Depresszió cikkek

A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

A nyár sok embernek egyet jelent a napsütéssel, nyaralással, sporttal és szabadidős tevékenységekkel. Vannak azonban olyan emberek is, akik számára a nyár örömök helyett megpróbáltatást és szomorúságot hoz, sőt akár súlyos depresszióba is süllyedhetnek.

Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.

Sokan nem így tudják, de az enyhe depressziót is kezelni kell a súlyosabbra fordulás elkerülése céljából. Ugyanakkor általánosan érvényes, hogy minden esetben érdemes pszichiáterhez fordulni. Lássuk, melyek a terápiás lehetőségek.

Ma már korszerű gyógyszeres és pszichoterápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek akár teljes értékű életvezetést is lehetővé tehetnek, nélkülözhetetlen azonban a beteg együttműködésének megnyerése, valamint fontos szerep jut a hozzátartozóknak is.

Magyarországon a becslések szerint mintegy félmillió diagnosztizált cukorbeteg él, de valószínűleg még nagyjából ennyi ember nem tud a betegségéről. Ami a depressziót illeti, havonta 200 000 beteggel számolhatunk, de közülük mindössze 25-30 százalék áll kezelés alatt.

A pajzsmirigy bár egy parányi szerv, ennek ellenére szinte az egész szervezet működésére hatással van. Túlműködése - akárcsak alulműködése - számtalan problémát okozhat, azonban a legújabb tanulmányok szerint a bipoláris zavar és a szorongással is összefüggésbe hozható. Az összefüggésről Dr. Koppány Viktória, endokrinológus beszélt.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a szervezet alacsony magnéziumszintje és a depresszió között összefüggés áll fenn, ám az összefüggés pontos mechanizmusa még nem ismert. Annyit viszont már tudunk, hogy a magnézium kulcsszerepet játszik azoknak a hírvivőanyagoknak a szabályozásában, amelyek a hangulatért felelősek.

Az időskori depresszióval érintettek és környezetük sokszor az időskor természetes velejárójának tekintik a betegség tüneteit, ezért nem is keresnek segítséget. Máskor a testi tünetek, krónikus betegségek nyomják el a depresszió jeleit. A betegek sokszor maguk is szégyellik hangulatuk nyomottságát, a motiválatlanságot, a keserűséget, személyiségük megváltozását. Ez is akadálya lehet a szakember felkeresésének.

A depresszió egy tünettani fogalom, mely több, egymástól jelentősen eltérő betegséget foglal magába. Milyen módon különböztethetjük meg egymástól a depresszió különféle változatait?