Egészséges munkahelyek az EU lakosság jobb életminőségéért

A foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára az Európai Unió minden tagállamában nagy kihívás az, hogy miként biztosíthatnak egészséges(ebb) munkahelyi környezetet azoknak a szerencsésnek mondható polgároknak, akiknek van állásuk.

Irányelvek az egészségesmegőrzés érdekében a munkahelyen

EU direktívák fogalmazzák meg, mi a munkaadók felelőssége, teendője az alkalmazottak aktív egészségmegőrzésében, a munkavégzésből eredő esetleges megbetegedésük megelőzésében. A nemzetközi adatokat, trendeket ismerő szakértők vizsgálják, miként és milyen szabályozás keretében biztosítható és tartható fenn a munkavégzők számára az a közeg, ahol kisebb a balesetek, a vegyi, a karcinogén anyagok okozta ártalomokozás, a mozgásszervi problémák, fertőzések (foglalkozási betegségek), a munkahelyi stressz kialakulásának kockázata.

Az említettek mellett a munkáltató felelőssége az is, hogy se fizikai, se mentális terhek ne ronthassák a munkavállalók jól-létét. Ezek a kérdések álltak az EU „Egészség programjának” végrehajtásáért felelős CHAFEA (Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency) szervezésében tartott lisszaboni konferencia (2017. június 8.) előadásainak középpontjában.

Korszerűsíteni kell az elavult szabályozást

A munkavédelem (Occupational Safety and Health, OSH) ügyével 25 éve foglalkoznak az Európai Unióban. Az összegyűlt sok tapasztalat a jövőre nézve is kijelöli a fejlődés irányát – fogalmazott Francisco Jesús Alvarez Hidalgo az Európai Bizottság képviseletében. Az OSH szabályozás 24 alapelvét értékelve egyértelműnek véli, hogy a szabályozás alapvetően ma is releváns, ám bizonyos kihívásokra még nincs válasz. Bár az elmúlt időszakban csökkent a munkahelyi balesetek előfordulása, de a munkavégzés következtében fellépő egészségromlás terhe továbbra is nagy – különösen a tumoros megbetegedések terén. Ezért elsősorban a munkahelyi ártalomból eredő rák ellen kell küzdeni, megszüntetve a vegyszereknek, kemikáliáknak való kitettséget. Nem elég csak a mértékét csökkenteni. Alvarez Hidalgo kifejtette, az említett prioritás mellett a következő terület a vállalkozások (a mikro- mellett a kis- és közepes méretűek) megsegítése, hogy képesek legyenek betartani az OSH direktíváit. A munkavállalók jobb, hatékonyabb, szélesebb körű védelme érdekében, harmadik feladatként, korszerűsíteni kell az elavult szabályozást – ez csak a tagállamokkal, a társadalmi partnerekkel együttműködve érhető el.

A foglalkozási ártalomból eredő tumoros megbetegedések ellen

Az Európai Unióban – a munkavégzéshez köthetően – napjainkban az onkológiai kórok tekinthetők az első számú haláloknak. Rák miatt évente mintegy 102 500 (a statisztikák szerint 53%-nyi) dolgozó veszti életét. A „karcinogének és mutagének direktíva” (CMD) a munkavállalók védelmében azt kívánja biztosítani, hogy a munkavégzés során minél kisebb legyen a rákkeltő anyagokkal való érintkezés, az ártalomokozás kockázata. Az EU-s OSH szabályozás fő üzenete az, hogy eredményt hoz, ha javul a tanácsadás minősége, ha nő az egészségtudatosság szintje. A törvényi előírások betartásával pedig csökkenthető a vegyi anyagoknak való kitettség.

A rákokozó anyagokkal kapcsolatosan további módosításokat készítenek elő (Carcinogens Directive (COM(2017)11), a folyamatban lévő munka eredménye 2018 elejére várható – hangzott el a lisszaboni konferencián. A vegyi anyagok „figyelmeztető” határértékeinek 2017 elejére tervezett negyedik listáját már január utolsó napján elfogadták, hatályba léptették. Dolgoznak a „veszélyes anyagok a munkahelyen” elnevezésű 2018-2019-es EU-OSHA közös kampányon. (Az OSHA az amerikai munkaügyi minisztériumnak a Kongresszus által alapított szerve, ez a betűszó a „Foglalkoztatási biztonság és egészségügyi szervezet” (Occupational Safety and Health Administration) nevének rövidítése.)

