Sebkezelési praktikák - Csodaszerek helyett csapatmunka
Ebcsont beforr - mondják gyakran, főként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.
A törések kezelése szakorvosi beavatkozást igényel, a sebgyógyítás azonban sok esetben házilag is megoldható. Az okozott eszköztől, valamint a sérülés nagyságától, természetétől függően metszett, vágott, szakított, zúzott sérüléseket emlegetünk leginkább.
Ezeknél a legfontosabb a higiénia betartása, a fertőtlenítés, sebtisztítás, a sokféle hintőpor, kenőcs valamelyikének és persze a kötésnek az alkalmazása. Fontos, hogy a sebet nem szabad letépni, kaparni, meg kell várni, míg magától leesik és így többnyire hegesedés, maradandó nyom nélkül gyógyul.
Ha fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, a szakmai szabályok szigorúan előírják a védőoltást is. A mindennapi egészségügyi gyakorlatban azonban ezeknél az otthon, sport, vagy munka közben szerzett sérüléseknél jóval komolyabb, és nehezebben gyógyuló sebekkel találkoznak a szakemberek, többnyire más alapbetegség szövődményeként.
Mi a tetanusz? |
A mindennapi életünk során könnyen szerezhetünk olyan sérüléseket, melyek később elfertőződhetnek. Az ilyen fertőzések neve a tetanusz, vagy másnevén merevgörcs, amely a vázizmok tartós, görcsös megfeszülésével jár. Bővebben a tetanuszról |
Megyesiné dr. Major Gizellával, az Újpesti Városi Kórház mozgásszervi rehabilitációs szakorvosával az egyik leggyakoribb és legtöbb figyelmet igénylő sebesedésről, a többnyire krónikus lábszárfekélyről beszélünk, aminek kezelése kórházi részlegükben mindennapi gyakorlat.
Mit kell tudnunk a lábszárfekélyről?
Vénás keringési zavaron alapul és egyre többen szenvednek tőle. Lábszár és bokaduzzanattal kezdődik, ami károsítja a bőrt, az elszíneződik, elvékonyodik és súlyos esetben seb alakul ki. A felmérések szerint a lakosság 20 százalékát érintik a hasonló vénás betegségek. Kialakulásában a genetikai hajlam, a mozgás hiánya, a túlsúly, a rostszegény étkezés mind-mind hozzájárul.
Ezen kívül oka lehet a vérrögösödés, érelmeszesedés, cukorbetegség, veseelégtelenség, magas vérnyomás, baktérium vagy gombás fertőzés, bőrrák.
A lábszárfekély tünetei jól felismerhetők. Idővel kitágulnak a visszerek, amelyekben pang az elhasznált vér. A boka és lábszár megduzzad, a bőr elvékonyodik, fényessé válik, kékes, lilás foltok jelennek meg rajta.
A végtag szövet közti állományában felhalmozódnak a bomlástermékek, a bőr vérellátása romlik, és egy kisebb sérülés is elég, hogy a lábszárfekély kialakuljon. Az elvékonyodott bőr berepedezik, kisebesedik. A vizenyő miatt a sebek nedvedznek, és kezelés nélkül elfertőződnek.
Nehezen gyógyuló, gyorsan kiújuló sebekről van szó, melyek nagyban rontják az életminőséget - magyarázza a főorvos asszony, aki szerint sok kórházi osztályon harcolnak ezzel, csakúgy, mint más nem, vagy nehezen gyógyuló - cukorbetegségből, felfekvésből adódó - sebekkel. A hozzájuk tartozó rehabilitációs osztályon is állandóan kezelnek ilyen betegeket.
Gyógyszeres kezelés |
Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azon esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, különböző gyógyszerek segítenek a vizenyő csökkentésében, a visszérgyulladás mérséklésében, és az ezekkel járó panaszok enyhítésében. Bővebben a visszérbetegségek gyógyszeres kezeléséről |
A kezelés valójában "csapatmunka"
- Valójában egészségügyi team együttműködésére van szükség. A gyógyítási folyamatban sebész, rehabilitációs szakember, bőrgyógyász, gyógytornász, nővér is részt vesz. A beteg közreműködésére is szükség van, elsősorban életmódváltást kell vállalnia, több mozgást, egészségesebb étkezést, a túlsúlytól történő megszabadulást - hangzik Megyesiné dr. Major Gizella tanácsa.
A komplex terápia nagy odafigyelést igényel. Bár sebellátásról van szó, ennek nem csupán lokális formája tartozik ide. Szóba jön a kompressziós kezelés - pólya, gyógyharisnya, rugalmas szorító kötés -, melyek használatára a beteget is meg kell tanítani. Szükség van vénás tornára és gyógyszeres kezelésre is.
Ez utóbbi főként keringésjavítókat és gyulladás esetén antibiotikumot jelent. De a gyógyszeres kezelés önmagában nem elég, nem helyettesíti a korszerű sebkezelést, és adott esetben a műtétet sem. Műtétkor a visszerek eltávolítása, vagy a fekély kimetszése jöhet szóba.
A rugalmas pólya (fásli) felhelyezése |
A rugalmas pólya felhelyezése nagy gyakorlatot igényel, betanítását az orvos vagy gyógytornász végzi. Felhelyezése felkelés előtt, fekvő vagy ülő helyzetben kell, hogy történjen. A feltekerést a lábujjak tövénél kell elkezdeni és a térdig folytatni, belevéve a sarkakat is, olyan módon, hogy a pólyamenetek egymást tetőcserépszerűen félig átfedjék. Fontos a helyes alkalmazás, mert a nem megfelelő, túl szoros pólyázás ártalmas lehet, a túl laza pedig hatástalan. |
Tartózkodjunk a "csodakenőcsök" használatától
A mai sebkezeléshez már igen modern eszközök állnak rendelkezésre, a szájhagyomány útján terjedő "csodakenőcsökkel" semmiképpen nem érdemes otthon próbálkozni.
Speciális sebfedő anyagok kaphatók, steril kötszerek, melyekhez természetesen steril kéz is szükséges. Az "intelligens" kötszerek előrecsomagoltak, olyan bevonatokkal rendelkeznek, melyek megkötik a seb váladékát, ha kell hidratálják a sebet, ugyanakkor nagy a nedvszívó képességük. A hypoallergén rögzítő tapaszok bárhova felragaszthatók, tökéletesen rögzítenek. A megfelelő kötszert mindig a szakember választja ki.
A sebkezeléshez hozzátartozik a sebkörnyéki bőr védelme is. Léteznek egyéb eljárások a kezelés eredményességének elősegítésére, de ezek nem helyettesíthetik, legföljebb kiegészíthetik a szakorvosi ellátást. Ilyenek például a fényterápia (lágylézerek, Bioptron lámpa), a dúsított oxigén, a hiperbárikus kamra, melyben oxigéndús levegőt lélegzik be a beteg.
(MTI)