Folytonos szomjúságérzet - Milyen betegséget jelezhet?
aktualizálta: Dr. Szabó Roxana frissítve:
A polidipszia jelentése: kóros, olthatatlan szomjúságérzés. A probléma lényege nem a test vízhiányos állapota, hanem az, hogy valamely rendellenesség (pl. betegség) miatt a szervezet úgy érzékeli, hogy folyadékhiány alakult ki.
Mi a polidipszia?
Felnőttek esetében polidipsziának (polidypsia írásmóddal is ismert) szokás tekinteni a napi 3,8 litert meghaladó folyadékfogyasztást az amerikai Diabetes Insidipus Foundation meghatározása alapján.
A polidipszia fokozott vizeletürítéssel (polyuria) társul, hiszen a szervezet igyekszik a fölöslegben jelen lévő folyadéktól megszabadulni.
Nem kell kóros szomjúságérzetre gondolni természetesen, ha a nagyfokú szomjúság fokozott fizikai megerőltetéshez, sérüléshez, lázas betegséghez, diétához kapcsolódik. A fűszeres, sóban és fehérjében gazdag ételek fogyasztása szomjúságérzetet kelthet. A hányás, hasmenés, vérzéses állapotok mind folyadékvesztést és következményes szomjúságot okoznak.
Betegségek a folytonos szomjúság hátterében
A polydipsia egyik fő oka a cukorbetegség, a túlzott szomjúságérzés az első jele lehet a diabétesznek. A kezelt cukorbetegeknél fellépő polidipsia az anyagcsere súlyos kisiklását, a diabeteses kóma felé tartó állapot kialakulását jelezheti. Oka, hogy a magas vércukorszint miatt a vér ozmolaritása, azaz sűrűsége megnő, így a szervezetünk megnövekedett folyadékigénnyel, azaz fokozott szomjúságérzéssel próbálja visszaállítani a normál homeosztázist.
A diabetes mellitus mellett másik igen gyakori kóroki háttere a diabetes insipidus, melynek elnevezése félrevezető lehet, a betegségnek semmi köze a cukorbetegséghez. Ez egy veleszületett betegség, mely során a szervezés só- és vízháztartása szenved zavart az ADH nevű hormon (antidiuretikus hormon) termelődésének, vagy funkciójának zavara miatt. A skizofrén betegeknél gyakran zavart az ADH szabályozása.
A Wolfram-szindróma olyan ritka öröklődő kórkép, amely mind diabetes mellitus, mind diabetes insidipus tüneteinek kifejlődését foglalja magában.
Fent említettek mellett számos egyéb kórkép okozhat kísérő tüneteként polidipsiat.
- A szájszárazságot kiváltó kórállapotok a folyadékfelvétel növelésére ösztönöznek, hogy a nyálkahártya nedvessége kívülről legyen biztosítva. Ilyenek lehetnek: autoimmun betegségek (klasszikusan a Sjögren-szindróma, de bármely más autoimmun folyamat következtében kialakulhat), hipotireózis (pajzsmirigy-alulműködés), továbbá az AIDS, a szarkoidózis, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.
- A vesebetegségek a fehérje-, víz- és elektrolit-háztartás felborításával hoznak létre polydipsiát. A vér magas kalcium- és/vagy nátriumtartalma, illetve csökkent káliumtartalma fokozza a szomjúságot.
- A májbetegségek miatt kialakuló polidipszia hátterében a májműködés csökkenése, a következményes hányás és szájszárazság áll.
A pszichogén polidipszia olyan pszichiátriai kórkép, mely esetében a beteg késztetést érez a folytonos vízivás iránt. A betegség igen veszélyes, hiszen rövid idő alatt szándékosan nagy mennyiségű víz elfogyasztása akar halálos is lehet, ezt önindukált vízmérgezésnek hívjuk. Kutatásokból kiderült, hogy a pszichogén polidipsziában szenvedő betegek jelentős százaléka skizofrén.
A folyadékhiányos állapot |
| A szervezetben a téves érzékelés mellett kialakulhat tényleges folyadékhiány is, ami lehet abszolút vagy relatív. Az abszolút folyadékhiány azt jelenti, hogy a szervezet összfolyadéktartalma csökkent. A relatív folyadékhiány esetén testünkben az összfolyadék mennyiség normális, ám annak térbeli eloszlása zavart szenved, felborul az egyensúly az intra-, valamint extracelluláris, tehát a sejtekben belüli, illetve kívüli, valamint az intra- és extravascularis, tehát az érpályán belüli és azon kívüli folyadékterek között. Ez utóbbi esetén a vérrel érintkező receptorok a vért vagy túl „sűrűnek” érzékelik, például alacsony nátrium és fehérjetartalm esetén. Más esetben intravascularis volumenhiányt érzékelnek, ha az egyéb testterekben halmozódik fel a folyadék (hasüregben ascites kialakulásakor, szövetek közötti térben ödemák fennállásakor). |
Gyógyszermellékhatásként jelentkező szomjúságérzet
Számos gyógyszer mellékhatásként szomjúságérzést okoz.
- A diuretikus, azaz vízhajtó kezelés, mely bázis terápiaként szerepel a szív és érrendszeri betegségben szenvedők kezelésében, rossz beállítása a szükségesnél nagyobb mennyiségű vizelet távozásával a szervezet folyadékhiányát okozhatja. Ezt nagyfokú szomjúságérzés kísérheti.
- Az antikolinerg szerek, melyek a vegetatív idegrendszerre ható gyógyszerek közé tartoznak, szintén gyakran okoznak polidipsziát mellékhatásként. Ezeket a szereket a légutakban található váladék könnyebb eltávolítása, illetve a hányinger, hányás megszüntetésére rendelik az orvosok.
- A száj nyálkahártyájának kiszáradását okozó gyógyszerek szintén folyadékfogyasztásra ösztönöznek. Ilyenek a hányingercsökkentők, hasmenéscsökkentők és a fokozott gyomorsavtermelés ellen szedett protonpumpagátlók.
- A szívritmuszavarok kezelésére használt szívritmusszabályozó szerek csoportja szintén okozhat kínzó szomjúságérzést csakúgy, mint a daganatos betegségek ellen alkalmazott kemoterápiás szerek jó része.
Mivel a túlzott folyadékfelvétel tünet, így nem magát a polidipsziát kell kezelni, hanem a hátterében álló kórok megfejtése vezethet el a terápiához.
A vízmérgezés |
| Vízmérgezés akkor léphet fel, ha valaki olyan sok vizet iszik, hogy a szervezetében lévő tápanyagok oly mértékben felhígulnak, hogy már nem tudják ellátni a feladatukat a szervezetben. A vízmérgezésről |
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Roxana