A biztonság megteremtése, a munkavállalók egészségének védelme minden cég alapvető kötelessége – az EU kampány-eszközök révén kíván segítséget nyújtani a vállalkozások számára, hogy meg tudjanak felelni az OSH szabályoknak. Különösen a mikro- és kisvállalkozások állnak a figyelem középpontjában – ugyanis az előbbieknek mindössze 69 százaléka közli azt beszámoló jelentésében, hogy rendszeresen elvégzi az OSH kockázatbecslését (szemben a nagyobb vállalkozások 96%-ával). A foglalkozás-egészségügyi szakemberek úgy látják, ennek oka, hogy hiányzik a tudatosság, a források pedig korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A vállalkozások támogatása egyben azt is jelentheti, hogy területükön gyorsan nőhet a foglalkozási egészség és biztonság – ha viszont ez nem történne meg, növekvő aggodalomra adna okot az EU-ban, tagállami szinten is.

Az idősebb munkavállalók érdekében

A pszicho-szociális kockázat mellett figyelemmel kell lenni a változásra, másságra érzékeny (korosodás, gender) témák kihívásaira is. Szorosan együtt kell működni az EU-OSHA mellett egy SLIC (Senior Labour Inspectors’ Committee) néven említett szervezettel, amely 1982-ben kezdett informálisan dolgozni az Európai Bizottság mellett. A nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező idősügyi ellenőrök bizottságának célja, hogy nemzeti szinten monitorozza az EU törvények alkalmazását, végrehajtását. Az érintett szereplők (munkaadók, a végrehajtó hatóság) figyelmébe ajánlva, eléjük kell tárni a jó gyakorlatot, s egyben el kell látni őket a megfelelő eszközökkel, hogy a munkahelyi ellenőrök számára kidolgozhassák a célszerű, eredményre vezető alapelveket.

2018 elején várhatóan közzéteszik a pszicho-szociális és ergonómiai kockázatok, illetve a vázrendszert, izomzatot érintő kóros elváltozások (musculoskeletal disorders, MSD-k) kezelésére vonatkozó kiadványokat, valamint beindítják a kampányokat (2020-2021). Javítani kell egyes csoportok megfigyelését, gondozását. Bizonyos elavult intézkedéseket – akár egyszerűsítések révén – ahol ez lehetséges, modernizálni kell. Kis- és közepes méretű vállalkozások számára (ezek teszik ki az EU-ban a cégek 99%-át) könnyítések bevezetésével kell növelni alkalmazkodási lehetőségeiket a szabálykövetésben. Ehhez jó megoldás, ha engedélyezik az adminisztrációs terhek csökkentését célzó megoldásokat, eljárásokat.

Az egészségügyben dolgozók egészségének védelmére

Terjedjen jobban a védőoltások felvétele Európában az egészségügyi szakemberek körében is – dolgozzanak az ellátás bármely szintjén –, üzente előadásával dr. Agoritsa Baka (Hellenic CDC KEELPNO) és Pania Karnaki (Institute of Preventive Medicine, Environmental & Occupational Health, Prolepsis).

A két kutató a közegészségügyi kihatásokra helyezve a hangsúlyt kiemelte, hogy mindenki legyen vakcinával védett, aki – magán-, vagy közellátásban, rendelőben vagy kórházakban –, betegekkel érintkezik. Az orvosok, asszisztensek, nővérek, segédápolók, laboratóriumi asszisztensek, gyógyszerészek vagy akár a közegészségügyi ellátásban alkalmazott adminisztrátorok, akik azért felelnek, hogy megszervezzék az egészségügyi dolgozók számára a védőoltási kampányokat, gondoskodjanak önmaguk védelméről is.

