Mi köze van a bél mikrobiomjának az agy egészségéhez?

szerző: Szegő Miklós, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos megjelent:

Az étrenden keresztül a bél flórája, vagyis a mikrobiomja befolyásolhatja az agy egészségét és a demencia kockázatát - derül ki egy nemrégiben készült Baycrest-tanulmányból. Ez a felismerés segíthet a tudósoknak és a klinikusoknak optimalizálni a demencia megelőzésére szolgáló stratégiáikat is.

"Tudjuk, hogy a mikrobiomban fellépő egyensúlyhiány a kogníció - vagyis a gondolkodási folyamatok - károsodásával járhat." - mondta Noah Koblinsky, a tanulmány vezető szerzője, a Baycrest's Rotman Research Institute (RRI) fiziológusa és projektkoordinátora.

"Azonban nem sokat tudunk a mikrobiom szerepéről, amikor életmódbeli beavatkozásokat, például diétát és testmozgást javasolunk az agy egészségének támogatására. Testreszabhatjuk-e az életmódbeli beavatkozásokat úgy, hogy azok kifejezetten a bél mikrobiomját célozzák meg, és segíthet-e ez optimalizálni a kognícióra gyakorolt ​​hatásukat?” – tette fel a kérdést.

Koblinsky és csapata áttekintette a diétával és a testmozgással kapcsolatos összes meglévő kutatást, amelyek mind a mikrobiomot, mind az agy egészségét vizsgálták. A tanulmányuk a Journals of Gerontology: Series A-ban jelent meg.

A diétás tanulmányok is alátámasztották a sejtésüket

Miszerint az étrend nagy hatással van a mikrobiomra, továbbá kimutatták, hogy a legfontosabb étrendi prevenciót a mediterrán stílusú étkezési szokásokhoz kapcsolódó élelmiszerek (ilyenek például a rostok és egészséges zsírok) jelentik.

Egy 1200 idősebb felnőtt bevonásával végzett tanulmány pedig az étrendnek a mikrobiomra gyakorolt ​​hatását vizsgálta. A résztvevők felét arra kérték, hogy 12 hónapig kövessenek mediterrán stílusú diétát, míg a másik felét nem. A mediterrán étrendet folytatók jelentős javulást mutattak az emlékezés, az érvelés és az észlelés területén. Emellett azok, akik ügyesebben követték az étrendet, egészségesebb mikrobiomokkal rendelkeztek, ami jobb agyi egészséggel is együtt járt.

Egy másik tanulmányban a kutatók antibiotikumokat használtak a bél mikrobiomjának "megölésére" patkánymintákban. A kísérlet során olyan patkányoktól származó mikrobiom (vagyis széklet) transzplantációt adtak a kísérleti alanyoknak, amelyeket korábban egészségtelen, illetve egészséges ételekkel etettek. Azok a patkányok, amelyek az egészségtelen táplálékkal ellátott csoporttól kaptak transzplantációt, rosszabb memóriateljesítményt mutattak, valamint megnövekedett köztük a bél- és agyhártyagyulladás előfordulása is.

Ezek az eredmények is alátámasztották azt a tapasztalatot, hogy a mikrobiomon - vagyis a bélflórán - keresztül az étrend befolyásolhatja az agy egészségét.

Kevesebb tanulmány készült a testmozgással kapcsolatban

Ez a kutatási terület egyelőre azonban még gyerekcipőben jár. A korábbi tanulmányok többsége csupán a rágcsálókat és az egyes étrendi összetevőket (például rostokat) vizsgálta, nem pedig a teljes táplálkozási mintákat. Ezért – véleményük szerint - további kutatásra van szükség a teljes étrend és a testmozgás hatásairól, különösen a demencia kockázatának kitett idősebb felnőttek esetében.

Tovább

WEBBeteg logó

WEBBeteg
Szerző: Szegő Miklós, fordító; Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Forrás: Research suggests gut microbiome plays a role in lifestyle's effects on dementia risk (Medicalxpress)

Cikkajánló

Fogak egészsége
Fogak egészsége

A fogmosás mellett másra is szükség van hozzá.

Vesebeteg vagyok?
Vesebeteg vagyok?

Mi a krónikus vesebetegség és mi nem az?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.