Szövettan
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.
A mintavételnek három fő típusa van: a biopsziás (szövettani), a citológiai (sejttani), valamint a rezekciós (nagy műtéti).
A citológia egy gyors, kisebb eszközigényű, kevesebb behatolással járó eljárás. A diagnózis is ebből következően nagyon gyors, akár azonnali is lehet. Az orvos ilyenkor sejtszintű struktúrákat vizsgál az elkészített kenetben a mikroszkóp alatt.
Citológiai mintavétel történhet üreges struktúrából, aminek a felszíni eltéréseit vizsgálják (pl.: méhnyak, kis hörgő, epeút). Ezt egy olyan eszközzel végzik, ami „lesöpri” a felszíni hámsejteket, ezért kefecitológiának is nevezik.
Testüregi folyadékokból is lehet mintát venni, hiszen ezek is tartalmazhatnak diagnosztikus értékű daganatos vagy gyulladásra utaló sejteket.
Folyadékalapú citológia történhet:
A biopsziát gyakran szolid szerveken végzik, ennek egyik fajtája a vékonytű biposzia (FNAB - fine needle biopsy). Ennek előnye, hogy egyszerű eszközökkel (tűvel, fecskendővel) elvégezhető, nem jelent túl nagy behatolást, és ha sikerül a pontos helyét megtalálni a vizsgált elváltozásnak, akkor sok diagnosztikus értékű sejt vizsgálható a kenetben.
A szövettani vizsgálat egy adott szervet alkotó sejtek összességét vizsgálja, az eljárás során metszet készül, amit a patológus mikroszkóp segítségével elemez. Ez a módszer pontosabb, mivel nagyobb behatolást is jelent a testbe, és a diagnózisalkotás is több ideig tart, úgyhogy általában később lesz eredménye, mint egy citológiai vizsgálatnak.
A biopsziának három fő fajtáját különböztetjük meg:
A biopszia típusának kiválasztása függ az elváltozás helyétől, ezáltal eszközös megközelíthetőségétől, méretétől, illetve attól, hogy az orvosnak milyen információra van szüksége. Legtöbbször azonban a pontos diagnózisalkotáshoz és a terápia meghatározásához vagy a műtét szükségességének meghatározásához nélkülözhetetlen.
Ehhez a típusú eljáráshoz nagyobb komplexumok, szervek (pl. vese, tüdő, emlő, vastagbél részlet) kivétele tartozik és általában az egész elváltozást, daganatot magában foglalja, ezért komplex patológiai feldolgozást igényel.
A citológiai eljárások előnye, hogy olcsó, egyszerű eszközökkel rövid idő értékelhető mintát kaphatunk és viszonylag kis behatolás szükséges hozzá. A citológia sokszor korlátozott információt ad, így nem elegendően pontos például a daganat típusának meghatározásához, de nagyon gyors (akár kb. 20 perc alatt is van vélemény), míg a szövettani vizsgálat legalább 3 napot vesz igénybe. A szövettani vizsgálat bonyolultabb, drágább eszközös hátteret, nagyobb behatolást igényel, viszont a kapott minta pontosabban elemezhető és részletesebb képet ad a diagnózis és terápia meghatározáshoz, amire a kezelő orvosnak szüksége van, ahhoz hogy a beteg a lehető legjobb ellátásban részesüljön.
Az orvosok legtöbbször abban az esetben kérhetnek biopsziát, ha találnak egy elváltozást, amit klinikailag daganatnak gondolnak. Ezt azonban igazolni szükséges képalkotó eljárásokkal és az érintett szerv szövettani vagy sejttani vizsgálatával.
Emellett számos más betegség (pl.: coeliakia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, pajzsmirigygöbök vizsgálata, veseelégtelenség) esetében is szükséges lehet a biopsziás mintavétel a pontos klinikai diagnózis felállításához. A mintavételt gyakran patológus szakorvos végzi. A képalkotó vizsgálat során talált elváltozást illetően fontos annak meghatározása, hogy az jó- vagy rosszindulatú. Továbbá abban az esetben, ha valamilyen térfoglaló folyamat van a háttérben, a daganat más szervek közelébe kerülhet növekedése során, ezért a szövettani vizsgálattal az is eldönthető, hogy szükséges-e az elváltozás műtéti eltávolítása.
A szövettani mintát a kórházak Patológiai Osztályára szállítják, formalinban fixálják és szövettani metszeteket készítenek belőlük, melyeket a patológusok vizsgálnak meg a diagnózis felállítása érdekében.
Forrás: WEBBeteg
Szabó Diána Lili
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke
Diabéteszes neuropátia
Prof. Dr. Barkai LászlóA cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.
Migrén
Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. HabilMikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?
Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?
A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.
A húgyhólyag daganatokról
A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.
A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos
2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.
Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?
A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.
Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról
Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.
Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?
A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.
Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról
Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.
Fiatal, patológusnak készül, és a daganatok biológiája foglalkoztatja
Az osteosarcoma a leggyakoribb gyermekkori primer rosszindulatú csontdaganat, amelynek komplex a diagnosztikája, a röntgen, CT és MR képalkotó vizsgálatok mellett létfontosságú a korrekt szövettani diagnózis, amit a patológus ad. Dr. Szentkereszty Mártonnal beszélgettünk.
belgyógyász, gasztroenterológus
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!