Délutáni szunyókálás: egészséges, de lehetnek kockázatai

A rövid délutáni alvásra kevés embernek van lehetősége, ám ha megtehetjük, akkor érdemes betervezni a napirendünkbe. Nem mindegy azonban, hogy ki, mikor és mennyit alszik, a nem megfelelő szundításnak negatív következményei is lehetnek.

Milyen előnyei vannak a délutáni szundításnak?

Gyakori probléma, hogy rosszul és keveset alszunk. Habár az egyéni alvásigények eltérőek lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy huzamosabb időn keresztül, napi 5-6 óra alvás nem elég szervezetünk optimális működéséhez. Ha nem orvosi kezelést igénylő alvászavarok állnak a kialvatlanság hátterében, hanem az alvásra szánt idő rövid, akkor a napközbeni szunyókálás hasznos lehet az alvásidő bepótlásában – tanácsolja dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. A tartós alváshiány összefüggésbe hozható krónikus betegségek előfordulásával is, mint a depresszió, magas vérnyomás, szívbetegségek, demencia, elhízás, sőt bizonyos daganatos betegségek is.

A délutáni szundítás kutatások szerint:

• csökkenti a kortizol stresszhormon szintjét
• csökkenti a vérnyomást, egy felmérés szerint kb. 5 Hgmm mértékben
• az előzőek hatására csökken a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata, egy görög kutatás szerint az alkalmi szundikálóknál 12 százalékkal, a rendszeresen sziesztázók körében 37 százalékkal
• hasznos az agyfunkciók működése szempontjából: csökkenti a reakcióidőt, javítja a koncentrálóképsséget
• segít az óraátállítás és a jetlag hatásainak enyhítésében

Milyen kockázatai lehetnek a napközbeni alvásnak?

• A napközbeni szunyókálás megzavarhatja az esti alvást, alvászavarokkal küzdőknek ezért legfeljebb kontrolláltan és rövid ideig érdemes szundítaniuk.
• Ha problémát jelent napközben ébren maradni és állandó fáradtsággal küzd, az komoly alvászavarok vagy más betegségek jele lehet. Ebben az esetben keressünk fel orvost a probléma kivizsgálása érdekében, és ne csak alvással próbáljuk kezelni a problémát.
• A túl sok alvásnak is lehetnek kockázatai az egészségre. Ébredés után fokozott tompaság jelentkezik, azonban hosszú távú hatásai sem előnyösek. Amennyiben összesített napi alvásideje napi 9 óránál több, érdemes szakembert felkeresni.
• A délutáni szundítás az eddigi vizsgálatok többsége alapján úgy tűnik, hogy fokozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ez a hatás azonban csak akkor érvényesül, ha egy óránál többet alszunk, vagy ha elhízottak vagyunk és a szunyókálás a fizikai aktivitás rovására történik.

Hogyan érdemes beiktatni a délutáni szundítást?

• Szakértők szerint napi 15-20 perc az, amit érdemes délutáni szundításra fordítanunk. Állítsuk be az ébresztőt! Az egy óránál hosszabb napközbeni alvás már nem előnyös, és várhatóan jelentkezni fog az ébredés után érzett tompaság is.
• Érdemes kialakítani egy olyan napirendet, amiben a pihenés minden nap megközelítőleg azonos időpontra esik. Célszerű ezt a nap közepére, 13 és 15 óra közé tenni, így az esti alvást is kevésbé befolyásolja.
• Alvás közben a testhőmérséklet csökken, ezért vékony pléddel takarózzunk szunyókálás alatt.

(Sleep Center - dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, WEBBeteg)