Hólyagféreg-fertőzés (echinococcosis)

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

Az echinococcosis Magyarországon talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés. Az ember véletlenül fertőződik meg - leggyakrabban a kutya galandférgessége következtében - és egyfajta köztigazdaként szerepel.

A téma cikkei

13/1 Orsóférgesség
13/2 Cérnagiliszta-betegség
13/3 Élősködők: ostorférgesség
13/4 Toxocariasis
13/5 Echinococcosis (hólyagférgesség)
13/6 Galandféreg, galandférgesség
13/7 Rühesség
13/8 Tetvesség
13/9 Chlamydia trachomatis
13/10 Trichomoniasis - Gyakori szexuális úton terjedő fertőzés
13/11 Giardiasis
13/12 Toxoplasmosis
13/13 Pneumocystis carnii

Régebben a betegséget hólyagférgességnek is nevezték, de nem azért, mert a húgyhólyagot támadná meg a kórokozó, hanem mert a fertőzés során a lenyelt petékből kikelt lárvák körül a megfertőzött szervekben folyadékot tartalmazó, hólyagszerű képződmények – vastag falú ciszták – képződnek. Ebben a cikkben erről a megbetegedésről olvashat részletesebben.

Mit kell tudni a kórokozóról?

Az Echinococcosis (vagy más néven hydatidosis vagy hólyagférgesség) az Echinococcus granulosus és az E. multilocularis által okozott megbetegedés. Az E. granulosus a kutya galandférge, az E. multilocularis pedig a róka galandférge. Leggyakrabban a kutya galandférge okoz embernél megbetegedést, mely kifejlett formájában kb. 3-6 mm hosszú. Az ember véletlenül fertőződik – általában a féreg lenyelt petékkel terjedhet emberre, pl. állati ürülékkel szennyezett étellel –, és a féreg életciklusában az ember csak köztigazdaként szerepel.

A róka galandférge esetében a kifejlett féreg kb. 1,2 x 4,5 mm nagyságú, és az emberek csak véletlenszerűen fertőződnek meg és válnak köztigazdává. A két féreg életciklusa hasonló.

Az echinococcosis a világon mindenütt elterjedt betegség. Vannak olyan állatok, amelyekben nagyon nagy mennyiségű lárva fejlődik ki.

A petékkel megfertőződött ember (vagy állat) belében a petékből lárvák (úgynevezett oncospherák) alakulnak ki, amik átfúrják magukat a vékonybél falán és a különböző szervekbe vándorolva, rendszerint a májban vagy a tüdőben (ritkábban csontokban és az agyban) telepednek meg és létrehozzák a jellegzetes vastag falú cisztákat.

A lárvák leggyakrabban a tüdőkben, illetve a májban telepednek meg és koncentrikusan növekedve fejlesztik ki az úgynevezett hydatid cisztákat. A ciszták gyakran többrekeszűek, vagy egymással összefüggő, csoportosan elhelyezkedő képleteket alkotnak. A ciszták 50%-a a májban helyezkedik el, illetve a tüdőkben és a hashártyán. Ritkán a vesékben, csontokban, agyban is találhatók ciszták.

Hólyagféreg

Milyen tünetei vannak a megfertőződésnek?

A ciszták ritkán nőnek akkorára, hogy önmagukban tüneteket okozzanak.

Az esetek jelentős részében a ciszták felfedezése véletlenszerű, illetve a térfoglalás miatt kialakuló tünetek állnak előtérben.

A tüdőben levő ciszta tünete néha véres köpet is lehet, az agyi ciszta fejfájást, epilepsziát, idegbénulásokat okozhat.

A májban elhelyezkedő ciszták spontán megrepedése miatt a cisztabennék bekerülhet az epeutakba, melynek következtében májtáji fájdalom, láz, sárgaság alakulhat ki a kifejlődő epeúti gyulladás miatt. A ciszták spontán rupturája (megrepedése) allergiás reakciókhoz, anaphylaxiás tünetekhez vezet. Az igazi veszélyt tehát az jelenti, ha a ciszta fala megreped, és így a hólyagféreg cisztájában található testidegen fehérjék hirtelen és nagy mennyiségben érintkezésbe kerülnek a gazdaszervezet immunrendszerével. Ez életveszélyes, allergiaszerű reakciót (anafilaxiás sokkot) okozhat.