Mindehhez személyre szabott immunizációs eszközrendszert, módszertant kell kidolgozni, hogy kialakuljon a nemzeti szintű általános védettség. Az üzenet megfogalmazásakor arra is kitértek az előadók, hogy az általános védettség eléréséhez elengedhetetlen a jelen napok betegségterhének, a fertőzőképességnek, a vakcináltsági helyzetnek (az átoltottság fokának) meghatározása. Szükség van további felvilágosító kampányokra, hogy javuljon az oltásokat érintő közbeszéd, a meggyőzés szintje. Széles körben ismertetni kell az oltások felvételének társadalmi, gazdasági hatását, hasznát. Az egészségügyben dolgozók számára elsősorban is a hepatitisz B, az influenza, az MMR, a tetanusz, diftéria, pertisszusz (Td/Tdap), a bárányhimlő (varicella) és a tuberkulózis védőoltás felvételének van a legnagyobb jelentősége.

A vakcináltsági helyzettel kapcsolatban árnyalja a képet és bonyolítja a megoldás elérését, hogy még az egészségügyi dolgozók körében néhányak előtt sem egyértelmű a védőoltások felvételének jelentősége. Ezért vizsgálják kutatók, hogy mi az ellenérzés fő oka. Ehhez 47 fókuszcsoport segítségével, hét országban 273 érintett munkavállaló bevonásával elemezték, hogy mi gátolja (vagy éppen segítheti) az immunizációs helyzetet. A felmérésből kiderült, alapvetően a tudás, a bizonyítékokra alapuló információ hiánya jelent gátat. Károsan hat azon attitűd, amely azt mondatja a dolgozóval, hogy ez nem személyes, hanem rendszerfüggő felelősség (vagyis adott egyénnek nincs semmi teendője, nem kell megszúratnia magát).

Akadályok a szervezeten belül

Az említettek mellett lehetnek szervezeti akadályok is: a védőoltást az önkéntesség alapján javasolják, nem tekintik kötelezőnek, a túl elfoglalt dolgozó pedig nem jár utána. Az intézmény vezetői költséget kímélnének, igen gyakran pedig hiányzik a kórházi epidemiológus, aki felkarolná az ügyet. Eredmény akkor várható, ha az intézmény, a vezetők hozzáállása példaadó, felébresztik az egyéni felelősséget, vagy akkor, ha adott munkavállaló személyes (családi) előnyökre számít, mert családtagot óvhat saját védettségével, vagy ha a múltban volt már pozitív tapasztalata a vpd-vel (vpd – vakcinával megelőzhető betegség). Jó hatása van, ha kapott oktatóanyagot, személyi emlékeztetőt. A téma kulcsszereplői azonban minden esetben a kórházi védőoltás specialista szakorvosok.

Korszerű eljárások, tanácsok

Az Európai Bizottság mind a tagállamokkal, mind az összes többi érintettel együtt akar működni a minden alkalmazott számára egészséget, biztonságot jelentő munkahelyek kialakításában. A munkáltatók számára kiadott gyakorlati kalauz áttekinti a fő kötelezettségeket, konkrét példákat, illusztrációt, hasznos linkeket tartalmaz. Tanácsokat fogalmaz meg a gyorsan növekvő OSH kockázatok kezelésével kapcsolatosan. Növelni kívánja a szabadon hozzáférhető online eszközöket, amelyek segíthetik a kis és mikro-vállalkozások kockázatbecslését. Az OSH szabályok egységes egészként való felfogása a tagállamokban a 14 és a 67% között mozog! Az összefoglaló leszögezi, fontos a tagállamok együttműködése ahhoz, hogy csökkenjenek azok az adminisztrációs terhek, melyek az EU-s törvényeknek a nemzeti szabályozásba való beillesztéséből fakadnak.

Kihívást jelent a vizsgálati felügyelet, az ellenőrzés erősítése, amihez pedig javítani kell a monitorozás eszköztárát is – elősegítendő, hogy egyes tagállamok tanulhassanak egymás jó gyakorlatából. A jobb OSH egyben a munkavállalók fokozottabb védelmét és a vállalkozás nagyobb produktivitását is jelenti. Mindehhez élénkebb társadalmi párbeszédre is szükség van.

Az EU-s törvények elvárják, hogy a korszerű alapelvek világos, modern európai és nemzeti szintű szabályozásban álljanak össze, hogy hatékonyan lehessen alkalmazni őket a gyakorlatban, a terepen. A bizottság mind a tagállamokkal, mint az összes érintettel együtt akar működni a minden érintett számára egészséget, biztonságot jelentő munkahelyek kialakításában.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Fazekas Erzsébet, újságíró