Hogyan kerülhetjük el, hogy gyermekünk ételallergiás legyen?

6 hónapos korig, ha van rá lehetőség, a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPN) 2009-es ajánlása szerint. Az elválasztást az indokolja, hogy az anyatej, ill. anyatej helyettesítő tápszerek önmagukban nem elégítik ki a csecsemő energia- és tápanyag-, elsősorban vas- és vitamin szükségletét.

Mit egyen a baba, ha már nem elég számára az anyatej?

Az új ételek bevezetésénél nagyobb jelentősége van a fokozatosságnak, mint a sorrendnek. Mindenképpen célszerű a szoptatást is megtartani az új ételek bevezetése mellett, mivel az anyatejben számos olyan immunológiai aktív anyag van, amely védelmet nyújt a csecsemő számára, gátolja az esetleges allergiás folyamatokat.

Mindenképpen érdemes a csecsemő szervezetét megismertetni az allergénekkel a 17-26. hét között, hogy az immunrendszer tolerálja az adott táplálékfehérjéket.

Mit adjunk, mikor adjuk, mit kell figyelni?

Melyek azok az allergének, amelyek bevezetésekor fokozottan kell figyelni a baba reakcióit?

1. Glutén

A glutén a gabonákban (búza, rozs, árpa, zab) található fehérje. Lisztérzékenység – cöliákia – (autoimmun betegség, nem allergia) megelőzése céljából érdemes 17-26. héttől bevezetni a glutén tatalmú gabonákból készült őrleményeket. Anyatejben feloldott 1 mokkáskanál liszttel, búzapehellyel vagy gyümölcspépek sűrítésével lehet megkínálni a babát. Babakeksz „rágcsálásával” nem csak a fogzás okozta kellemetlen feszülést lehet enyhíteni, hanem a napi 100 mg glutén fogyasztásának mennyiségéhez is hozzájárul.

2. Búza

A lisztérzékenység nem azonos a búzaallergiával!

3. Tej, tejtermékek

Tejfehérje (kazein) allergia megelőzése céljából, a tejtermékek megismertetésére, 9-10 hónapos kor körül ajánlott. Egy kisétkezésre remek választás a natúr joghurt, vagy a gyümölccsel összekevert túró.

Tehéntejet 12 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk! Egy éves kor után is kizárólag forralt vízzel hígított tej adható, mivel a tehéntej összetétele nem fedezi a csecsemő igényeit, és egyéb káros következményei is lehetnek: magas fehérje tartalma miatt véres lehet a baba széklete, fokozott ásványianyag-tartalma pedig növeli a vesék terhelését. Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet.

4. Tojás

Gyermekkorban gyakran fordul elő tojásallergia, ezért szintén fontos, hogy a kisded immunrendszere megismerkedjen ezzel az alapanyaggal is. Tojássárgája 10 hónapos kortól használható főzelékek dúsítására. Tojásfehérjét egy éves kor után érdemes adni a babának – akár főtt tojás formájában, vagy egy kiskanál olajon alaposan átsütött rántotta színesítheti a napi menüt.

5. Apró magvas gyümölcsök (eper, málna, szeder)

Az apró magok és szőrök okozhatnak allergiás tünetet. Hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt súlyos panaszokat okozhat az arra érzékenyeknél (bőrkiütések, ajak-, nyelvduzzanat). 2 éves kort követően ajánlott bevezetni a kisgyermek táplálkozásába.

6. Olajos magvak (dió, földimogyoró, török mogyoró)

Az egyik leggyakoribb élelmiszerallergia, 1 éves korig nem ajánlott bevezetni a baba étrendjébe. A félrenyelés veszélye miatt magok adása 3 éves kor alatt nem javasolt.

7. Tengeri halak

A halak a számos pozitív élettani tulajdonságuk mellett tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek kiválthatnak allergiás reakciót. Egy éves kor környékén érdemes megkóstoltatni a babával párolt, főtt hal formájában. Kevés sóval, zöldfűszerekkel enyhén ízesítve lehet tetszetősebbé tenni ezt a remek élelmiszert.

A gyermek ízlését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen élelmiszerekkel, ételekkel találkozik a vegyes táplálkozás megkezdésekor. Minél többféle élelmiszer bevezetésére törekedve, változatos elkészítés mellett, a fokozatosság elvét betartva már kicsi korban elkezdődik az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra nevelés.

Ihász Katalin, dietetikus
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Cím: 1037, Budapest, Bokor utca 17-21.
Tel: +36 1 44 33 200