Elsősorban a napozás és a szolárium felelős a malanoma kialakulásáért
megjelent:
A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll.
A melanoma rendkívül rosszindulatú daganat, ám korai felismerés esetén a halálozási arány 10 százalékra csökkenthető.
A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Tíz-húsz év alatt a betegek száma megkétszereződik. Százezer lakosból tíz esetben alakulhat ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy, Magyarországon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma.
Általában 40-50 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban (a bőr nem felejt, ekkora adódnak össze a káros hatások), de napjainkban már a fiatalabbaknál sem ritka. Nemi különbséget nem mutat, férfiak nők azonos arányban betegszenek meg.
Bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön, már mint rosszindulatú daganat jelenik meg.
Kockázati tényezők:
- fokozott ultraibolya sugárzás,
- fehér bőr, kék szem, szőke haj,
- irritáció, a bőr többszöri sérülése,
- 5 milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek,
- az anyajegyek nagy száma,
- korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban
| A melanoma téma cikkei |
| 5/1 A melanoma tünetei |
Divatos a barna bőr: amíg korábbi korszakokban a fehér bőr volt a jólét és előkelőség jelzője, addig ezt szerepet ma a természetesen vagy mesterségesen barna bőr tölti be. Ennek érdekében egyre inkább elterjedté vált a szolárium és a napozás.
Az ultraibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullámhosszúságú UV B sugár, ami a felhámig hatol, rövid távú hatása a napozás után pár órával jelentkezik bőrpír, gyulladás, felhólyagosodás és hámlás formájában. Az UV B sugarak károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyodásával a rákkeltő UV B sugárzás még nagyobb mértékben éri a bőrt.
A mesterséges UV A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kiderült, hogy a fénycsövek kis mértékben UV B sugárzást is kibocsátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot.
(A rakgyogyitas.hu cikke.)
Tovább A bőrdaganatok típusai, jó- és rosszindulatú elváltozások
