Melanoma malignum - Milyenek a kilátások?
frissítve:
Felmérések alapján a melanoma malignum az esetek 80 százalékában kezdeti állapotban kerül felismerésre, amikor a betegség 5 éves túlélési esélye akár a 90 százalékot is eléri. A kezelés sikeressége elsősorban a tumor vastagságától és az áttétek kialakulásától függ.
A melanoma téma cikkei |
| 5/1 A melanoma tünetei |
A melanoma stádiuma és a betegség prognózisa
A rosszindulatú daganatokat leginkább kiterjedésük alapján úgynevezett stádiumokba sorolják.
A jelenleg használt stádium beosztás alapján:
- I. stádiumú a folyamat, ha a bőr felső rétegében a daganat 1 mm-nél kisebb, vagy 1 mm-es és sem a nyirokcsomókban sem távoli szervben áttétet nem igazolnak. Az ilyen állapotban diagnosztiált betegek körülbelül 99 százaléka 5 év múlva is életben marad.
- II. stádiumba sorolható a tumor, ha 1 mm-nél nagyobb a mérete, de legfeljebb 4 mm-t ér el, és a szervezet egyéb területén nem mutatható ki daganat. Ezen csoportban a betegek 65-92 százaléka él 5 évnél tovább.
- A III/A stádiumba azok az esetek tartoznak, amelyeknél a tumor vastagság 1 mm alatt van, és az őrszem nyirokcsomóba találnak szövettani vizsgálattal áttétet.
- További csoportokba sorolták azokat a daganatokat, melyek a bőr alatti nyirokutakba (in tranzit) terjedtek (III/B), illetve több áttétes nyirokcsomókat (III/C) igazoltak.
- A III/D stádium akkor állapítható meg, hogyha a tumorvastagság a 4 mm-t meghaladta, kifekélyesedett, az áttétes nyirokcsomók száma a 4-et meghaladta, illetve a daganat körül észlelték a nyirokutakban a melanoma terjedését (szatellita).
Az alcsoportok megállapítására azért volt szükség, mert a betegek túlélése nagyban függ a daganat kiterjedéstől: míg a III/A kategóriába tartozó betegek 5 éves túlélése kb. 93 százalékos, addig a III/D stádiumú egyének közül csak 32 százalékuk éli meg az 5 évet.
A daganat helye |
| A kilátások szempontjából az is fontos, hol helyezkedett el az elváltozás. A törzsön, fej-nyaki régióban, talpakon, tenyereken, rosszabb a prognózisuk, mint a végtagokon elhelyezkedőknek. A legrosszabb prognózissal a fejbőrőn és a nyakon lévő melanoma rendelkezik, mivel a tumor innen a keringés jellemzői miatt korábban ad áttétet. A tenyéren, talpon és a hajjal fedett fejbőrön lévő melanomák esetében a késői felismerés gyakori jelenség. |
Az áttétek szerepe
Azon betegek, akiknek a melanoma malignum felismeréskor már távoli (nem a környező nyirokcsomót, hanem más szerveket érintő) áttétet igazoltak, azok kb. 25 %-a élt 5 évnél tovább (a 2009-2015 között összegyújtött adatok alapján, USA-SEER adatbázis).
A leggyakoribb metasztázis az agyi áttét. Előrehaladott melanoma malignumban szenvedő betegek között 10-40 százalékban klinikai tünetet okozó központi idegrendszeri daganat alakulhat ki. A tüneteket nem okozó áttét egyes felmérések szerint így a 60 százalékot is eléri. Szintén gyakori a tüdőáttét, jellemző a szórt, többgócú megjelenés, és sokáig tünetmentes is lehet. A betegség gyógyulási esélye jobb a tüneteket nem okozó metasztázis esetén. Ritkábban, de kialakulhat máj- és csontáttét, illetve egyéb szervek érintettsége is.
Kontroll: kiújulás és társbetegségek |
| Melanoma esetén magasabb a kiújulás előfordulása, mint a daganatos betegségek többségénél. A melanomás beteget az első évben havonta, a második évben háromhavonta kell onkológus vagy bőrgyógyász szakembernek ellenőrizni, majd az ötödik évig hathavonta, a tizedik évig évente, ezt követően élethosszig kétévente egy alkalommal. A kontroll kiterjed a már eltávolított elváltozás ellenőrzésére, részben pedig az esetleges új daganatok kiszűrésére is. A melanoma kiújulást megelőző életmód kiemelten fontos. Fontos az esetleges társbetegségek kialakulásának korai felismerése is. A melanoma előfordulása a statisztikai adatok szerint ugyanis együtt jár más betegségek gyakoribb előfordulásával is (komorbiditás). Ezek oka lehet a közös genetikai háttér, vagy az azonos életmód (pl. dohányzás) és környezeti rizikótényezők (UV-sugárzás) szerepe. Melanoma esetén megnövekedett a kockázat a daganatos betegségek közül hasnyálmirigyrákra és más bőrrákokra (pl. basalioma), továbbá emlő- és prosztatarákra, tüdőrákra, limfómára, veserákra. Jól dokumentált a melanoma és a Parkinson-kór kölcsönös előfordulása. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus
