Az ostorférgesség kialakulása és tünetei

Egy Európai Uniós rendelet értelmében az idén légi úton már csak kivételes eljárással lehetséges a szúnyogok irtása hazánkban is. Így elsősorban a szárazföldről, erre a célra használt autóból végzik a kémiai vagy biológiai szúnyoggyérítést.

Noha a legtöbb szúnyogcsípés csak egy kis bosszúságot okoz, időnként ezek a csípések veszélyesek lehetnek. Ha megelőzzük a csípéseket, és mindezt az egészségünk szempontjából is biztonságos módon tesszük, azzal csökkentjük a betegségek, komplikációk valószínűségét.

Galandféreg fertőzés akkor alakul ki, amikor bizonyos ételekkel - esetleg vízzel – a galandféreg petéi vagy lárvái bejutnak a szervezetünkbe. A petékből kikelő lárvák megtelepedhetnek a szervekben, ezt nevezzük invazív fertőzésnek. A lenyelt lárvából kifejlődő féreg a bélrendszerben tapad meg.

A cérnagiliszta gyakran alig észrevehető a fertőzöttek számára, csupán az éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés hívhatja fel a figyelmet a bélgilisztára.

A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.

A galandféreg világszerte előforduló élősködő. Akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket.

Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétükre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet.

A Pneumocystis okozta fertőzés – amelyen az emberek mintegy 70 százaléka átesik élete során – többnyire enyhe tünetekkel jár, immunhiányos betegeknél azonban halálos tüdőgyulladáshoz is vezethet.