Gyomorfertőzés során a gyomor nyálkahártyájának gyulladása alakul ki. A tünettana megegyezhet más, a gyomrot érintő betegség tüneteivel. A leggyakrabban gyomorrontással keverhető össze, melyet elsősorban romlott ételek fogyasztása okozhat.
A gyomorfertőzést kiváltó okok
Gyomorfertőzés kialakulhat hevenyen (akut gastritis), melyet elsősorban baktériumok által termelt toxinok, esetleg vírusok váltanak ki. Az akutan jelentkező gyomorfertőzés nem szokott krónikus formává válni. Krónikus, elhúzódó, akár hónapokon át fennálló formáját (krónikus gastritis) elsősorban a Helicobacter pylori baktérium okozza. A hosszú ideje fennálló krónikus gastritis jelentőségét a panaszokon kívül az adja, hogy gyomorrák ritkán alakul ki egészséges gyomorban. Leggyakrabban fekély, gyomorpolip vagy krónikus gastritis talaján alakul ki elváltozás.
Az akut gastritis
Fertőzések mellett akut gyulladást egyébként étkezési kihágás, kémiai ágensek (marószerek), fizikai ártalmak, besugárzás vagy alkohol válthat ki.
Gyomorfertőzést okozó betegségek
Fertőző betegségekben gyakran alakulnak ki gyomorpanaszok (hányinger, hányás, gyomorfájdalom), de ezekben az esetekben nem feltétlenül magát a gyomornyálkahártyát károsítják a kórokozók. Viszont ha az egész szervezetet érintő, súlyos vérmérgezéssel (szepszissel) járó bakteriális fertőzés alakul ki, érintett lehet maga a gyomor is. Néhány ritka, súlyos kórkép esetén kifejezett hasi panaszokkal, akut hasi katasztrófa képében jelentkező baktériumfertőzéssel találkozunk, pl. Streptococcus, E. coli, Staphylococcus, Proteus vulgaris baktériumfertőzés esetén. Herpes zoster vírusfertőzés is okozhat a gyomornyálkahártyán fájdalmas hólyagokat.
Candida gombafertőzés ritkán, de kiválthat gyomorfertőzést, elsősorban hosszú ideje fennálló, sorvasztó betegségekben, leromlott állapot, vagy tartós antibiotikum szedést követően, esetleg az immunrendszer károsodása esetén.
A gyomorfertőzés tünetei a gyomorfájdalom, hányinger, hányás, teltségérzet, haspuffadás, étvágytalanság. Járhat hasmenéssel, akár lázzal is.
A diagnózishoz a tünetek ismerete mellett, általában szükség van gyomortükrözésre, ekkor szövettani mintavételre. Hasi ultrahang ugyanis nem alkalmas a gyomorban lévő eltérések kimutatására.
Milyen kezelési lehetőségek léteznek?
Kezelése elsősorban a gyomor „pihentetése”, akár koplalás, de diéta 24-48 órán át. Sok folyadék – elsősorban víz – fogyasztása célszerű. Igazolt baktériumfertőzésben antibiotikum adására is sor kerül, ugyanígy gyógyszeresen kezelendő a vírus- vagy a gombafertőzés is. Súlyos esetben (pl. gyomorfal átlyukadásánál) sebészi beavatkozásra is szükség lehet. A tünetek csillapítására fájdalomcsillapító, hányingercsökkentő gyógyszerek, gyomorsavcsökkentő megpróbálható.
Tudnivalók a krónikus gastritisről
Elsősorban a Helicobacter pylori fertőzés okozza. A H. pylori baktérium az emberiség 50%-ban jelen van. Nem feltétlenül jár tünetekkel, de bizonyos esetekben a baktérium ellen heves gyulladásos válasz is kialakulhat. Átvitele emberről emberre történik, széklettel való szennyezettség révén (akár szennyvízzel keveredett vízzel locsolt nyers zöldség fogyasztása). A baktérium az idült aktív gyomorfertőzés mellett gyomorfekély kialakulásában is szerepet játszik. A gyomorfekély kialakulásának kockázatát tízszeresére emeli.
Kimutatása történhet a gyomor nyálkahártyából vett szövettannal, vérből, vagy egy specifikus kilégzési teszt segítségével. Igazolt fertőzésnél, fekélybetegség esetén a baktériumot antibiotikumok kombinációjával és gyomorsavcsökkentő gyógyszerrel kell kiirtani.
Idült fertőzésekkel járó más, ritka betegségek
Számos gomba megtelepedhet a gyomorban, de elváltozást nem okoznak. Kivétel ez alól a Candida. A tuberkulózis ritkán, de előfordulhat a tüdő érintettsége nélkül is gyomorfertőzés formájában, kezelése megegyezik a tüdő tbc kezelésével. A szifilisz, bár az antibiotikus kezelés óta jelentősen visszaszorult, mégis egyes területeken előfordulhat. A gyomorérintettség kifejezetten ritka, súlyos, vérzékeny gyulladás, gyomorfekély képében jelenhet meg.
Ezt olvasta már? A gyomorhurut okai, tünetei és kezelése
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
