Hasnyálmirigy-álciszta (pseudocysta pancreatis)

A pseudocysta pancreatis elnevezés a hasnyálmirigyben (pancreas) kialakult álcisztát takarja. Ezek az álciszták a hasnyálmirigy területén képződött, folyadékkal telt, kötőszövettel bélelt üregek, melyek a hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása (pancreatitis) után keletkezhetnek.

Mi vezethet hasnyálmirigy-álciszta kialakulásához?

Az álciszták vagy az akut (heveny) hasnyálmirigy-gyulladás során az elhalt szövetrészekben alakulnak ki, vagy a krónikus (idült) hasnyálmirigy-gyulladás fellángolásai idején a pancreas-mirigyek kivezetőcsöveinek elzáródásával jönnek létre. A folyadék kilépése a szövetközti térbe (extravazáció) és a folyadékvisszatartás az álciszta fokozatos növekedéséhez vezet. A pseudocysta pancreatis kialakulásának további lehetséges oka a hasnyálmirigyet ért trauma, amely a szerv gyulladását okozza.

A valódi cisztákkal ellentétben az álcisztáknak nincs saját, hámmal bélelt faluk, a pseudocysták csupán a környező kötőszövetek által határolt üregek, amelyek granulációs szövetet tartalmazhatnak. Az álciszta körül csak néhány hét múlva képződik fal, ezt a folyamatot „érésnek” nevezzük. Amíg ez meg nem történik, addig pontosabb a hasnyálmirigyben kialakult akut folyadékgyülem megnevezést használni.

A pancreas cisztás elváltozásai közül a gyulladások után kialakuló álciszták a leggyakoribbak (75-80%). Az álciszták az esetek 10 százalékában akut hasnyálmirigy-gyulladást követően alakulnak ki, a betegek 60 százaléka pedig súlyos krónikus pancreatitisszel küzd.

Hol helyezkedhetnek el a hasnyálmirigy-álciszták?

Az álciszták lokalizációja nagyon változatos. Elhelyezkedhetnek magában a hasnyálmirigyben (intrapankreatikusan), de a hasnyálmirigy körül (peripankreatikusan) is kialakulhatnak, például a hashártya mögött (retroperitoneálisan), sőt ritka esetben mediasztinálisan (a gátorüregben) is. Leggyakrabban az úgynevezett cseplesztömlőben (bursa omentalis) találhatóak, ez a gyomor és hasnyálmirigy között lévő üreg.

A hasnyálmirigy-álciszták jelentős méretet érhetnek el, aminek következtében nyomhatják a környező anatómiai képleteket. Képalkotó eljárásokkal kezdetben szeptumok fedezhetők fel. Az álcisztán belül savós és véres folyadék, elhalt sejtek és nagy mennyiségű amiláz, lipáz és enterokináz (pl. tripszin) található.

A pseudocysta pancreatitis tünetei

A hasnyálmirigy-álciszták gyakran tünetmentesek. Méretüktől függően tompa felhasi fájdalmat vagy kólikaszerű panaszokat okozhatnak. Teltségérzés, émelygés és hányás is felléphet. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás után több mint három hétig fennmaradó fájdalom hátterében nagyon gyakran hasnyálmirigy-álciszta áll.

A hasnyálmirigy-álciszta lehetséges szövődményei

Az alábbi komplikációk léphetnek fel:

• A gyomor vagy a patkóbél szűkülete
• Az epevezeték beszűkülése
• A hasnyálmirigy fő kivezető csövének szűkülete
• Fertőzések
• Vérzés
• Sipolyképződés
• Krónikus pancreatitis kiújulása

Diagnózis, kivizsgálás

Ultrahangvizsgálat: az érett hasnyálmirigy-álciszták hasi ultrahangvizsgálattal jól ábrázolódnak, a hasnyálmirigyben kialakult akut folyadékgyülem azonban gyakran nem látható elég egyértelműen a benne található elhalt sejtek miatt.

Az MR- és CT-vizsgálat elsősorban az akut folyadékgyülem korai stádiumában pontos lokalizációt és differenciáldiagnózist tehet lehetővé.

A nagyobb álciszták már a has tapintásos vizsgálatával érzékelhetők.

Különböző vizsgálatokra lehet szükség a differenciáldiagnózishoz, azaz hogy a valódi hasnyálmirigyciszták és cisztás tumor (cystadenóma) fennállásának lehetőségét kizárhassák.

Hogyan kezelhetők a hasnyálmirigy-álciszták?

A terápia az álciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ.

A hasnyálmirigy-gyulladás következtében kialakuló álciszták gyakran spontán visszafejlődnek, ezért elsősorban figyelmemmel kell kísérni a beteg állapotát a pancreatitist követően. A ciszták részben visszafejlődhetnek vagy teljesen el is tűnhetnek, de csak akkor, ha hat hétnél nem alakultak ki régebben és átmérőjük nem haladja meg a 6 cm-t.

A nagyobb álciszták méretét, amelyek 6 hét alatt nem tűnnek el, csapolással (punctio) lehet csökkenteni. Súlyosabb esetben műtétre lehet szükség, amelynek során drenázst alakítanak ki. A műtét során eltávolított cisztafalrészekből mintát vesznek és megvizsgálják azt, hogy kizárható legyen a hasnyálmirigy-daganat.

Tovább Hasnyálmirigyciszták

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Pankreaspseudozyste (DocCheck Flexikon)
Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya