• Élelmiszer-függőség - Mit lehet tudni a betegségről?

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit

        Az élelmiszerfüggők nemcsak többet esznek, mint az átlagosan táplálkozó emberek, hanem válogatás nélkül, nagy mennyiségben fogyasztanak különféle élelmiszereket és italokat. Egy-egy ilyen evésroham akár órákig is tarthat.

        Az élelmiszerfüggők esetében az ízek élvezete, az éhség és a telítettség érzése semmilyen szerepet nem játszik az ilyen kiadós étkezésekben. Nem tudják kontrollálni az étkezést, amit gyakran csak akkor hagynak abba, ha rosszul érzik magukat vagy megfájdul a hasuk.

        A bulimiában szenvedőkkel szemben az élelmiszerfüggők nem próbálnak meg a bevitt kalóriáktól hánytatás, gyógyszerek vagy intenzív sport útján megszabadulni, legalábbis nem rendszeresen, de néha ők is élhetnek hasonló módszerekkel. A legtöbb élelmiszerfüggő túlsúlyos, ám normál testsúlyú emberek is érintettek lehetnek.

        Az élelmiszer-függőség főként fiatal felnőttkorban vagy középkorúaknál jelentkezik. Az élelmiszerfüggőkre jellemző étkezési rohamok gyerekeknél is előfordulhatnak, de a teljes kórkép gyermekkorban nagyon ritka.

        Az élelmiszer-függőséget mint önálló pszichés betegséget először 1994-ben írták le. Az élelmiszer-függőség kérdése a mai napig kevésbé kutatott téma, mint a bulimia vagy az anorexia. Ezért nem lehet pontosan felbecsülni az élelmiszer-függőségben szenvedők számát. Szakértők becslései szerint a népesség 1-3 százaléka érintett. A túlsúlyosak és az elhízottak körében ez az arány feltehetően még nagyobb.

        Hirdetés

        Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?

        Depresszió elleni gyógyszert szedek és mellékhatásaként farkasétvágyam van, nem bírok az evési kényszeremmel. Mit lehet ez ellen tenni? Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdésekből.

        Az orvos válaszol: Depresszió és evéskényszer?

        Mi okozza az élelmiszer-függőség kialakulását?

        Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, feltehetően több biológiai, szociális és pszichés hatás szerepet játszik a betegség kialakulásában. A túlsúlyos gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek később élelmiszerfüggők. A függőség kialakulásának talaja lehet az is, ha valaki negatívan értékeli saját testét.

        Az élelmiszer-függőség tünetei

        Amikor mások már jóllaktak volna, az evésfüggő még javában eszik, mértéktelenül és céltalanul óriási mennyiségű ételt kebelez be. Az ilyen evési rohamok hetente legalább kétszer fordulnak elő, és a páciensek általában titokban habzsolnak. Ilyenkor sem éhséget, sem jóllakottságot nem éreznek. Az ilyen mértéktelen habzsolásnak gyakran csak a kellemetlen teltségérzet vet véget, amikor az már erősebb, mint az evés folytatásának kényszere. Az érintettek többsége szégyelli függőségét, saját maguknak tesznek szemrehányást miatta, és néha depresszióba is eshetnek.

        Mivel a beteg rendszerint titkolja függőségét, a kórképet nehéz diagnosztizálni. Az orvosnak vagy pszichológusnak fontos támpontot jelent a betegség felismeréséhez a páciens étkezési szokásaink kikérdezése. Az élelmiszerfüggőkre jellemző, hogy egy-egy étkezési roham alkalmával ugyanannyi idő alatt, amíg mások vagy más alkalommal ők maguk normális mennyiségű élelmiszert fogyasztanának el, sokkal nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz, azaz habzsolnak. Jellemző a gyors és mértéktelen evés, a gyakran hányingerig folytatott habzsolást nem előzi meg éhségérzet.

        Ha valaki alkalmanként habzsol, az még nem jelenti azt, hogy élelmiszerfüggő. Élelmiszer-függőségről akkor beszélhetünk, ha egy személy legalább hat hónapon keresztül hetente minimum kétszer folytat az előzőekben leírt mértéktelen étkezést.

        Kezelés

        Az első és legfontosabb lépés, hogy a páciens felismerje, hogy beteg, és elfogadja az orvosi terápiás segítséget. A pszichoterápia segíthet a betegnek kordában tartani a függőséget. A viselkedésterápia abból indul ki, hogy a függőség tanult viselkedés, tapasztalatok alapján bizonyos helyzetekre adott válasz, ennél fogva a terapeuták és a páciens közös együttműködésével felülírható a negatív viselkedésminta. Ha a páciens felismeri, milyen érzések és szituációk váltják ki belőle az evéskényszert, könnyebben kordában tarthatja azt. Néha súlyos depresszió vagy bizonyos félelmek állnak a háttérben. De a düh és az unalom is kiválthatja az evésrohamokat. A háttérben állhat önbizalomhiány vagy a szociális kapcsolatoktól való félelem is, aminek leküzdésében szintén sokat segíthet a pszichoterápia.

        Fontos, hogy a páciens megtanuljon kiegyensúlyozottan, egészségesen és rendszeresen étkezni, ami nagyon gyors és látványos megoldást hoz a súlyproblémákra.

        A betegség lefolyása gyakran több fázisban történik. Sok élelmiszerfüggő hetekig normális étkezést folyatat, és később visszatérhetnek az étkezési rohamok. Saját erőből, a megfelelő és szakszerű kezelés nélkül csak nagyon kevesen tudják végérvényesen leküzdeni a függőséget.

        Hogyan lehet megelőzni az élelmiszer-függőség kialakulását?

        Megelőzésről csak bizonyos szinten beszélhetünk. A pozitív önértékelésű, tudatosan étkező emberek, akik egészséges mértékben lelik örömüket az étkezésben, kevésbé hajlamosak az élelmiszer-függőségre. A szigorú diéta kerülendő, mivel a tiltás csak még inkább fokozza az evés utáni sóvárgást.

        Olvasson tovább! Függőség: mit lehet tenni?

        Olvasson tovább! A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         NetDoktor.de
        Orvos szakértőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Módosítva: 2019.06.16 13:35, Megjelenés: 2018.02.18 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A prosztata egészsége

        A prosztata egészsége

        Cs. K., fordító

        Egészséges táplálkozással és életmóddal bizonyítottan sokat tehet prosztatája védelméért.

        Alvási apnoe

        Alvási apnoe

        Dr. Vincze Dóra

        Miért alakul ki magas vérnyomás az alvási apnoe során?

        Lekerültünk az öngyilkossági statisztikák éléről

        Az öngyilkossági statisztikákban hosszú ideig az elsők között szerepelt hazánk, ám a legutóbbi adatok azt mutatják: világszinten már nincs az első tízben, illetve az európai országok között az első háromban Magyarország.

        Az autista gyermekeknek felnőttkorukban is boldogulniuk kellene

        A magyar oktatásban sajnos nincs egységes, kidolgozott integrációs és oktatási-nevelési terv egyes, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére. Így minden iskola úgy integrálja például az autista tanulóit, ahogyan tudja és ahogyan akarja.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.