Hogyan működik a hormonrendszer?

szerző: Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus - Budai Endokrinközpont
frissítve:

A legtöbb esetben csak akkor veszünk róluk tudomást, ha valami problémát, elváltozást okoznak. Legyen az folyamatos testsúlyemelkedés, idegesség, vagy a menstruációs problémák, a hormonháztartásban jelentkező zavar életminőségünket és egészségünket is jelentősen befolyásolja.

Prof. Balázs Csaba endokrinológus segítségével most sorra vesszük a főbb hormontermelő szerveket és ismertetjük egyes, működési zavarukból adódó betegségeiket. Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik - magyarázza a Budai Endokrinközpont professzora.

Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csöve és a váladékukat, vagyis a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik. A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget.

A fő hormontermelő szervek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemőmirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.

Agyalapi mirigy

Az endokrin rendszer hormontermelő szerveiAz agyalapi mirigy számos hormont termel, éppen ezért sokirányú hatást fejt ki, akár a belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezhetjük.

Az elülső, a hátsó, és a köztilebenyében is előállít hormonokat, amelyek többek közt hatnak a növekedésre, a tüszőérésre, a tejelválasztásra, a festék-anyagcseréjének szabályozására, és számos más hormontermelő szerv működésére. Tehát például egy pajzsmirigybetegség nem csak magának a szervnek a hibás működéséből adódhat, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigyre ható hormontermelésének problémájából is.

Betegsége lehet például:

Pajzsmirigy

A pajzsmirigyben termelődő hormonok a tiroxin, a trijódtironin és a calcitonin. Az első kettő az anyagcsere-folyamatokat szabályozza, míg a calcitonin gátolja a kalcium csontokból való felszabadulását.

Betegsége lehet például:

  • Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amelynek jellemzői a fáradtság, mélyülő hang, székrekedés, indítékszegénység.
  • Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.

Pajzsmirigy önvizsgálat

Ha valaki rendszeres időközönként elvégzi a pajzsmirigy önvizsgálatának lépéseit korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat. A pajzsmirigy működési rendellenességének tünetei és az önvizsgálat lépései

Mellékpajzsmirigy

A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon, amely a szervezet foszfát és kalcium forgalmában játszik szerepet.

A mellékpajzsmirigy betegségei lehetnek például:

  • Mellékpajzsmirigy túlműködés, amikor a parathormon fokozott termelődése miatt a csontok elmésztelenednek, törékennyé válnak, és vesekő keletkezik.
  • Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.

Mellékvese

A mellékvese szintén több hormon termelődéséért felelős, például a kortizolért, az aldosteronért, vagy a jól ismert adrenalinért és noradrenalinért – ezek az úgynevezett stresszhormonok.
Betegsége lehet például:

  • Cushing-szindróma, amely hátterében a mellékvesekéreg mindhárom hormonjának fokozott termelése áll. Ilyenkor kialakul az úgynevezett telihold arc, a törzsön a fokozott zsírlerakódás, a striák, a fokozott szőrképződés, és izomgyengeség.
  • Addison-kór, amely a mellékvesekéreg két hormonjának csökkent termelődését feltételezi. Feltűnő, hogy az ilyen beteg bőre sötétedik az egyébként is pigmentált helyeken, csökken a testsúly, fáradtság jelentkezik, a nőknél a menstruáció hiánya, a férfiaknál impotencia lép fel.

Here és petefészek

A here termeli a tesztoszteront, míg a petefészek hormonjai az ösztrogén és a progeszteron, a női nemi működés szabályozásának fő alkotóelemei.

Betegsége lehet például:

  • Férfi és női klimax, amely hormonális változások miatt áll be, valamint a nőknél jelentkező egyes vérzészavarok hátterében is állhat hormonális szabályozási zavar.

Csecsemőmirigy

A csecsemőmirigy több hormont termel. Ezek egyike a thymosin nevű hormon, mely serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést, valamint biztosítja a celluláris immunitást, ami az idegen szövet szervezetből való kivetését jelenti. Ez a szerv a pubertás után visszafejlődik. Ez a mirigy a szervezője az immunrendszer fejlődésének.

Tobozmirigy

A tobozmirigyben termelődő melatonin gátolja a pubertás korai kialakulását. Betegsége lehet például:

  • Egyes alvászavarok hátterében a melatonin termelődésének szabálytalansága állhat.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.

Betegsége lehet a cukorbetegség, melynek hátterében az inzulinhiány áll. Több formája ismert:

Hormonzavarok tünetei

Az endokrin megbetegedések igen színes tünetpalettát okozhatnak, és csak a panaszok részletes megismerése, valamint a laborvizsgálatok vezethetik el az orvost a helyes diagnózishoz.
A hormonzavarokra utaló tünetekről bővebben

Betegségek kezelése

A hormonrendszer zavara által okozott betegségek spektruma annyira széles, hogy nehéz lenne egyetlen célravezető gyógymódot kiemelni.Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre. Az esetek egy részben a kezelésre, a hormonpótlásra, más részében a megelőzésre kell törekedni.

Van olyan betegség, amelyeket külsőleg bevitt hormonok adásával gyógyítanak (például cukorbetegség), a pajzsmirigy csökkent működése esetén a hiányzó hormon pótlása a megfelelő gyógyító mód. A túlműködés esetén gyógyszeres kezelés, izotóp alkalmazása, esetleg műtét jön szóba. Van, ahol vitaminpótlással kell próbálkozni (például mellékpajzsmirigy csökkent működése esetén D-vitaminnal), illetve elképzelhető, hogy csak tünetileg lehet kezelni egy betegséget. Máskor a kiváltó immunológiai folyamatokat kell befolyásolni „immunmoduláns” készítményekkel (pl. szteroidok, pentoxifillin, szelén)

Mivel a hormonrendszer működése rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokon alapszik, és rajtunk kívülálló hatásokra is reagál, a legtöbb, amit tehetünk a kiegyensúlyozott működéséért az egészséges életmód – kielégítő, egészséges táplálkozással, mozgással és egyfajta lelki harmóniával.

További tudnivalók a hormonzavarokról

(Budai Endokrinközpont - Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus)

Cikkajánló

Szemölcsök a talpon és a tenyéren
Szemölcsök a talpon és a tenyéren

Felismerésük és kezelésük.

Teherbe esés
Teherbe esés

Ez a hormon is megakadályozhatja. (x)

Oktogon Medical Center
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
Budai Endokrinközpont - Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
Nőgyógyászati Központ - Dr. Lőrincz Ildikó, szülész-nőgyógyász, endokrinológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Prof. Dr. Góth Miklós

Prof. Dr. Góth Miklós

Endokrinológus

Budapest