Daganatok, amelyek a férfiakra leselkednek
lektorálta: Dr. Bittner Nóra klinikai onkológus frissítve:
A tüdőrák vezeti a halálozási statisztikákat a férfiak körében, majd rögtön ott van a nyomában a prosztatarák és a vastagbéldaganat. Az erősebbik nem halálozási hátránya sajnos tartós és jelentős, problémát jelent, hogy csökkent a szűrések látogatottsága és nem veszik komolyan az érintettek a megelőzést sem.
A rosszindulatú daganatok miatti halálozás némiképpen csökkent hazánkban és a javulás mindkét nemnél érzékelhető, különösen a férfiaknál volt kifejezettebb: amíg 2010-ben 18 032, addig 2020-ban 16 804, 2024-ben pedig 16 212 férfi hunyt el valamilyen rosszindulatú daganatban (ennek ellenére a magyar értékek még mindig számottevően magasabbak az uniós átlagnál). A kedvezőbb tendencia arra utal, hogy ezen a területen a halálozás csökkenése gyorsabb volt, mint a legtöbb európai országban, ami a relatív pozíció enyhe javulását eredményezte, továbbá az 5 éves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy emelkedett a daganatterápia minősége.
Aggodalomra ad okot azonban, hogy mind a felnőttek, mind a serdülők körében nagy gyakorisággal fordulnak elő a rákos megbetegedések kockázati tényezői: a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, továbbá a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot – figyelmeztet az Európai Bizottság és az OECD legutóbbi jelentése.
Vezető daganattípusok férfiaknál
A halálozási statisztikákat figyelve kiderül: a férfiak körében vezet a tüdőrák, azonban sajnos rögtön a nyomában található a prosztata daganatos elváltozása, mindkettő 18-21 százalékos előfordulási aránnyal (sajnos a leggyakrabban diagnosztizálják a férfiak körében a prosztatarákot), majd a vastag- és végbélrák, a hasnyálmirigy- és májrák következik, aztán a gyomor daganatos megbetegedése található a listában, mindegyik 5-10 százalékos előfordulási aránnyal.
A férfiak körében a tüdőrák incidenciája (új előfordulási esetek) 100 000 főre vetítve 139 eset (az uniós átlag 95), a vastagbélráké pedig 100 000 főre 138 (az uniós átlag 93).
A többi ráktípus is igen magas arányt képvisel: a szájüregi daganat, a hólyag-, here- és péniszrák (összesen 30 %). Ez utóbbi a 60 év felettieket veszélyezteti és a hímvessző (a hímvessző bőrén és a makkon megjelenő) tumoros elváltozása okozza a legnagyobb problémát.
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásának egyik oka a túlzott dohányzás, szintén ez a káros szenvedély tehető felelőssé a szájüregi daganat és a hólyagrák létrejöttében. Magyarországon az EU-ban az egyik legmagasabb a felnőtt dohányosok aránya, amely arány az elmúlt két évtizedben más EU-országokhoz képest lassan csökkent.
A másik rizikótényező, az alkoholizmus aránya is magas. A magyar felnőttek átlagos alkoholfogyasztása 2022-ben 10,8 liter volt fejenként, ami enyhe csökkenést jelent 2010-hez képest, de még mindig magasabb az uniós átlagnál (9,8 liter).
Köztudott, hogy az erősebbik nem ritkán látogatja a szakorvosi rendelők által végzett szűrővizsgálatokat, így később kerül a figyelem középpontjába a tüdő vagy a hörgő rosszindulatú elváltozása, sőt, a többi daganatnál is ez a helyzet (fontos lenne szűrésként bevezetni az alacsony dózisú mellkas-CT vizsgálatot, főként a rendszeresen dohányzók körében). Amennyiben később derül ki a probléma, nehezebb a kezelés, és az esélyek is rosszabbak. Ezért is vezeti a halálozási statisztikát a férfiak esetében a tüdőrák.
Prosztatarák
A prosztatarák – amely a második leggyakoribb daganat típus – az idősödő férfiak betegsége, évente mintegy 4000 prosztatarákos esetet diagnosztizálnak. A túlélési arányt növeli, ha a tumort korai stádiumban fedezik fel az idősebb betegnél, míg a relatíve fiatalabb életkorban kialakuló és előrehaladott stádiumban felismert, agresszívebb lefolyású rákos megbetegedéseknél magasabb a halálozási arány.
Egyéb daganatok
A hererák körülbelül 1 százaléka az összeset tekintve, ami nem tűnik túl soknak, ám ha megnézzük, hogy évente 200-250 új beteget regisztrálnak, már elgondolkodtató, hogy miért fontos erre a ráktípusra is időben koncentrálni, ráadásul leggyakrabban a 17 és 25 év közötti férfiak betegsége.
A húgyhólyagrák az ötödik leggyakoribb daganatfajta Európában, hazánkban évente 3500 új megbetegedést regisztrálnak és közel 1000 beteg hal meg, pedig elkerülhető lenne. Ehhez elegendő első körben az árulkodó véres vizeletre figyelni (nemrég bővebben írtunk a témában).
A figyelem középpontjába alig került daganat típusok (máj és máj epeutak, nyelőcső, gége, here) összesen több mint 3000 férfi mindennapjait keseríti meg évente.
A férfiakat is érintheti a mellrák, még ha ezzel kapcsolatban tévhitek is keringenek. Az emlődaganatok 1 százaléka férfiakban fordul elő, és kialakulásában a magasabb ösztrogénszint mellett az ionizáló sugárzás, illetve a családi előfordulás szerepelhet rizikótényezőként.
Arról is szót kell említenünk, hogy a rák a kapcsolódó tünetek és a kezelések mellékhatásai miatt jelentős negatív hatással van a férfiak mentális egészségére is, valamint kihat a mindennapi életükre, a társadalmi szerepekre és a munkára. Lényeges, hogy a betegek pszichoszociális és onkopszichiológiai ellátása beépüljön az onkológiai ellátásba.
Mi legyen a prioritás?
A férfiak halálozási hátránya sajnos tartós és jelentős, ami a nemek közötti egészségi egyenlőtlenségek mély strukturális okaira (életmódbeli, társadalmi és ellátási különbségekre) utal.
Szakértők úgy vélik: a célzott szűrővizsgálatok – a férfiak esetében a vastag- és végbélrák korai felismerése – a rákhalálozás csökkentésének eszközei, a szűrések azonban a másodlagos prevenció részei, azaz a korai felismerést támogatják.
Az elsődleges prevenció, azaz a megelőzés a legfontosabb: az egészséges életmód támogatása, a kockázati magatartások csökkentése, az egészséget támogató társadalmi és környezeti feltételek javítása.
Lásd még A rákos megbetegedések felét az életmód okozza
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró;
Adatok: Rákügyi Országprofil 2025, KSH: Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint
Orvos szakértő: Dr. Bittner Nóra klinikai onkológus
