Mennyire veszélyes a szolárium?

Minden egyes szoláriumozással nő a bőrrák kialakulásának kockázata. Minél gyakrabban látogatja valaki a szoláriumot, annál több kárt okoz magának és annál nagyobb a bőrrák rizikója.

A Dr. Mathieu Boniol vezette 2012-es francia kutatás eredményei szerint a bőrrákban való megbetegedés kockázata a szoláriumozók körében – beleértve mindazokat is, akik életükben csak egyetlen alkalommal jártak szoláriumban – 20 százalékkal nagyobb. Boniol és csapata 27 tanulmány eredményeit kiértékelve jutott erre a megállapításra, nagy adatmennyiséget feldolgozva.

„Aki hetente egyszer jár szoláriumba, annál az illetőnél egy év alatt duplájára nő a rák kialakulásának kockázata” – figyelmeztet Dr. Rüdiger Greinert, biofizikus kutató. „A rendszeres szoláriumlátogatók többsége hetente egy-két alaklommal jár barnulni. Aki 35 éves kor alatt rendszeresen jár szoláriumba, annál a malignus melanoma kockázata duplájára nő.”

Az UV-sugárzás a bőrrák elsőszámú rizikófaktora.

Az előbarnulás nem véd meg a leégéstől!

A bőr a hosszúhullámú UV-A- és a rövidhullámú UV-B-sugaraktól barnul le, elsősorban az utóbbiak okozzák a leégést. Az UV-B-fény arra serkenti a pigmentsejteket (melanocytákat), hogy több melanint termeljenek: vagyis a bőr barna lesz. Noha ez azt a célt szolgálja, hogy érzékeny bőrünknek némi védelmet nyújtson, ez a barnaság jelentette fényvédő tényező elhanyagolható. „Az előbarnulás egyáltalán semmit nem ér” – figyelmeztet Dr. Thomas Eigentler, a Tübingeni Egyetem bőrgyógyász onkológusa, a németországi Bőrrák Elleni Küzdelem Egyesületének szóvivője.

Az ultraviola, más néven ultraibolya (UV) sugarak bejutnak a sejtekbe és károsíthatják azok örökítőanyagát. A szervezet saját repair (javító) mechanizmusának feladata az, hogy ezeket a károsodásokat kijavítsa, ám ennek a kapacitása korlátozott. „Akkora sugárdózissal, ami napégést okoz, a bőr minden egyes sejtjében kb. 100.000 DNS-károsodás következik be” – magyarázza Greinert. Ilyen nagy mértékű károsodás esetén nem lehet minden hibát kijavítani. „Ezek a károsodások mutációk, legrosszabb esetben pedig bőrrák kialakulásához vezethetnek.”

Ez is érdekelheti Halálos szolárium - megdöbbentő statisztikák

A bőr nem felejt

A napégés csak egyike a bőrt ért túl sok UV-sugárzás következményeinek. „Az UV-sugarak károsítják a bőr alapsejtjeit” – mondja Greinert. Ezeknek az alaprétegben lévő sejteknek az osztódásával folyamatosan újabb sejtek keletkeznek, ám ha károsodást szenvednek, ez a kicserélődés nem történik meg rendszeresen, és bőrrák alakulhat ki. „Nincs olyan sugárzás, ami ne okozna problémát, és nem létezik egészséges barnaság” – hangsúlyozza Eigentler. Noha meg van határozva a szoláriumban megengedett maximális sugárzás mértéke, a szolárium készülékek által kibocsájtott sugárzás a 0,3 Watt/m²-t nem haladhatja meg, de ez az érték nagyon magas, ami egyenértékű az egyenlítőn délben, felhőmentes égbolt alatt mért sugárzás erősségével.

A fiatalok számára különösen veszélyes a szoláriumozás

A fiatalokra nézve mind a Napból érkező, mind a szolárium által kibocsájtott sugarak különösen nagy veszélyt jelentenek. Egy 2009-ben bevezetett uniós szabályozás alapján 18 éves kor alatt tilos a szoláriumozás. Az örökítőanyagot ért károsodások összeadódnak. Minél korábban sérül az örökítőanyag, annál korábban alakul ki rák.

Fototerápia: csak orvosi felügyelettel!

Akinek egészségügyi okokból van szüksége fénykezelésre, mindenképpen orvossal kezeltesse magát. Például pikkelysömörben vagy neurodermitiszben szenvedő betegeknek javasolhat bizonyos esetekben orvosuk fényterápiát, fontolóra véve, hogy mindamellett, hogy az UV-sugárzásnak ezen betegségek kezelésében pozitív hatása is lehet, kockázatos és ártalmas. Az összdózist kell figyelembe venni.

Normál esetben a természetes fényből hozzájuthatunk a szükséges D-vitamin-mennyiséghez

Az UV-fény serkenti a szervezetben a D-vitamin-képződést. Ez azonban nem ok arra, hogy szoláriumba menjünk. Rendszerint elegendő a természetes fény. „Még ha az ég felhős is, a többség számára elegendő 15-20 percet a friss levegőn tölteni ahhoz, hogy szervezete D-vitamin-igénye biztosítva legyen.” – magyarázza Eigentler. D-vitamin-szükségletünk 10-20 százalékához élelmiszerekből juthatunk hozzá, például zsíros húsú halfajták fogyasztásával. „Nincs tehát olyan ok, mely indokolná a szoláriumhasználatot” – hangsúlyozza Greinert. Ha valakinél D-vitamin-hiányt diagnosztizálnak, az orvos által javasolt készítmények szedésével orvosolható a probléma.

A lebarnult bőr gyorsabban öregszik

„Ha Ön azért megy szoláriumba, mert úgy gondolja, hogy a barna bőr szép vagy divatos, tudnia kell, hogy a lebarnult bőr gyorsabban öregszik” – figyelmeztet Eigentler. „Az UV-sugarak ártanak a bőr elasztikus rostjainak, amelyek ernyedtté válnak és így ráncok alakulnak ki. A hetente egyszer-kétszer szoláriumozók gyakran már 30 éves korukban sokkal idősebbnek néznek ki tényleges koruknál.”

Tovább Golflabda méretű daganata lett a szoláriumtól

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; apotheken-umschau.de
Lektorálta: Dr. Földi Ildikó