A betegség diagnózisa

Amennyiben, többnyire véletlenül, a cisztákat megpungálják, azaz mintát vesznek belőle, az aspirátumban (mintában) kimutathatóak a féreg maradványai. Kétes esetekben vérvétel után a vérszérumból végzett szerológiai vizsgálattal támasztható alá a diagnózis, de a ciszták falában kialakuló meszesedés is felhívja a figyelmet az elváltozásra, mely akár különféle képalkotó eljárással is felismerhető. Képalkotó eljárásokkal továbbá az elváltozás nagysága is jól megállapítható.

Milyen lehetséges kezelések állnak rendelkezésre?

Az echinococcosis terápiájára legmegfelelőbb még mindig a sebészeti megoldás, de ez gyakran a ciszta elhelyezkedése miatt esetleg nem lehetséges. Sebészet előtt javasolt előkezelni féregirtó hatóanyaggal: albendazollal a beteget.

Hypertoniás sóoldat, vagy formalin beadásával el lehet érni a ciszták elpusztítását akkor, ha azokat nem lehet egészben kivenni, de ezeket az eljárásokat ma már nem alkalmazzák, mert a környező szerv szöveteit is roncsolhatják ezek a szerek.

Ethanol, chlorhexidin, hidrogén-peroxid beadása kevésbé veszélyes. Gyógyszerek közül a mebendazol (Vermox) nem igazán jó, mert nem lehet vele jó szöveti gyógyszerszintet elérni.

Az albendazol 15 mg/kg/nap egy hónapon át (két hét szünet után ismételhető), valamint a praziquantel (prazikvantel) 40 mg/kg/nap 15 napon át viszont alkalmas a kezelésre. Az albendazol jobban behatol a cisztákba, mint a mebendazol. Magyarországon a Vermox kezelést alkalmazzuk a jobb elérhetőség miatt, de ebből nagy dózist kell hosszú ideig alkalmazni (50-200 mg/kg/nap), hónapokon keresztül, és az eredményességet vagy az eredménytelenséget kb. 1 év múlva lehet lemérni. A felnőtt betegnek többnyire azt javasoljuk, hogy a Vermox tablettából naponta 3x2 (egy levél) vegyen be és ezt a kezelést 3 hónapig tartsa fenn. Ezt ismételhetjük, ha semmilyen változás nem mutatható ki a képalkotó eljárásokkal. Ha egy éven belül nem mutatkozik eredmény, a kezelést hatástalannak nyilváníthatjuk. A mebendazol gyermekekben is jól alkalmazható.

Az Echinococcus multilocularis végső gazdái a különböző rókafajok. Eltérés a ciszták megjelenésében van, és ezáltal a kezelési lehetőségekben a kutyák galandférgéhez képest. Az E. multilocularis cisztái többnyire a májban helyezkednek el. Sebészeti megoldásra a ciszták "multilocularis", vagyis többes megjelenése, elhelyezkedése miatt ritkán van lehetőség, de ugyanazokat a gyógyszereket alkalmazhatjuk, mint az E. granulosus esetében.

Mire érdemes még odafigyelni?

Mivel az Echinococcus a kutyaürülékkel együtt például a homokozóba kerülhet, és ott akár egy évig is életképes maradhat, így a gyermekek védelme kiemelten fontos. Figyeljünk arra, hogy homokot, homokos tárgyat ne vegyen a kisgyermek a szájába! Javasolt a kutyák rendszeres féregtelenítése is, ezzel kapcsolatban kérje állatorvosa tanácsát és tartsa be utasításait (az Echinococcus elleni hatóanyag a prazikvantel).

A peték a kutyák szőréhez is tapadhatnak, így a kutyaürülékkel való érintkezés kerülésén túl az alapos kézmosás is rendkívül fontos, hatékony megelőzést jelenthet, különösen igaz ez az étkezés előtti kötelező kézmosásra. Nyers gyümölcsöt, zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk! Ne igyunk patakból, forrásból, mert annak vize gyakran fertőzött: kutya, illetve róka ürülékével szennyezett lehet.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkajánló

Növényi alapú táplálkozás
Növényi alapú táplálkozás

Hogyan álljunk rá át?

Menstruáció előtt
Menstruáció előtt

Miért jelentkezhetnek megfázásszerű tünetek?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Boros Miklós, sebész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.