Autoimmun betegség téma

A myeloma multiplex (plasmocytoma) a plazmasejtek daganatos megbetegedése, melyre az jellemző, hogy ezek a sejtek oly mértékben felszaporodnak a csontvelőben, hogy gátolják a normális vérképzést.

A betegség, a nevéből is adódóan, gyulladásos ízületi betegség, mely a sacroiliacalis ízületet érinti. A sacroileitis magyar megfelelője a középen elhelyezkedő keresztcsont (sacrum) és mindkét oldalon a csípőlapátok (os ileum) közötti ízületi rés gyulladása.

Az SM-mel együtt élni a betegnek és a környezetének sem könnyű. Éppen ezért sokan legyinthetnek a még nagyobb áldozatokkal járó egészséges életmódra.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer autoimmun eredetű, krónikus, gyulladásos megbetegedése. Elsősorban a fiatal felnőtteket (a 20-40 éves korosztályt), ezen belül is főként (akár 70 százalékban) a nőket sújtja. Az immunvédekezés hibája nyomán az idegsejtek nyúlványának védőburka sérül, emiatt az ingerület-átvitel lelassul, majd egyeseknél teljesen gátlódik.

Vannak olyan betegek, akik a tüneteik alapján egyik poliszisztémás (több szervet érintő) autoimmun betegségbe sem sorolhatóak be. Ennek az az oka, hogy a főbb autoimmun betegségek bizonyos tünetei egyszerre, egymást átfedő módon állnak fenn.

A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?

A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Két nagy csoportot különíthetünk el: az 1-es típust, melyre az inzulin hiánya jellemző, illetve a 2-es típust, melyben inzulinrezisztencia van, azaz csökken az inzulin iránti érzékenység.

Az alopecia areata jellegzetes tünete a hajas fejbőrön vagy a szőrzeten, különféle nagyságú, kör alakú foltokban jelentkező kopaszság. Az idejében megkezdett kezeléssel a hajvesztés folyamata lelassítható, és az új hajszálak növekedését is serkenteni lehet.

Bár a betegségre elsősorban a jellegzetes bőrelváltozások utalnak, mégis a gyomor-bélrendszer, a tüdők, a szív, valamint a vesék érintettsége az, amely a beteg életét kezeletlen esetben fenyegetheti.