Szívbarát mozgás - Fogadja meg a tanácsainkat!

Szerző: Kardioközpont - Dr. Matusovits Andrea, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta
Legutóbb frissítve: 2019.02.03

Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.

1. Lassan a testtel!

Annak, hogy tartós eredményeket érjünk el a mozgással, és az valóban az életformánkká váljon, az egyik legfontosabb titka a kitartás. Ne várjunk azonnali eredményeket, inkább a „lassú víz partot mos” elvet kövessük. A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5x30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Azoknak, akik korábban nem mozogtak, optimális a 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzés, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.

2. Tartsuk szem előtt az előnyöket!

A mozgással óriási egészségnyereségre tehetünk szert. Akár fogyás a célunk, akár erősödés, mindkét eredmény elérhető a fizikai aktivitás által - és természetesen megfelelően összeállított étrenddel. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a mozgás egészségre gyakorolt hatásaival is. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag aktív személyeknek fele akkora esélyük van szívbetegségekre, mint a nem sportolóknak. A mozgás csökkenti a magas vérnyomás- és koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy - többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (úgynevezett plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz) vezet.

Olvasson tovább! Rendszeres mozgás, de hogyan?

3. Ne költsünk feleslegesen!

Az év elején, amikor sokan megpróbálnak „új életet kezdeni”, könnyű beleesni a költekezés csapdájába. Egy drága edzőruha, márkás cipő, a számtalan kütyü, amivel a sportszergyártók csábítanak, nem feltétlenül szükségesek az eredményes edzéshez. A mozgás minősége és a kitartásunk nem ezektől függenek. Ha már rászántuk magunkat az életformaváltásra, keressünk inkább szakembert, szakembereket magunk mellé, akik segítenek megtalálni a járható utat.

- Szív-érrendszeri betegséggel élőknek különösen fontos, hogy legyen mellettük szakértő - legalább a kezdeti időszakban. Ideális esetben a páciensnek érdemes az életmód orvoslás lehetőségeit kihasználni, hiszen ez a szakirány éppen arra szolgál, hogy akár már meglévő betegségek esetén alakítson ki egy gyógyító hatású életmódot - egy gondos, mindenre kiterjedő felmérés után - hangsúlyozza Matusovits doktornő.

4. Támogassuk meg a kitartást változatossággal!

A változatosság gyönyörködtet - a mozgásban is. Érdemes az egyes mozgásfajtákat váltogatni az unalom elkerülése végett, illetve egyes edzéseken belül is változtatni az intenzitást vagy a gyakorlatokat. A változatosság az egészségre is hat. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és a rezisztenciaedzést. Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg, ide tartozik minden olyan mozgástípus, ami megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez. Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot. A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.

5. Keressünk társakat!

A csoportban végzett edzés növeli a motivációt, legyen szó akár az edzőtermek csoportos óráiról, akár közös futásról vagy kerékpározásról. Így nem csak testi, de jelentős szellemi és szociális előnyökhöz juthatunk és könnyebben rávesszük magunkat a mozgásra, ha tudjuk, hogy számítanak ránk a csoportban.

6. Rendszeresen ellenőriztessük az egészségünket!

Ha a rendszeres mozgás egészséges, akkor vajon miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres kardiológiai szűrésére? A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúér-betegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok.

- A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz - ismerteti dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A sportkardiológai vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégeztetni, ha egy szívbeteg sportolni szeretne, ha nincs ismert szívbetegség, de a családban öröklődik ilyen, ha az aktivitás kapcsán csökkenő vagy stagnáló teljesítményt tapasztalunk, ha az elvárthoz képest lassabb fejlődést, hosszabb regenerációs időt érzékelünk. Természetesen nem szabad késlekedni a kivizsgálással az olyan tünetek jelentkezésekor, mint a mellkasi panaszok, a légszomj vagy az - akár terheléstől függetlenül jelentkező - erős szívdobogás-érzés.

Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri betegségekről a WEBBetegen!

Dr. Matusovits Andrea, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeutaKardioközpont
Dr. Matusovits Andrea, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

A női változókor tünetei hosszan tartó kezelést igényelnek. (x)

Irritábilis bél szindróma Irritábilis bél szindróma

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján IBS-t állapít meg az orvos?

Adj vért a légimentőkkel, hogy...

Immár 2. alkalommal indít rendhagyó közösségi véradókampányát a Magyarországi Légimentésért Alapítvány a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel...

Az egészségünknek sem mindegy...

Nem is gondolunk bele, hogy egy falfesték kiválasztása milyen jelentőséggel bír. Azon túl ugyanis, hogy jól fedjen, legyen kopásálló és...

A szívnagyobbodás

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során...

A szívbillentyűk leggyakoribb...

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

Szívaneurizma - okok, tünetek és...

Aneurizmának (aneurysma) nevezzük az artériák körülírt szakaszán kialakuló gömbölyded értágulatot, ami többnyire az érfal gyengesége miatt...

Csontritkulásos betegek gyógytornája

A csontritkulás kezelésének egyik alappillére a testmozgás. A megfelelő típusú torna ugyanis elősegíti a csontok, a vázizmok erősödését. A...

A cardiomyopathia (szívizom...

Az úgynevezett cardiomyopathiák (kardiomiopátia) a szívizom betegségei közé sorolhatók. A szívizomzat szerkezetileg és funkciójában is károsodik...

Mire figyeljünk, ha inzulinkezelés...

A cukorbetegség időben történő felismerése és megfelelő terápiája alapvető szerepet játszik a szövődmények megelőzésében. Az inzulinkezelés...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.