Mi az az onkopszichológia, és miben segíthet a daganatos betegeknek?
megjelent:
A daganatos betegségek nemcsak a testet érintik, hanem az egész pszichés működést, kapcsolati rendszert és életvezetést is.
| A téma cikkei |
| 11/1 A leggyakoribb daganatok első tünetei |
A rák diagnózis legtöbbünkben félelmet, bizonytalanságot, szorongást vagy akár egzisztenciális krízist vált ki. Ezek feloldásában nyújthat segítséget az onkopszichológia, amely a pszichológia és az onkológia határterületeként a daganatos betegek és hozzátartozóik lelki támogatásával foglalkozik.
Mi az onkopszichológia?
Az onkopszichológia (más néven pszichoonkológia) olyan szakterület, amely a daganatos betegségek pszichológiai, érzelmi, kapcsolati és életminőségi vonatkozásait vizsgálja és kezeli. Fő célja a lelki terhek csökkentése, az alkalmazkodás segítése, a megküzdési képesség erősítése, valamint az életminőség javítása a rákos megbetegedések különböző szakaszaiban.
Mivel nem számít önálló szakvizsgának, jellemzően a területen továbbképzett és tapasztalatot szerzett pszichológusok, klinikai szakpszichológusok, egészségpszichológusok, pszichoterapeuták végzik az ellátást.
Az onkopszichológus nem magát a daganatot „kezeli”, hanem a betegséggel járó pszichés folyamatokban nyújt támogatást, segítségével a gyógyulás felgyorsítható, a gyógyulási idő lerövidíthető.
A területet Magyarországon szakmai szinten a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) keretein belül működő Onkopszichológiai és Rehabilitációs Szekció is koordinálja és fejleszti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az onkopszichológia nem arról szól, hogy a betegnek „mindig erősnek” vagy „pozitívnak” kell lennie. Az onkopszichológia nem „pozitív gondolkodásra kényszerítés”, a cél pedig nem a negatív érzések elnyomása, hanem azok biztonságos megélése, feldolgozása, valamint a reális, emberi megküzdés támogatása.
Milyen lelki reakciók jelenhetnek meg daganatos betegség esetén?
A daganat diagnózisának megkapása gyakran okoz krízishelyzetet. A betegek különböző érzelmi reakciókat élhetnek át: sokk, bénultság, szorongás, halálfélelem, düh, bizonytalanság, depresszív tünetek, kontrollvesztettség érzése, alvászavarok, testképváltozás miatti nehézségek, izoláció, bűntudat vagy önvád.
Nem ritka ilyenkor, hogy a családtagok pszichés terhei is jelentősek. A hozzátartozók gyakran egyszerre próbálnak erősek maradni, támogatni a beteget, miközben saját félelmeikkel és kimerültségükkel is meg kell küzdeniük.
| Mit mutatnak a kutatások? |
| A pszichológiai támogatás rák esetén csökkentheti a szorongást és depressziót, javíthatja az életminőséget, segítheti a kezelésekhez való alkalmazkodást, és mérsékelheti a pszichés distresszt. Bár a pszichológiai támogatás önmagában nem gyógyítja a daganatot, a beteg pszichés állapota jelentősen befolyásolhatja az együttműködést, az életminőséget, a társas támogatás elfogadását és a mindennapi működést. |
Miben segíthet az onkopszichológus?
Az onkopszichológus támogatása a betegség teljes folyamatában fontos lehet, segít a diagnózis feldolgozásában. A diagnózis utáni időszak sokaknál traumatikus élmény. A kemoterápia, sugárkezelés vagy műtétek során gyakori a fokozott szorongás, kimerültség, a reményvesztettség, a fájdalomtól való félelem.
Az onkopszichológiai támogatás javíthatja a kezeléssel való együttműködést és csökkentheti a pszichés distresszt. Az onkopszichológiai támogatás segíthet:
- az érzelmek megfogalmazásában,
- a sokk, félelem, szorongás, düh oldásában,
- a kontrollérzés visszaszerzésében,
- a tájékozódásban és döntéshozatalban a kezelésekkel kapcsolatban
- öngyilkossági késztetések esetén
- már meglévő pszichés betegségek romlása esetén
- a testképváltozás feldolgozásában – mivel egyes kezelések hajhullással, testsúlyváltozással, hegekkel, szexuális működési nehézségekkel járhatnak. Ezek pedig jelentősen hatnak az önértékelésre és a párkapcsolatra is.
- a kiújulástól való félelem kezelésében. Sok beteg a sikeres kezelések után is tartós szorongást él át a kontrollvizsgálatok vagy a visszaesés lehetősége miatt.
- előrehaladott állapotokban. Palliatív ellátásban az onkopszichológus segíthet a félelmek feldolgozásában, támogathatja a családot, hozzájárulhat a méltóságteljes életminőség fenntartásához.
Milyen módszereket használhat egy onkopszichológus?
Az alkalmazott módszerek mindig a beteg aktuális állapotához és igényeihez igazodnak.
Támogató, szupportív beszélgetés
Az egyik legfontosabb eszköz a biztonságos, elfogadó kapcsolódás. Sok beteg számára már az is jelentős segítség, hogy félelmeiről ítélkezés nélkül őszintén beszélhet.
