Tumor vagy ciszta - Mi a különbség?
frissítve:
A tumor és a ciszta két egymástól eltérő, mégis egymástól teljesen el nem választható térfoglaló elváltozás. Mi a különbség közöttük? Egy ciszta is átalakulhat daganattá?
Mi a ciszta?
A ciszta egy olyan hólyag, amely tartalmazhat levegőt, folyadékot vagy egyéb anyagot. A cisztaképződés egy nagyon gyakori és a legtöbbször teljesen ártalmatlan elváltozás, fejlődéstani „maradvány”, legtöbb esetben mellékesen fedezik fel egy képalkotó vizsgálat során. Nem termel semmilyen kóros fehérjét, markert, aminek a szintje megemelkedne a vérben és mérhető lenne, mint daganat esetében.
Ciszták létrejöhetnek a fejlődési okok mellett szervkárosodással járó gyulladás után pl. a hasnyálmirigyben, de cisztás elváltozást okozhat egyes szervekben pl. parazitafertőzés is (echinococcosis/hólyagférgesség).
Bármely testrészen képződhet ciszta, csontos területen, szervekben és lágy szövetekben is. Parenchymás szervekben, mint pl. a máj és a vese gyakori ultrahangos lelet, valamit az ivarszervekben (mell, here) is gyakran találkozhatunk vele. Egyes betegségekre jellemző az adott szervben megjelenő nagyszámú ciszta jelenléte. Ilyen a policisztás petefészek szindróma (PCOS), a policisztás vesebetegség és májbetegség.
A legtöbb cisztával nincs teendő, kezelést nem igényel, ugyanakkor érdemes kontrollvizsgálatokkal követni a méretük alakulását, ez a legtöbb esetben egyszerű ultrahanggal történik. Leszívása akkor válhat szükségessé, ha elérhető bőrön keresztül, illetve, ha méretéből adódóan nyomási tüneteket okoz. Ha fennáll a ciszta felülfertőződésének lehetősége, akkor vénás antibiotikus kezelés válhat szükségessé.
Hormontermelő szerveinkben (pl. petefészek, hasnyálmirigy) előforduló cisztákat, cisztózus térfoglalásokat mindig komolyabban kell venni, és további vizsgálatokat, szövettani vagy aspirációs mintavételt szükséges szervezni, mert ezeknek a szerveknek egyes rákos megbetegedései cisztára hasonlító folyamatként indulnak. Például hasnyálmirigy esetén az intraductalis hasnyálmirigy-nyálkahártya-daganat (IPMN), vagy rosszindulatú petefészek daganat esetén egyik szövettani típus, a cystadenocarcinoma.
Mi a tumor?
A tumor minden esetben egy rendellenes szövettömeg, sosem tekinthető anatómiai variánsnak. Ahogy a ciszta, úgy a tumor is bármely testrészen kialakulhat.
Egy tumor szövettani típusától függően lehet jóindulatú (benignus), félig rosszindulatú (semimalignus) vagy rosszindulatú (malignus). A rosszindulatú daganatot hívja a köznyelv ráknak. A semimalignus azt jelenti, hogy nem nő olyan agresszíven és nem ad olyan hamar áttétet, mint a rosszindulatú, de kezelés nélkül súlyos betegséggé alakulhat. A jóindulatú daganat nem ad áttétet és nem terjed a környező szervek, szövetek felé.
Bármilyen szövettani típusú is a daganat, a cisztákkal szemben javasolt az eltávolítása, amennyiben lehetséges. Rosszindulatú folyamat esetén szükségessé válhat műtét előtti (preoperatív) illetve műtét utáni (posztoperatív) sugár- vagy kemoterápia a daganat méretének vagy kiújulási esélyének csökkentésére.
Annak megállapításához, hogy a ciszta vagy tumor jó- vagy rosszindulatú, mintát vesznek közvetlenül a szövetből, vagy bizonyos esetekben a teljes gyanús területet eltávolítják. Ez a szövettani mintavétel, biopszia.
Részletesen az egyes szervek cisztáiról |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
