• Depressziót okozhat a hazugság

        Szerző: drportal.hu

        Sokszor halljuk, hogy a jó közérzethez egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás szükséges, ám egy amerikai tanulmány szerint az is kell, hogy minél kevesebbet hazudjunk.

        Dr. Anita Kelly pszichológus professzor (University of Notre Dame) reméli, hogy az első hallásra talán megmosolyogtató tanácsát egy nap majd komolyan veszik az emberek, hiszen a „Science of Honesty" (őszinteség tudománya) című tanulmányában bebizonyosodott, hogy az őszinteség kézzelfogható mentális és fizikai egészségügyi előnyökkel jár.

        Ennek bizonyítására a kutató 110 résztvevő bevonásával végzett kísérletet. A mindkét nem képviselőiből válogatott résztvevők életkora 17 és 71 év között szóródott, az alanyok etnikum és jövedelmi szint szerint is széles diverzitást mutattak.

        Hirdetés

        A 110 résztvevő felét arra kérték, hogy 10 héten át minél kevesebbet hazudjon, lehetőleg még az apró, ártatlannak tűnő füllentéseket is kerülje, míg a kontrollcsoport nem kapott semmilyen hazugsággal kapcsolatos speciális instrukciót. 

        A résztvevők hetente egészségi állapotukra és személyes kapcsolataikra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki, és poligráfos vizsgálaton estek át az adott héten elhangzott hazugságaik számának megbecslésére.

        Az eredményekből kiderül, hogy amikor az „őszinte” csoport tagjai a többi héthez képest átlagosan 3-4 alkalommal ritkábban hazudtak, kevesebbet panaszkodtak fejfájás, torokfájás, feszültség, szorongás és egyéb egészségügyi problémák miatt, mint a kontrollcsoport tagjai.

        Ráadásul, a résztvevők saját értékelése szerint, az egészségügyi és pszichés előnyökön túl, az őszinteség a személyes kapcsolataik minőségét is javította, szociális interakcióik gördülékenyebbé, simábbá váltak.

        Korábbi kutatások jelezték, hogy egy átlagos amerikai felnőtt hetente 11 alkalommal hazudik. Kelly tanulmánya az eddig publikált tudományos munkáktól eltérően, nem a hazug személyek detektálására fókuszál, hanem a hazugság potenciális egészségügyi következményeit vizsgálja.

        „Véleményem szerint, a hazugság valójában stresszorként működik, így szorongást, sőt, akár depressziót is generálhat. Az emberek talán felismerik a hazugság romboló hatásait a kapcsolataikban, de azt már nem veszik észre, hogy rengeteg stresszt is okoz számukra. – jegyezte meg a kutatás kapcsán Dr. Bryan Bruno, a Lenox Hill Hospital Pszichiátriai Tanszékének elnöke.

        A 10 hetes tanulmány végére a résztvevők egy része belátta, hogy érdemesebb elkerülni a hazudozást, és egyszerűen igazat kell mondani. Mások úgy döntöttek, hogy a jövőben felhagynak a késéseiket vagy befejezetlen feladataikat magyarázó hamis kifogások keresésével, míg néhányan a nekiszegezett kínos kérdésekre válaszként, hazugság helyett a visszakérdezés technikáját választották.

        (DRportal)

        Módosítva: 2019.09.09 03:06, Megjelenés: 2017.01.21 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        Depresszió: Az örömtelenség (anhedónia) kezelése

        Az öröm képességének elvesztése a depresszió egyik kulcsfontosságú és nagyon gyakori tünete. Markáns lelki jelenségről van szó, melyet az érintett szenvedéssel él át a következményes kiüresedésérzés miatt. A változás a környezet számára viszont nem feltétlenül jól látható, ők inkább azt érzékelik, hogy az egyén mennyire megváltozott, nem a régi.

        Élet depresszióval - Javulás lépésenként, motivációk és életmódtényezők

        A depresszió összetett kérdés, nagyon sokféle ok, külső körülmény is eredményezheti azt a lelki állapotot, hangulatot, amit depresszió néven betegségként diagnosztizálunk.

        A depresszió egyik legmostohább tünete

        A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

        Amikor a betegség okoz lelki problémákat

        A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

        A depresszió kezelése

        Sokan nem így tudják, de az enyhe depressziót is kezelni kell a súlyosabbra fordulás elkerülése céljából. Ugyanakkor általánosan érvényes, hogy minden esetben érdemes pszichiáterhez fordulni. Lássuk, melyek a terápiás lehetőségek.

        A depresszió és a cukorbetegség kapcsolata

        Magyarországon a becslések szerint mintegy félmillió diagnosztizált cukorbeteg él, de valószínűleg még nagyjából ennyi ember nem tud a betegségéről. Ami a depressziót illeti, havonta 200 000 beteggel számolhatunk, de közülük mindössze 25-30 százalék áll kezelés alatt.

        Depressziót okozhat a nőknél a túl hosszú munkaidő

        Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.