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Segíthet a katasztrofizáló gondolatok felismerésében, a szorongás csökkentésében, az alkalmazkodás javításában.
Relaxációs technikák
Gyakran alkalmaznak légzőgyakorlatokat, progresszív izomrelaxációt, imaginációs technikákat, mindfulness-alapú módszereket a terápiában, mert ezek csökkenthetik a stresszt, az alvászavart, a kezelésekhez kapcsolódó szorongást.
Mindfulness és tudatos jelenlét
A mindfulness-alapú programok segíthetnek az érzelmi túlterheltség csökkentésében, a jelenre való fókuszálásban, a krónikus stressz mérséklésében.
Család- és párterápiás elemek
A daganatos betegség az egész családrendszert érintheti. Fontos a kommunikáció javítása, a szerepekhez kapcsolódó terhek újraszervezése, a kapcsolati feszültségek kezelése.
Simonton-tréning
Az onkopszichológiai megközelítések között ismert módszer a Simonton-tréning, amelyet Carl Simonton dolgozott ki az 1970-es években. A program több pszichológiai és életvezetési elemet ötvöz: relaxációs gyakorlatokat, vezetett imaginációt, stresszkezelést, érzelemfeldolgozást. Facilitálja az életcélok és motiváció újragondolását, fejleszti a kommunikációs és megküzdési készségeket. A legismertebb eleme az imaginációs technika, amelyben a beteg vezetett belső képek segítségével próbálja elképzelni saját gyógyulási folyamatait, testének és immunrendszerének működését, illetve a kezelések hatását.
Krízisintervenció
Hirtelen állapotromlás, rossz prognózis vagy traumatikus esemény esetén gyors pszichológiai támogatásra lehet szükség.
Egyes intézményekben léteznek csoportos foglalkozások is
Sokan megkönnyebbülést élnek át már attól, hogy megtapasztalhatják: nincsenek egyedül, mások is vannak hasonló helyzetben. Ezért különösen hasznosak az önsegítő betegcsoportok. De léteznek edukációs csoportok, relaxációs csoportok és akár gyászcsoportok is elérhetők.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Érdemes onkopszichológushoz fordulni, ha tartós szorongás jelentkezik, depresszív tünetek alakulnak ki, alvászavar vagy pánik jelenik meg, a beteg izolálódik, nehézzé válik a kezelések elfogadása, fokozott halálfélelem jelenik meg, a családi kapcsolatok túlterhelődnek, vagy a beteg úgy érzi, egyedül nem tud megküzdeni a helyzettel.
Fontos tudni, hogy nem kell „összeomlani” ahhoz, hogy valaki segítséget kérjen.
Hogyan érhető el onkopszichológiai segítség?
Az elérhetőség intézményenként még ma is eltérő lehet, bár az érvényben lévő irányelv szerint javasolt minden onkológiai központban, illetve onkológiai osztályhoz kapcsolódóan biztosítani a betegek és a hozzátartozóik számára is a pszichológiai segítségnyújtás lehetőségét. Általában a kezelőorvos indikálja a szükségességét, de a beteg vagy a hozzátartozó is kérheti az ellátást.
Magyarországon onkológiai centrumokban, klinikákon, hospice ellátásban, pszichoonkológiai ambulanciákon, valamint magánrendelésen is elérhető onkopszichológiai támogatás. Bizonyos civil szervezetek és betegszervezetek is biztosítanak ingyenes vagy kedvezményes pszichés támogatást.
Az első hazai szervezett pszichoonkológiai részleg az Országos Onkológiai Intézet keretein belül jött létre 1988-ban, azóta több onkológiai centrum is integrált pszichológiai támogatást biztosít.
A hospice és palliatív ellátásban a pszichológiai támogatás gyakran a komplex ellátás része. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület országos ellátáskeresőt is működtet, amely segíthet a lakóhelyhez közeli hospice szolgáltatások megtalálásában.
A gyakorlatban az onkopszichológiai ellátás elérhetősége változó.
Ami nehezíti, az a szakemberhiány, a hosszabb várólisták, a területi egyenlőtlenségek, valamint az, hogy sok beteg nem is tud a lehetőségről.
Előfordul, hogy pszichológiai támogatás csak súlyosabb krízis esetén, vagy csak már a palliatív szakaszban kerül felajánlásra, pedig már a diagnózis korai időszakában is hasznos lenne!
Összegzés
A daganatos betegségek testi és lelki szinten egyaránt komoly megterhelést jelentenek. Az onkopszichológia célja, hogy a betegek és családtagjaik ne maradjanak egyedül ezekkel a nehézségekkel. A mai onkopszichológiai szemlélet hangsúlyozza, hogy a beteg nem tehető felelőssé a betegsége kialakulásáért vagy lefolyásáért, a negatív érzések megélése természetes, és a pszichológiai támogatás célja nem a „kötelező optimizmus”, hanem a reális, emberi megküzdés támogatása.
A pszichológiai támogatás elfogadása nem a gyengeség jele, hanem a komplex gyógyítás fontos része.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- Magyar Onkológusok Társasága Onkopszichológiai és Rehabilitációs Szekció
- Onkopszichológia
- Ellátás kereső (Magyar Hospice-Palliatív Egyesület (MHPE))
