Az internetfüggők körében gyakoribb a depresszió

szerző: K. J., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

A sok időt internetezéssel töltők körében jóval gyakoribbak a depresszióra utaló tünetek, mint a világhálót csupán alkalomszerűen látogatók között - derítették ki brit pszichológusok.

A Leeds-i Egyetem kutatói, állításuk szerint egyértelmű bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy egyre több az olyan számítógép-használó, akik körében kényszeres jelleget öltött az internetezés. Az átlagos függő a való életben minimalizálja a társas érintkezések számát, és sokkal inkább a virtuális térben – chatszobákban és online-közösségekben – éli életét.

A brit kutatók hangsúlyozzák, hogy a világhálón való szörfölés teljes függőséghez is vezethet, s ez a mentális egészségi állapotot is negatívan befolyásolja.

Tények

  • A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, ami a hangulaton kívül befolyásolja a beteg közérzetét, gondolatait, érzéseit, viselkedését és a fizikai állapotát is.
  • A depresszió betegség, amelynek megvan a biológiai és neurobiokémiai háttere. Néha egy stresszt okozó életesemény provokálja a depresszió kialakulását, de jelentkezhet minden megelőző, azonosítható ok nélkül is.
  • A depresszió bármely életkorban jelentkezhet. Hullámzó lefolyást mutat, a hullámvölgyeket depressziós epizódoknak nevezzük. Áttekintés a depresszióról

„Kétségtelen, hogy a net napjainkban óriási szerepet kap, számtalan előnye mellett azonban igen veszélyes árnyoldalai is vannak” – mondja Catriona Morrison, a tanulmány szerzője. „Míg a többség arra használja az internetet, hogy befizesse számláit, bevásároljon, vagy barátaival tartsa a kapcsolatot, nagyon sokan vannak olyanok is, akiknek nehezére esik – ha egyáltalán sikerül – kordában tartani az online térben töltött időt. Ez akár odáig is kiterjedhet, hogy az internetezés a való élet mindennapjait is ellehetetleníti” – teszi hozzá Morrison.

A függők a mértékkel internetezőkhöz képest, összehasonlíthatatlanul több időt töltenek szex- vagy játékoldalak böngészésével, valamint online közösségekben való chateléssel. Közöttük gyakorinak számít a közepestől súlyosig terjedő depresszió is.

„Tanulmányunk elkészítése során bizonyítékokat szereztünk arra nézve, hogy az internettel töltött túl sok idő és a depresszió kialakulása, szoros összefüggésben állnak egymással. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi is volt előbb: a depressziós tünetek eredményezik azt, hogy az érintett a világhálóra vonul, vagy maga a net okozza a szimptómákat?” – fogalmaz a szakértő.

A fiatalabb korosztályok érintettek

A nagy-britanniai Wales tartományban 2008-ban történt öngyilkossági hullám után – amikor is számos fiatalkorú az interneten jelentette be öngyilkossági szándékát – fogalmazódott meg a kérdés: mennyiben felelősek az online-közösségek, az amúgy is sérülékenyebb fiatalkorúak esetében gyakran előforduló depresszív, vagy akár öngyilkosságról szóló gondolatok kialakulásáért.

A Leeds-i Egyetem tanulmánya, amely a maga műfajában 1319, tizenhat és ötvenkilenc év közötti résztvevőjével a legnagyobb szabásúnak számít, messze nagyobb számban említ fiatal – átlagosan 21 éves – internetfüggőket, mint középkorúakat.

„Kollégáimmal okunk van feltételezni, hogy az internetes oldalak túlzásba vitt látogatása, fokozatosan leépíti a megszokott társas érintkezési formákat, s ez függ össze az ezután kialakuló olyan pszichés zavarokkal, mint a depresszió, vagy a függőség” – hangsúlyozza Morrison.

Mindez pedig további kérdéseket vet fel: az egyénre ilyen negatívan ható folyamat, vajon milyen módon alakítja a társadalom egészét – fogalmaz a pszichológus a tanulmánnyal foglalkozó, a Psychopathology című tudományos szaklapban megjelent cikkben.

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
K. J., fordító
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest

Cikkajánló