig a 70-90 százalékos védettség nagyon jó eredménynek számít. A védőoltások mérséklik a tüneteket és remélhetőleg jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedések előfordulását.

Lehet-e vírushordozó egy oltott személy?

Több szakmai kérdés nyitott még a koronavírus elleni védőoltások kapcsán. Arra vonatkozóan nincs még elegendő adat, hogy hogyan befolyásolja az oltás a vírus terjedését. Az elmondható, hogy a megbetegedés kialakulása ellen jelentős védelmet nyújt, azt azonban még nem tudjuk, hogy az oltott, de akár tünetmentesen vírust hordozó személy képes-e továbbadni (és milyen erősséggel) a vírust a környezetének.

Okozhat-e egyeseknél COVID-ot a védőoltás?

Egyik COVID-19 elleni védőoltás sem használ ép vagy élő koronavírust. Hiába lehet az oltás mellékhatása fertőzésszerű tünet (az immunválasz kialakulása jelentkezhet panaszként), koronavírus fertőzést biztosan nem okoz. Mivel azonban az immunizáltság a második oltást követően alakulhat ki, a köztes időben nem kizárt, hogy valaki koronavírus fertőzést kapjon, vagy az oltás ellenére is beteg legyen. Ez azonban nem az oltás eredményeként, hanem annak ellenére alakul ki.

Az is oltassa be magát, aki már átesett a betegségen?

Mivel a fertőzést többször elkaphatja bárki, így javasolt a védőoltások beadása annak is, aki korábban átesett már a fertőzésen. Nem tudjuk ugyanis, milyen hosszú távú védettség alakul ki COVID-infekciót követően, emiatt az ismételt fertőzés miatti betegség vélhetően kivédhető a védőoltással.

Mennyi ideig védenek az oltások?

Kevés idő telt még el, így több tapasztalat és tudományos megfigyelés szükséges annak igazolásához, hogy pontosan mennyi ideig tart az immunitás. Nem tudjuk azt sem biztonsággal, kik esetén lehet hosszabb idejű védettséggel számolni, és az oltóanyagok között is lehetnek ilyen jellegű különbségek.

Mitől függ, hogy kinél hatásos a vakcina és kinél nem?

Azt tudjuk korábbi más fertőzésekkel szembeni oltásokból, hogy a védőoltások hatékonysága csökken az immunrendszer változásai miatt 65 év felett, de az elhízott (40-es BMI feletti) személyek esetén is. Maga a koronavírus fertőzés és betegség kialakulás szempontjából viszont önálló kockázati tényező az elhízás és az idős életkor, fontos lenne ezen érintett személyek kiemelkedő védelme. Az oltási eredmények, így a vakcinák hatékonysága külön nem ismert még az érintett esetek körében.

Mi történik, ha mutálódik a koronavírus?

Fontos szempont lesz a mutáció is, hiszen a gyorsan mutálódó vírusok ellen fel kell venni a lépést és az új mutációra is hatékony vakcinát kell előállítani. Ezt azonban a célegyenesben jelenleg lévő – elsősorban RNS alapú – vakcinákat gyártó gyógyszercégek nem érzik akadálynak. Fontos azt is tudni, hogy nem minden mutáció jelenti azt, hogy a korábbi oltások elvesztik hatékonyságukat.

Lesz elegendő vakcina?

Mivel az engedélyezés utáni első hónapokban még korlátozott mennyiség áll majd rendelkezésre, fontos kérdés lesz a védőoltások „kiosztása”: jelenleg úgy gondolják, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősek kaphatnák meg hamarabb az oltásokat. Amennyiben elegendő vakcina kerül előállításra, javasolt a tényleges népesség oltási programja is.

További kérdések a vakcinákról

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált forrás: CDC - Facts about COVID-19 vaccines

Hozzászólások (11)

Cikkajánló

Köszvényes rohamok Köszvényes rohamok

Életmódbeli változtatások is szükségesek a tünetek enyhítéséhez.

Észak-amerikai nagytermésű áfonya Észak-amerikai nagytermésű áfonya

Milyen előnyös hatásokkal rendelkezik? Milyen formában fogyaszthatjuk?

Tovább csökken a szennyvízben a...

Tovább csökken a szennyvízben a koronavírus koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Koronavírus - 4749 az új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 408 742 fő, közülük 6 194 964 fő a második, 3 872 440 fő a harmadik, 295 989...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Meddig maradhatnak fertőzőképesek a...

Vajon mennyi ideig marad(hat)nak fertőzőképesek a koronavírusos emberek? A tudományos módszerekkel erre vonatkozóan összegyűjtött adatokat vesszük...

Amit a koronavírus...

A legtöbb COVID-19-ből felépülő ember rendelkezik valamilyen védelemmel a COVID-19 ellen az antitesteknek és egyéb immunválaszoknak köszönhetően....

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.