• Élelmiszer-függőség - Mit lehet tudni a betegségről?

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit

        Az élelmiszerfüggők nemcsak többet esznek, mint az átlagosan táplálkozó emberek, hanem válogatás nélkül, nagy mennyiségben fogyasztanak különféle élelmiszereket és italokat. Egy-egy ilyen evésroham akár órákig is tarthat.

        Az élelmiszerfüggők esetében az ízek élvezete, az éhség és a telítettség érzése semmilyen szerepet nem játszik az ilyen kiadós étkezésekben. Nem tudják kontrollálni az étkezést, amit gyakran csak akkor hagynak abba, ha rosszul érzik magukat vagy megfájdul a hasuk.

        A bulimiában szenvedőkkel szemben az élelmiszerfüggők nem próbálnak meg a bevitt kalóriáktól hánytatás, gyógyszerek vagy intenzív sport útján megszabadulni, legalábbis nem rendszeresen, de néha ők is élhetnek hasonló módszerekkel. A legtöbb élelmiszerfüggő túlsúlyos, ám normál testsúlyú emberek is érintettek lehetnek.

        Az élelmiszer-függőség főként fiatal felnőttkorban vagy középkorúaknál jelentkezik. Az élelmiszerfüggőkre jellemző étkezési rohamok gyerekeknél is előfordulhatnak, de a teljes kórkép gyermekkorban nagyon ritka.

        Az élelmiszer-függőséget mint önálló pszichés betegséget először 1994-ben írták le. Az élelmiszer-függőség kérdése a mai napig kevésbé kutatott téma, mint a bulimia vagy az anorexia. Ezért nem lehet pontosan felbecsülni az élelmiszer-függőségben szenvedők számát. Szakértők becslései szerint a népesség 1-3 százaléka érintett. A túlsúlyosak és az elhízottak körében ez az arány feltehetően még nagyobb.

        Hirdetés

        Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?

        Depresszió elleni gyógyszert szedek és mellékhatásaként farkasétvágyam van, nem bírok az evési kényszeremmel. Mit lehet ez ellen tenni? Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdésekből.

        Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?

        Mi okozza az élelmiszer-függőség kialakulását?

        Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, feltehetően több biológiai, szociális és pszichés hatás szerepet játszik a betegség kialakulásában. A túlsúlyos gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek később élelmiszerfüggők. A függőség kialakulásának talaja lehet az is, ha valaki negatívan értékeli saját testét.

        Az élelmiszer-függőség tünetei

        Amikor mások már jóllaktak volna, az evésfüggő még javában eszik, mértéktelenül és céltalanul óriási mennyiségű ételt kebelez be. Az ilyen evési rohamok hetente legalább kétszer fordulnak elő, és a páciensek általában titokban habzsolnak. Ilyenkor sem éhséget, sem jóllakottságot nem éreznek. Az ilyen mértéktelen habzsolásnak gyakran csak a kellemetlen teltségérzet vet véget, amikor az már erősebb, mint az evés folytatásának kényszere. Az érintettek többsége szégyelli függőségét, saját maguknak tesznek szemrehányást miatta, és néha depresszióba is eshetnek.

        Mivel a beteg rendszerint titkolja függőségét, a kórképet nehéz diagnosztizálni. Az orvosnak vagy pszichológusnak fontos támpontot jelent a betegség felismeréséhez a páciens étkezési szokásaink kikérdezése. Az élelmiszerfüggőkre jellemző, hogy egy-egy étkezési roham alkalmával ugyanannyi idő alatt, amíg mások vagy más alkalommal ők maguk normális mennyiségű élelmiszert fogyasztanának el, sokkal nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz, azaz habzsolnak. Jellemző a gyors és mértéktelen evés, a gyakran hányingerig folytatott habzsolást nem előzi meg éhségérzet.

        Ha valaki alkalmanként habzsol, az még nem jelenti azt, hogy élelmiszerfüggő. Élelmiszer-függőségről akkor beszélhetünk, ha egy személy legalább hat hónapon keresztül hetente minimum kétszer folytat az előzőekben leírt mértéktelen étkezést.

        Kezelés

        Az első és legfontosabb lépés, hogy a páciens felismerje, hogy beteg, és elfogadja az orvosi terápiás segítséget. A pszichoterápia segíthet a betegnek kordában tartani a függőséget. A viselkedésterápia abból indul ki, hogy a függőség tanult viselkedés, tapasztalatok alapján bizonyos helyzetekre adott válasz, ennél fogva a terapeuták és a páciens közös együttműködésével felülírható a negatív viselkedésminta. Ha a páciens felismeri, milyen érzések és szituációk váltják ki belőle az evéskényszert, könnyebben kordában tarthatja azt. Néha súlyos depresszió vagy bizonyos félelmek állnak a háttérben. De a düh és az unalom is kiválthatja az evésrohamokat. A háttérben állhat önbizalomhiány vagy a szociális kapcsolatoktól való félelem is, aminek leküzdésében szintén sokat segíthet a pszichoterápia.

        Fontos, hogy a páciens megtanuljon kiegyensúlyozottan, egészségesen és rendszeresen étkezni, ami nagyon gyors és látványos megoldást hoz a súlyproblémákra.

        A betegség lefolyása gyakran több fázisban történik. Sok élelmiszerfüggő hetekig normális étkezést folyatat, és később visszatérhetnek az étkezési rohamok. Saját erőből, a megfelelő és szakszerű kezelés nélkül csak nagyon kevesen tudják végérvényesen leküzdeni a függőséget.

        Hogyan lehet megelőzni az élelmiszer-függőség kialakulását?

        Megelőzésről csak bizonyos szinten beszélhetünk. A pozitív önértékelésű, tudatosan étkező emberek, akik egészséges mértékben lelik örömüket az étkezésben, kevésbé hajlamosak az élelmiszer-függőségre. A szigorú diéta kerülendő, mivel a tiltás csak még inkább fokozza az evés utáni sóvárgást.

        Olvasson tovább! Függőség: mit lehet tenni?

        Olvasson tovább! A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         NetDoktor.de
        Orvos szakértőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Módosítva: 2019.06.16 13:35, Megjelenés: 2018.02.18 05:21
      • Cikkajánló

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        A száraz bőr okai

        A száraz bőr okai

        Dr. Bodnár Edina

        Számos ok állhat a háttérben. Melyek ezek? Mit tehet a kellemetlen panasz ellen?

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.