Milyen betegségeket hozhat a klímaváltozás?

Az egészséges élet alapfeltétele az egészséges bolygó. Az emberi egészség és jóllét elválaszthatatlan a természeti környezettől, annak is függvénye. A tudósok évtizedek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a környezetkárosítással az ember saját maga alatt vágja a fát. A klímaváltozás egyre égetőbb ökológiai, politikai és társadalmi krízis egyszerre.

Az emberközpontú világnézetek, amelyek a Föld végletekig való kizsákmányolását hirdetik, és nem akarják észrevenni a már mindennapjainkban is nyilvánvaló jeleit a negatív irányú változásoknak, valójában nem a bolygónk pusztulásával fenyegetnek. A Föld ugyanis emberek nélkül is képes lenne létezni és túlélni, sőt, idővel regenerálódni is. Mi emberek viszont csak itt élhetünk, és amit tönkreteszünk, amitől megfosztjuk magunkat, az éppen az élhető élettér. Bármennyire is nem akarjuk észrevenni, gyökeres változtatások nélkül a vesztünkbe rohanunk, és a következményekért csak magunkat okolhatjuk.

A klímaváltozás – ami csak egy része a természetpusztításnak és környezetszennyezésnek – fő oka a túlfogyasztás és a fosszilis tüzelőanyagok égetése.

Azt, amit néhány évtizede kezdtek felismerni és akkor még csak ijesztő jóslatnak tűnt, ma már a saját bőrünkön érezzük és a következő generáció még jobban fog tőle szenvedni. A klímaváltozás olyan nyilvánvaló jelei mellett, mint a hőséghullámok, aszályok, hurrikánok, számos egyéb jelenség is zajlik, amelyek nem ennyire látványosak, de ugyanúgy befolyásolják az egészségünket.

A Lancet Visszaszámlálás egy nemzetközi összefogással folytatott kutatás alapján készült jelentés, ami a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait elemzi.

A klímaváltozás közvetlen hatásai közé soroljuk az extrém időjárási események következményeit, így a hőséghullámokét, az árvizekét, az aszályokét, a viharokét, a terméshozam csökkenéséét és az erdőtüzekét.

Az éghajlatváltozás közvetett hatásai a fertőző betegségek számának növekedésében, új kórokozók megjelenésében, a légszennyezettség fokozódásában, a növekvő pollenterhelésben, paraziták és idegenhonos növényfajok elterjedésében és pszichés betegségekben nyilvánulnak meg.

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) rámutatott, hogy az időjárással összefüggő természeti katasztrófák száma a '90-es évek óta minden évtizedben 35%-kal emelkedett, kiemelve, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok, azok az országok, térségek, amelyeket a természeti katasztrófák a leginkább sújtanak, nem kapnak elegendő részesedést azokból a pénzügyi alapokból, amelyeket az emberiség a klímaváltozás ellensúlyozására fordít.

Milyen betegségekkel kell számolnunk a légszennyezés miatt?

Felmerülhet a kérdés, hogy a légszennyezést miért a klímaváltozás következményeihez soroljuk. Azért, mert a két folyamat kölcsönösen erősíti egymást. A légszennyezettség egyben egyik oka és egyik következménye is az éghajlat megváltozásának. A forrásuk viszont közös: az emberi tevékenység. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből, közlekedésből és ipari tevékenységből levegőbe kerülő szennyező anyagok egy része közvetlenül melegíti a Föld légkörét, másik része a sztratoszférikus ózonréteg elvékonyodásáért felelős, ami miatt viszont több káros UV-sugárzás éri el a Föld felszínét, ennek és a melegebb időjárásnak a hatására viszont olyan kémiai folyamatok zajlanak, amiben még több szennyező anyag keletkezik. Az erdőtüzek megszaporodása is a klímaváltozás következménye, amelyek során füst és további szennyező anyagok kerülnek a légtérbe.

A légszennyező anyagok növelik a szív-érrendszeri, daganatos, légúti és allergiás betegségek kockázatát. Minden ötödik haláleset a világon a légszennyezés (szén, benzin, dízel) következményeire vezethető vissza.

A fosszilis energiahordozók égetésével keletkező finom por elsősorban a légutakat és a szív-érrendszert terheli meg és egyebek között stroke-hoz, szívinfarktushoz és tüdőrákhoz vezethet.

2018-ban világszerte 8 millió ember halt meg a finompor-terhelés következményeitől.

Allergiák

Az emelkedő hőmérséklet, a fokozódó szárazság és az évszakok eltérései miatt a növények pollenszóra is változik. Egyrészt több pollent termelnek, másrészt a pollenszezon kitolódik, harmadrészt a virágporszemcsékben nagyobb mennyiségben vannak jelen az allergén fehérjék, emiatt a légutak nyálkahártyája érzékenyebben reagál rájuk és erősebb immunválaszt váltanak ki. Negyedrészt a klímaváltozással idegenhonos növényfajok is képesek megtelepedni olyan területeken, ahol korábban nem voltak számukra kedvezőek az életfeltételek, ilyen pl. a parlagfű is.

Továbbá azt is meg kell említeni, hogy a virágporszemcsékhez tapadt légszennyező anyagok fokozzák az irritáló hatást.

Mindezek súlyosbítják az asztmás és allergiás betegek panaszait, és nemcsak a szénanáthások körében, hanem azoknál is, akik más típusú allergiában szenvednek.

Fertőző betegségek, paraziták

A globális felmelegedés kedvez a kórokozók és paraziták terjedésének, illetve megtelepedésüknek olyan területeken, ahol korábban nem éltek volna meg.

A kullancsok elszaporodásával egyre gyakoribbá válik az általuk terjesztett kullancsencephalitis és a Lyme-kór. Valamint új, behurcolt kullancsfajok is megjelentek, amik ideális feltételeket találva hazánkban is képesek is megélni. A kullancsok különféle betegségek terjesztői, veszélyesek mind ránk, emberekre nézve, mind házikedvenceinkre.

A klímaváltozás következtében ma már hazánkban is él olyan szúnyogfaj (ázsiai tigrisszúnyog), amely terjesztője lehet többek között a nyugat-nílusi-, a sárga-, a dengue-, a chikungunya- és a Zika-láz kórokozóinak.

Mentális egészségre gyakorolt kihatások

Egyre több embert visel meg pszichésen is a klímaváltozás és a környezetpusztítás. Azokon a nyilvánvaló lelki terheken túl, amikkel a természeti katasztrófák túlélőinek kell szembenézni, a gazdasági károk okozta anyagi problémák is mentálisan is megviselik az érintetteket. Még ha a fejlett országok jóléti társadalmai kevesebbet is érzékelnek a klímaválságból, annak hatásai mára a mindennapjainkban is jelen vannak és saját bőrünkön érezhetjük azokat, a fenyegetettség érzése, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság és a természet, környezet lépten nyomon elénk táruló pusztulása önmagában rontja a mentális egészséget.

Olyan pszichés problémák merülhetnek fel a klímaváltozás és következményei kapcsán, mint a poszttraumás stressz szindróma, a depresszió és a szorongás.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Felhasznált irodalom: Klimawandel und Gesundheit (Bundesärztekammer)