• A család is segíthet a depresszió leküzdésében

        Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

        Napi bioritmusunk szinte minden testi folyamatunkat pontosan szabályozza a sejtosztódástól a hormonok elválasztásáig, de még azt is, hogy mikor leszünk éhesek. Bizonyos génjeink óraműként dolgoznak, s ha porszem kerül ebbe az óraműbe, az akár depresszióhoz is vezethet. A család szerepe kiemelten fontos a felismerésben és a kezelésben egyaránt.

        Körülbelül az ezredfordulóig a biológiai órák jelentőségét az ember esetében nem tartották különösebben jelentősnek, még a tudományon belül sem.  Az elmúlt időszakban azonban napról-napra több tudományos cikk jelenik meg a belső biológiai órák jelentőségéről, úgy tűnik, még a hangulatunk is erősen az óragének befolyása alatt áll. Cselekedeteink, de még sejtjeink osztódása is ciklikus ismétlődést mutat. Óragénjeinket felhúzni ugyan nem kell – születésünktől a halálunkig működnek –, ám mivel bioritmusunk egy nap 24 óráját 24 óra 11 perc (pluszmínusz 16 perc, egyéntől függően) alatt „teszi meg”, biológiai óránk állandó állítgatásra szorul. Önmagában ez a késés még nem okoz problémákat, de amennyiben tartós ritmuszavar alakul ki (a cirkadián ritmus felborulása), az depresszióhoz vezethet.

        – Bár a szeretteink, családtagjaink helyettünk beállítani ezt az órát nem tudják, jelentős szerepük van abban, hogy észrevegyék, ha valamilyen okból kizökkentünk bioritmusunkból. A tartós ritmuszavar ugyanis depresszióhoz vezethet, amelyet annál eredményesebben és könnyebben lehet gyógyítani, minél hamarabb vesszük észre. A családtagok, barátok sokszor előbb észreveszik a tüneteket, mint maga a beteg – magyarázta dr. Purebl György.

        Hirdetés

        A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese elmondta, depresszióban a hangulat megváltozásáért a cirkadián ritmus felborulása is felelős, s a depresszióban a tünetek maguk is ritmikusak. – A fő tünetek lelki-pszichológiai eredetűek, de a ritmus felborulásával különböző élettani folyamatok is megzavarodnak, s testi tünetek is jelentkezhetnek, mint a testhőmérséklet vagy az alvásszerkezet változása. De megváltozik a kortizol-hormon termelődésének ritmusa is, ami a szervezet egyik fő stresszhormona – folytatta a szakértő.

        Ezekre a tünetekre figyeljen!

        Depressziós beteg a családban: Hogy segíthetnek a családtagok

        A depresszió számos és sokszor komoly változásokkal jár mind a páciens mind a hozzátartozók életében. Előfordulhat, hogy a korábban aktív, életvidám ember hirtelen levert lesz, bűntudatot érez és reményvesztetté válik. Depressziós beteg a családban: Hogy segíthetnek a családtagok?

        A depresszióhoz, s a ritmus felborulásához nagyon sokszor egy drasztikus élethelyzet-változás vezet (munkahely elvesztése, gyász, krónikus stressz), ezekben az esetekben tehát a családtagoknak érdemes fokozottabban figyelniük a depresszió tüneteire. 

        – A napi bioritmus megzavarodásának sokszor első jele az, ha alvászavar jelentkezik. A baj nem azzal van, ha felébredünk éjszaka, hanem ha már visszaaludni sem tudunk. Depresszió szempontjából különösen gyanús a hajnali ébredés visszaalvási képtelenséggel. Hamarosan a hangulati tünetek is megjelennek: a beteg egyre gyakrabban rosszkedvű, úgy érzi, hogy elszürkül számára a világ, azok a hétköznapi örömök, amelyek korábban jó érzéssel töltötték el, egyre kevésbé érdeklik. Egyre kevesebb energiája van, az eseményeket egyre pesszimistábban, negatívabban látja, saját magáról is egyre negatívabb véleménnyel rendelkezik. Előfordulhat az is, hogy a legapróbb dolgokról sem képes egyedül dönteni, állandóan szorong – mondta Purebl György.

