Fejfájás gyerekeknél - Mi okozhatja?

frissítve:
Az alkalmanként jelentkező gyermekkori fejfájás hátterében legtöbbször hétköznapi okok állhatnak, a nem megfelelő életmódtól a különböző akut betegségekig. A gyakran visszatérő vagy a fokozottan erős fejfájás okának azonban érdemes utánajárnunk.
Az akut fejfájás lehetséges okai
A ritkán és rövid ideig jelentkező, mérsékelten erős fejfájás gyakori oka sokszor az éhség, a folyadékhiány, alváshiány, a stressz. A túl sok, levegőtlen szobában eltöltött idő, túl sok számítógépezés, tv-nézés is megfájdíthatja gyermekünk fejét.
Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással. Kialakulhat láz, fülgyulladás, agyhártyagyulladás, fejsérülés (pl. agyrázkódás) tüneteként, továbbá a betegségek kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek is provokálhatnak fejfájást.
A krónikus fejfájás gyakori okai
A rendszeres fejfájást gyermekkorban leggyakrabban szemészeti probléma, arcüreggyulladás és vérnyomásprobléma okozza, és igen ritka, hogy hátterében a központi idegrendszer betegsége állna. Ebben az életkorban is előfordul azonban elsődleges fejfájásbetegség, elsősorban migrén, amikor nem más betegség tüneteként jelentkezik a panasz, így nem kell más szervi okot keresni a gyermek fejfájásának hátterében.
Migrén gyermekkorban
Gyermekkorban elsősorban a migrén fordulhat elő, ám a pubertás kor előtt ritkábban, mint a felnőtteknél. Sokszor már óvodás korban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Gyakran, valamelyik családtag is migrénnel küszködik, a gyermek a hajlamot örökölheti.
Gyermekkorban a migrén gyakran hányingerrel, hányással, fény- és zajkerüléssel jár együtt. Gyakran jelentkeznek a tünetek számítógép-használathoz vagy tv-nézéshez kapcsolódóan, kialvatlanság esetén, stressz hatására (pl. iskolakezdés). Mai felgyorsult világunkban a gyermekeket túl sok inger éri, melyet nem tudnak feldolgozni, levezetni.
A felnőttkorban gyakori cluster típusú fejfájás gyermekkorban ritkán fordul elő.
Betegségek a visszatérő fejfájás hátterében
Szemészeti probléma. A rövidlátó vagy egyéb szemészeti betegséggel küzdő gyermek, hogy rendesen lásson, hunyorog, erőlteti szemizmait. Ez egy idő után a szem kifáradásához, fejfájáshoz vezet.
Orrmelléküreg-gyulladás. Megfázások következményeként krónikus orrmelléküreg-gyulladás alakulhat ki. A homlok- és arcüreget váladék tölti ki, nyomja azok falát és tompa fájdalmat okoz az arc oldalsó, elülső részén és a homlok tájékán.
Vérnyomásproblémák. Fejfájás hátterében gyermekkorban is előfordul magasvérnyomás-betegség. De érdekes módon gyermekkorban inkább az alacsony vérnyomás eredményez fejfájást.
Vérszegénység. A gyermekkori vérszegénység csökkenti a vér oxigénszállítási képességét, ezáltal az agy oxigénellátását, ami jelentkezhet fejfájásként.
Pszichés okok. A gyermekkori fejfájások hátterében sokszor szorongás, stressz, családi konfliktusok, iskolai teljesítménytől való félelmek állnak.
Mit tehet a szülő a visszatérő fejfájások ellen?
A legtöbb esetben a napirend megváltoztatása is elég a fejfájások megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez. Igyekezzünk nyugodt körülményeket teremteni otthon, és hagyjunk a gyereknek szabadidőt nyugodt környezetben. Törekedjünk arra, hogy gyermekünk minél kevesebbet üljön tv, illetve számítógép előtt. Ha lehet, minél többet tartózkodjunk a kicsivel friss levegőn, játékkal, mozgással. Nagyon fontos a gyermek életkorának megfelelő mennyiségű alvás.
Figyeljünk oda, hogy táplálkozása sokoldalú és változatos legyen és mindig elegendő vizet igyon. Az étkezésben fontos a rendszeresség, mindennap nagyjából azonos időpontban egyen és az étkezési alkalmak között is igyon.
Fejfájás esetén vigyázzunk a gyógyszerekkel! Ne adjon gyógyszert válogatás nélkül a gyereknek: nem minden készítmény megfelelő a kicsiknek, sőt az acetilszalicilsav (pl. az aszpirin) kifejezetten veszélyes lehet rájuk. Olvassa el alaposan a gyógyszerek betegtájékoztatóját! A vény nélkül kapható és rövid távon biztonságos fájdalomcsillapítók tartós alkalmazását is kerülni kell.
Mikor forduljon orvoshoz? |
Keressük fel házi gyermekorvosunkat, ha a gyermeknek mindig kiújuló fejfájása van és ezek a fájások két óránál tovább tartanak. A fejfájás szerencsére ritkán jele életveszélyes állapotnak, de mielőbbi sürgősségi ellátás szükséges, ha hirtelen erős fájdalom jelentkezik nagyon magas lázzal társulva; ha a nyak megmerevedik; ha hányás, kábultság, látás- és beszédzavar lép fel; ha a karok és a lábak petyhüdtek, illetve ha a gyermek járása bizonytalanná válik. Ha gyermekénél az orvos már megállapította, hogy migrénje van, de a fájdalom gyakoribbá és erősebbé válik, akkor keressük fel ismét a szakrendelést. Akkor is, ha új tünetek jelentkeznek a gyereknél, ha változik a fájdalom jellege, ha görcsös rohamok lépnek fel, vagy az eddigi kezelések már nem hatásosak. |
A fejfájás kivizsgálása
A házi gyermekorvos a gyermek fizikális vizsgálata után laborvizsgálatot, arc- és homloküreg felvételt, szemészeti vizsgálatot kezdeményezhet. Ezek segítségével a fentebb említett betegségek diagnosztizálhatóak.
Ha ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, neurológiai kivizsgálást javaslunk fejfájás szakrendelésen. Itt a beteg kikérdezése, megvizsgálása mellett a koponya CT-vizsgálatára is sor kerülhet, az egyes ritka agy szervi eltérések (vízfejűség, agydaganat, stb.) kizárása vagy felismerése érdekében.
Ha ezek negatív eredményt adnak, és a fejfájás nem jellemző a gyermekkori fejfájások egyikére sem, sokszor gyermekpszichológus segítségét kérjük a családi konfliktusok, más stresszhelyzetek felismerése céljából.
Orvosi kezelési lehetőségek
A fejfájás kezelése a kivizsgálás eredményétől függ.
Ha szervi eltérés igazolódott (például vérszegénység, arcüreggyulladás stb.). akkor ezek kezelése szükséges.
Ha a gyermek migrénes, akkor a legfontosabb a pihenés. Elsötétített szobában fektessük le gyermekünket, az esetek jelentős részében gyógyszer adása sem szükséges. Természetesen, ha a fejfájás kifejezettebb, hányással jár, akkor háziorvos felkeresése és gyógyszerbeállítás szükséges, sőt nem egyszer intézeti ellátás igénybevétele.
Pszichés gondok esetén lelki gondozás, gyermekpszichológus segítsége válhat szükségessé.
Ez is érdekelheti
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos