Hogyan kapcsolódik a demencia az alvás hosszához?
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos megjelent:
A demencia legalább 55 millió embert érint világszerte, és ez a szám évente körülbelül 10 millióval nő. Ennek részben az az oka, hogy tovább élünk, de a demencia nem elkerülhetetlen velejárója az öregedésnek. Jelenleg sok kutatás foglalkozik a nem megfelelő alvás lehetséges szerepével a demencia kialakulásában.
A demenciának van egy genetikai összetevője – ha közeli hozzátartozója szenvedett demenciában, az növelheti a kockázatát. Számos tanulmány kimutatta azonban, hogy még az örökletes kockázattal rendelkezők is csökkenthetik ezt az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, illetve a dohányzás és a túl sok alkohol elkerülésével.
Az egészséges életmód egyik része a megfelelő alvás. Sok kutató összefüggést lát az alvásproblémák és a demencia között, ahogy Dr. David Merrill, geriátriai pszichiáter és a Pacific Neuroscience Institute igazgatója elmondta a Medical News Today-nek. „Az alvás – jegyezte meg – olyan tényező, amely védelmet nyújthat a kognitív egészség szempontjából, a nem megfelelő alvás pedig kockázatot jelenthet. Az alvás kognitív egészségre gyakorolt hatása az egyén alvásának jellemzőitől függ, beleértve az alvás minőségét, mennyiségét, gyakoriságát, sőt rendszerességét is."
Meddig aludjunk?
Nemcsak az agy egészsége, hanem az általános egészség érdekében is ajánlott, hogy az emberek 7-9 órát aludjanak éjszakánként. Szóval talán többet kellene aludnunk? A Bostoni Egyetem nagy csoportos tanulmánya szerint nem. Ez a tanulmány megállapította, hogy azoknál, akik rendszeresen aludtak több mint 9 órát éjszakánként, duplája a demencia kockázata, mint azoknak, akik 6 és 9 óra között aludtak. Alacsonyabb volt az agytérfogatuk is.
Előfordulhat azonban, hogy a túlzott alvás inkább a korai idegrendszeri változások tünete, semmint az oka. A minőségi alvás kritériumai:
- elalvás a lefekvés után 30 percen belül
- legfeljebb egyszeri ébredés éjszaka
- legfeljebb 20 percnyi ébrenlét az éjszaka folyamán
Normális esetben egy jó éjszakai alvás szó szerint lehetővé teszi az agyműködés helyreállítását és visszaállítását az előző nap elején tapasztalt szintre. A minőségi alvás a nem gyors szemmozgásos alvás (NREM) és a REM alvás időszakait tartalmazza. Ezek egész éjszaka ciklusosan váltakoznak, és a legmélyebb alvás az NREM-alvás egyik szakaszában következik be. Egy tanulmány szerint a mély NREM alvás alatti alacsony frekvenciájú agyhullámok hatására az agy megtisztul az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid és tau toxinoktól. Ezek az alacsony frekvenciájú agyhullámok jelzést küldenek a cerebrospinális folyadékhoz, ami elszállítja el a toxinokat.
Ha az alvás zavart, az agyhulladék, például a béta-amiloid és a tau elkezd felhalmozódni, végül az Alzheimer-kórra jellemző plakkokat és “gubancokat” képez. A béta-amiloid és a tau felhalmozódása 10-20 évvel azelőtt megkezdődhet, hogy a demencia tünetei észrevehetőek lesznek.
A tanulmányok az alvási apnoe és a demencia közötti kapcsolatot is felvetették. Az alvási apnoéban szenvedő személynek alvás közben leáll a légzése. Ez az agy éjszakai oxigénellátásának potenciálisan veszélyes csökkenéséhez vezet. A kutatók úgy vélik, hogy ez a hipoxia agyi változásokat okoz. Egy tanulmány kimutatta, hogy a halántéklebenyek – amelyek létfontosságúak a memória szerepének megtartásában – nagysága csökken az alvási apnoéban szenvedőknél, és ez a változás a demenciában szenvedőknél is megfigyelhető.
Egy másik tanulmány megállapította, hogy a hippokampusz térfogata csökkent az alvási apnoéban szenvedőknél – a hippokampusz atrófia az Alzheimer-kór jellemzője.
A demencia számos módon megzavarja az alvást
A demencia egy neurodegeneratív rendellenesség, ami azt jelenti, hogy az agysejtekben működési zavarok keletkeznek és idővel fokozatosan elpusztulnak. Ahogy az ember agysejtjei pusztulnak, az agy alvásközpontjaiban működési zavarok lépnek fel. Az alvás gyakran töredezetté válik, vagy akár meg is fordul: a betegek egész éjszaka ébren vannak, majd a nap nagy részében alszanak. Egy újabb tanulmány azt is megállapította, hogy az Alzheimer-kórban fellépő alvászavarok fokozhatják a tünetek súlyosságát. Ebben az egérsejteken végzett vizsgálatban a kutatók rájöttek, hogy amikor a béta-amiloid plakkok fagocitózisa megszakad, a plakkok felhalmozódtak.
Azonosítottak egy molekulát – a heparánt –, amely magas koncentrációban gátolta ezt a fagocitózist. A heparán szintje a nap folyamán változik, így a cirkadián ritmus zavarai hatással vannak ezekre a szintekre, és az Alzheimer-kórban előforduló plakkok felhalmozódásáért felelősek.
Ok vagy tünet?
Vajon az alvászavarok kezelése segíthet megelőzni a demencia kialakulását? A kapcsolat még mindig nem világos, ahogy Dr. Porsteinsson kifejtette: „Az oldható (béta-amiloid) 42 negatív hatással lehet az alvásra, és az alvás minősége valamint a demenciával összefüggő neurodegeneráció károsítja az alvást és az alvás-ébrenlétet irányító központokat. ciklusokat. Egyelőre az biztos, hogy a megnövekedett alvásigény és a túlzott alvás a késői életszakaszban előrevetítheti az Alzheimer-kór közelgő kialakulását is."
Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós fordító; Lektorálta: Dr. Árki Ildikó háziorvos
Forrás: Dementia and sleep: What do we know about this link? (Medical News Today)