        Kezelés hiányában a negatív életszemlélet egyre kiterjedtebbé válik, a pszichés energia egyre fogy, a beteg reménytelennek látja a helyzetét, passzívvá válik – mindezek miatt magától sokszor nem is keres segítséget. – Ezért a hozzátartozók felelőssége óriási, ezeket a tüneteket ugyanis ők is hamar észrevehetik, és segíthetnek abban, hogy a depresszióban szenvedő rokonuk, barátjuk minél hamarabb segítséget kapjon. Ha tehát úgy vesszük észre, hogy ezek a tünetek 2 hétnél tovább fennállnak, két hétnél tovább vannak a betegnek inkább rossz, mint jó napjai, érdemes szakemberhez fordulni! – figyelmeztetett a magatartáskutató.
        A szakember első lépésben lehet a családorvos is: sok esetben ő maga is képes a beteg kezelésére, és biztosan tudja majd a beteg lakhelye közelében elérhető egyéb segítségforrásokat.

        A „Szedd össze magad!” nem jó kezelés!

        A depresszió megelőzéséért magunk is tehetünk. A mozgás, vagy a rendszeres életmód segíthet. – A rendszeres testmozgás bizonyítottan segít épségben tartani biológiai óránkat és fontos segítség a depresszió megelőzésében. Fontos a rendszeres életvitel, ha például munkanélküliek lettünk, akkor is legyen egy napirendünk, amit betartunk. A már kialakult depressziót gyógyszerekkel és pszichoterápiával is lehet kezelni, ezeket egészítheti ki a fényterápia és az alvásmegvonás – folytatta a magatartáskutató.

        Családtagként a legrosszabb, amit tehetünk, hogy utasításokkal, fenyegetéssel próbáljuk az illetőt jobb kedvre bírni. – A „Szedd össze magad!”, vagy a „Csinálj már valamit!” a lehető legrosszabb, amit mondhatunk. Ehelyett segítsük azzal a beteget, hogy fogjuk a kezét, keresünk neki orvost, utána olvasunk a problémának és elmagyarázzuk neki. Hagyjuk panaszkodni, bírjuk rá a mozgásra, figyeljünk a helyes táplálkozására. A halakban és zöldségekben gazdag étrend egyes kutatások szerint szintén depressziómegelőző hatású lehet – tanácsolta Purebl György.
         

        Forrás: WEBBeteg
        Kósa-Boda Veronika, újságíró

        Módosítva: 2019.07.15 09:33, Megjelenés: 2014.11.26 22:12
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        A depresszió kialakulásának okai

        Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        Lehet, hogy a párom depressziós?

        A párom elvesztette a munkáját, állandóan kimerült, rosszkedvű, sehová nem akar menni (orvoshoz pláne nem), senkivel nem akar beszélni, és a szex sem érdekli. Ez már depresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Depresszióra gyanakszik? Ezek a betegségek okozhatnak hasonló tüneteket

        Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok vannak? Cikkünkben ezek közül a leggyakoribbakat vesszük sorra.

        Európai Pszichiátriai Társaság: programok kellenek az öngyilkosságok megelőzésére

        Az öngyilkosságra mint globális népegészségügyi problémára hívták fel a figyelmet a nemzeti pszichiátriai társaságok a lelki egészség világnapja alkalmából, tájékoztatva az embereket a megelőzés lehetőségeiről.

        Depresszió gyermekkorban

        A gyerekkori depresszióban gyakori a lehangoltság, a sírás, a kedvetlenség, a teljesítmény csökkenése, amely hamar eredményez tanulási zavarokat és iskolai eredményromlást. Gyakori az étvágytalanság, az étel elutasítása, félelem a lefekvéstől, az elalvástól.

        Depresszió: Az örömtelenség (anhedónia) kezelése

        Az öröm képességének elvesztése a depresszió egyik kulcsfontosságú és nagyon gyakori tünete. Markáns lelki jelenségről van szó, melyet az érintett szenvedéssel él át a következményes kiüresedésérzés miatt. A változás a környezet számára viszont nem feltétlenül jól látható, ők inkább azt érzékelik, hogy az egyén mennyire megváltozott, nem a régi.

        Élet depresszióval - Javulás lépésenként, motivációk és életmódtényezők

        A depresszió összetett kérdés, nagyon sokféle ok, külső körülmény is eredményezheti azt a lelki állapotot, hangulatot, amit depresszió néven betegségként diagnosztizálunk.

        Depressziót okozhat a nőknél a túl hosszú munkaidő

        Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.