Csipkebogyó - A csipkerózsa áltermése természetes C-vitamin-forrás

szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész - WEBBeteg
frissítve:

A gyepűrózsa más néven csipke- vagy vadrózsa (Rosa canina L.) egyszerre gyógy- és élelmiszernövény. Az Európában és Ázsiában őshonos növény mára a világ számos országában meghonosodott.

A csipkerózsa áltermése, a csipkebogyó tojásdad alakú, sima, húsos és élénkpiros, és ha nem szedik le, akkor egész télen át a növényen marad. Végül tavasszal összeszáradva, megbarnulva hullik le a növényről. (Áltermésről akkor beszélünk, ha a termés kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része, pl. vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró is részt vesz.)

Csipkebogyó

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv alapján a drog, a gyepűrózsa – Rosa canina – és más rózsafajok megszárított áltermése Rosae pseudofructus néven hivatalos. A szárított drogra vonatoztatva aszkorbinsav-tartalma legalább 0,3%, de emellett is gazdag különböző anyagokban, mint B1-, B2-, E-vitamin, piros színét karotinoidok adják. Tartalmaz pektint, zeaxantint, luteint, utóbbi kettő a szemre ható étrend-kiegészítőknek is összetevője. Gyümölcssavak is találhatóak benne: almasav, citromsav, ez adja savanykás ízét, és10%-os a cukortartalma. A C-vitamin bomlásának megakadályozására a megtisztított terméshúst gyorsan kell szárítani. Hosszú tárolás szárítva nem ajánlott, mert a drog is megbarnul, és C-vitamin-tartalma elbomlik.

Tradicionális alkalmazása

A II. világháború alatt a C-vitaminban gazdag termését a skorbut megelőzésére használták. A tradicionális felhasználás során tea és lekvár formájában fogyasztják a növény (ál)termését. A népi gyógyászatban a csipkebogyó felhasználásának alapja a drog C-vitamin-tartalma. Számos betegség, mint nátha, influenza, C-vitamin-hiány, cukorbetegség, reumás ízületi megbetegedések, gyomor-bélrendszeri rendellenességek, húgyúti- és vesebetegségek, perifériás keringési rendellenesség megelőzésére és kezelésére ajánlották a népi gyógyászatban.

A csipkebogyó alkalmazása napjainkban

  • Ha a C-vitamint szeretnénk pótolni a szervezetünkben, akkor 2–2,5 g csipkebogyóból kell készíteni 150 ml langyos vízzel a teát, amelyet naponta 3–4 alkalommal lehet fogyasztani. A langyos (40 °C-os) vízzel készült kivonatot 10-15 perc áztatással érdemes elkészíteni. A teát szűrést követően ízesítve vagy ízesítés nélkül azonnal el kell fogyasztani, mivel a vizes oldatban a C-vitamin gyorsan bomlik.
  • Antioxidáns hatásához a C-vitaminon kívül a flavonoid- és ka­rotinoidtartalma is hozzájárul.
  • A C-vitaminnak szerepe van az inakban található kollagén előállításában, ez lehet a magyarázata a megfigyelt reumás panaszokat csökkentő hatásának a tea fogyasztásakor.
  • Vérszegénységben, vaskészítmények szedésekor a teában levő természetes C-vitamin segítheti a vas felszívódását.
  • Ideális „étrend-kiegészítő”, mivel jól beilleszthető az étrendbe, és jól alkalmazva kiválthatja a téli vitaminpótlásra alkalmazott gyári C-vitamin-készítményeket.
  • Különböző gyógyteakeverékekben ízesítésre is alkalmazzák, az eredeti nem kellemes íz elfedésére.
  • Gyulladáscsökkentő hatását in vitro és in vivo bizonyították (kémcsőben, illetve állatokon).
  • Felhasználásának igen tág tere van az élelmiszeriparban is: készül belőle lekvár, bor, pálinka, likőr és készülhet mártás és leves is.
  • Antioxidáns hatását a kozmetikai ipar használja ki, bőrfiatalító arckrémekben.

Gyümölcssavtartama miatt hashajtó hatású, de ezt a pektin- (15%) és cserzőanyag- (melynek mennyisége nem jelentős) tartalma ellensúlyozza.

A növény terhesség, szoptatás alatt is biztonságosan fogyasztható.

Lehetnek-e mellékhatásai?

A csipkebogyó alkalmazásának mellékhatásai nem ismertek, nagy adagok esetén mellékhatásként hasmenés alakulhat ki.

Hosszú ideig tartó fogyasztása nagy mennyiségű C-vitamin-tartalma következtében fokozhatja a vesekő kialakulásának a kockázatát.

Termesztése a kertben is lehetséges

A csipkebogyó tápanyagtartalma a talaj minőségétől függ, az enyhén savanyú talajt kedveli és a napos területeket. Ha magunk szeretnénk ültetni a kertben, ilyen körülményeket válasszunk, hogy minél magasabb legyen a hatóanyag-tartalma a termésnek.

Gyűjtése

A piros színű áltermést kocsány nélkül, éretten, kemény állapotban kell gyűjteni, hogy a teakészítéshez szükséges drogot tudjunk szárítani belőle. A bogyón lévő szőrök irritálhatják, a növényen lévő tüskék felsérthetik a bőrt, szedésekor érdemes kesztyűt húzni. (A fagyott, dér csípte termések húsa megpuhul, ezek lekvár, szörp készítésére alkalmasak leginkább). A frissen szedett termést a lehető leghamarabb, természetes vagy mesterséges úton (aszalógép) kell szárítani. A friss álterméseket akár egészben, de inkább kettévágva, kimagozva és a szőröket eltávolítva belőle szárítsuk meg (ez a csipkehús). A csipkehúsnak a lemagasabb a C-vitamin-tartalma (0,5-1,2%). 80-90 °C-on szárítva az eredeti C-vitamin-tartalmukat megőrzik.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló